"Annyira izgulok..."

[gac]
4574

Felkészülés az őszi vizsgaidőszakra...A vizsgadrukk Hamuszürke, sápadt arc, kiszáradt száj, szapora szívverés: nem nehéz e „kórképet" azonosítani. Talán nincs is olyan ember