trópusi fertőző betegség

[gac]

Ma már senkinek sem lenne szabad meghalnia veszettségben. Megfelelő védőoltásokkal és felvilágosító programokkal a veszettség megelőzhető! - hívja fel a figyelmet több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és a WHO, akik terveik szerint 2030-ig teljesen fel szeretnék számolni a veszettség miatti elhalálozást.

Talán kevesen gondolnánk, de a veszettség mind a mai napig komoly problémát jelent, elsősorban a fejlődő – afrikai és ázsiai – országokban, ahol nagyobb populációkban élnek kóbor kutyák. Magyarország kifejezetten jó helyzetben van, hiszen nálunk már a 40-es évek óta kötelező a kutyákat nyilvántartani és veszettség ellen beoltani, így a megbetegedés jelentősen visszaszorult. Hazánkban főleg a vadon élő állatok, döntően a rókák hordozzák a kórt, viszont megfelelő védekezés hiányában nemcsak a házi kedvencek, hanem a haszonállatok is megfertőződhetnek.

Ronald Ross (1857-1932)Az 1857 május 13-án Indiában született orvos édesapja az angol hadsereg tábornoka volt. Tanulmányai befejezése után rövid ideig polgári hajóorvosként működött, majd részt vett a burmai háborúban. Harminc évesen hagyta el Indiát és Londonba költözött. Hamar elkötelezte magát a kutatással, szűkebben a mai szemmel még gyerekcipőben járó mikrobiológiával.

Különösen a malária és annak problémaköre keltette fel figyelmét. Hosszú évek kimerítő kísérleteivel próbálta megragadni a betegség bakteriológiai hátterét, de erőfeszítéseit nem koronázta siker.

1897 augusztusában már szinte futószalagon vizsgálta és boncolta a különféle nemzetséghez tartozó szúnyogokat és azok lárváit. Nem talált semmit. Lelkesedése erősen megcsappant, de a sorozatos kudarcok ellenére az asszisztense által hozott utolsó lárvákat, illetve az azokból kifejlődött tarka szárnyú rovarokat (Anopheles) még lelkiismeretesen megvizsgálta.

Az utóbbi hetekben egyre több, a címbéli betegség Aedes szúnyogok által terjesztett, látszólag súlyosabb lefolyású, rosszabb prognózisú eseteiről ad hírt a sajtó Dél-Amerikából. Jelentőségét a halálos áldozatok száma, valamint a betegség, illetve terjesztői eddig nem jellemző területeken történő felbukkanása adja.

A Dengue-láz – az említett szúnyog inváziója idején – leggyakrabban Indiában, a Fülöp-szigeteken, Afrikában, a Karib-térségben és Közép-Amerikában üti fel időről-időre a fejét. A nyolcvanas években még Texasban is előfodult, de megjelenésük Dél-Amerikában – ha nem is szokatlan – eleddig nem okozott komolyabb fejfájást. Most azonban hatalmas, a korábban határnak tartott 25-30. szélességi fokot ostromló, egyre délebbre fekvő területeken is megjelenik – Kolumbián valamint Brazília északi és középső területein túl immáron Bolívia, Paraguay és Argentína is érintett. A terjedés összefüggésben lehet bolygónk éghajlatának feltartóztathatatlannak tűnő változásaival.

A betegséget a szúnyogok elleni védekezéssel lehet megelőzni. Bár a felelősnek tartott flavivírus a sárgaláz kórokozójával rokonságban áll, keresztimmunitás nem tapasztalható. A védőoltás kifejlesztését a közelmúlt eseményei vélhetően felgyorsítják, annál is inkább, mert a betegség prognózisa – a vírus veszélyesebb képviselőinek térnyerése okán – romlott, mortalitása (halálozási aránya) – főként a gazdaságilag, intézményesen elmaradottabb, elszigeteltebb területeken – a korábbi évekhez-évtizedekhez képest emelkedett.

Az álomkór fertőző betegség, kétféle kórokozója (gambiai és rhodéziai*) a cecelegyek szúrásával terjed. Afrika Szahara alatti összes trópusi területén előfordul. A fertőzés következtében évente 5-6 ezer ember hal meg.

A megelőzés nehéz. Segít a testet a lehető legnagyobb felületen fedő ruházat, a szúnyogháló alkalmazása. Megbízható riasztószer a mai napig nem áll rendelkezésre. Gyógyszeres megelőzés azonban lehetséges: a pentamidinnek nevezett anyag beadását követően 3-6 hónapig nyújt védelmet. Szépséghibája, hogy a ritkább rhodéziai típusú megbetegedés ellen alig-alig hatásos, ráadásul felismerését nehezebbé teszi, elnyomja a kezdeti tüneteket. Mindemellett a pentamidin toxikus lehet, alkalmazását csak cecelegyektől hemzsegő területre utazóknak ajánlják.

Ebben a fertőző betegségben az emberi szervezet az Echinococcus féreg lárváinak eltartására és szaporítására korlátozódik. A végállomás a kutyák vékonybele, ahol a parazita már kifejlődött galandféregként keseríti meg hordozója mindennapjait. A kutyák székletével ürülő peték a tényleges köztigazdáknak számító növényevő állatokba kerülnek, melyek lárvákkal tűzdelt húsa nyilván nem egy egészséges étel (főleg ha nem sütik, főzik meg jól), de maga az ember többnyire a kutya székletével ürülő peték lenyelése miatt fertőződik.

A kórokozó főként Dél-Amerika déli területein, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában honos, de endémiás gócok találhatók Közép-Ázsiában, Oroszország és más volt szovjet tagállamok keleti területein, Ausztráliában, az Egyesült Államok nyugati partvidékén, Angliában és Kelet-Európában is.

Nem árt az óvatosság

Az Ebola vírus által okozott vérzéses láz az emberiséget érintő egyik legveszélyesebb vírusfertőzés.

A halálozási aránya 50–90 százalék közötti. A betegség Afrika és Ázsia dzsungeleiből ered. Az Ebola vírus számos formáját izolálták már, ezek klinikailag némiképp eltérő kórképet idéznek elő.

A vírus a fertőzött egyén vérével, testnedveivel, spermájával történő közvetlen érintkezés útján terjed. Beteg vagy elpusztult csimpánzról is átvihető az emberre. Lappangási ideje 2–21 nap.

Jobb félni mint...

Kivételesen nem a napszúrásról, még csak nem is a szúnyogokról van szó. Hanem azokról a különféle betegségek elleni kötelező védőoltásokról, melyeket régen csak azon "szerencsések" kaptak meg, akik Tengizbe vagy valamely közel-keleti ország épülő olajkútjaihoz mentek dolgozni. Ma azonban már sokan megengedhetik maguknak az egzotikus utakat. Ám ami a plakátokról lemarad, az bizony komoly meglepetést okozhat a gyanútlan turistának.

Oltások egzotikus fertőzések ellen

Amikor nem elegendő a gyógyszer, jön a fecskendő.

Dr. Siska Ilona orvosnő, az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontjának munkatársa nem tud általában tanácsot adni. Hiszen azt, kinek milyen oltásra van szüksége utazás előtt, egyénenként bírálják el attól függően, hogy hova, milyen célból, mennyi időre utazik el.

A szakember azt javasolja az utazni vágyóknak, hogy indulás előtt legalább egy hónappal jelentkezzenek a központban, hiszen vannak úgynevezett ismétlőoltások, amelyekből többet kell beadni, valamint nem árt, ha az oltási reakciót is még itthon várja ki az utazó.

Utazás előtt állítsunk össze házipatikát!

Kellemetlenségeket idézhetnek elő a szokatlan éghajlati viszonyok s az eltérő higiéniai körülmények.

Az utazás varázsát egyfelől az új, ismeretlen táj, környezet, más kultúrák megismerése, másfelől az úgynevezett taposómalomból való kilépés adja. A szervezet áthangolódása kedvező hatással van a testi és lelki állapotunkra, ám a megváltozott környezet - főleg, ha az itthonihoz képest nagy különbség mutatkozik az éghajlatban és a szociális körülményekben - kellemetlenségeket is előidézhet.

A veszettség elleni küzdelemről

Túrázások, kirándulások során vadon élő állatokkal, kóbor kutyákkal kerülhetünk kapcsolatba, esetleg olyan példányokkal is dolgunk lehet, amelyek a veszettség vírushordozói, ezért is időszerű beszélnünk erről a halált okozó betegségről.

Feliratkozás trópusi fertőző betegség csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×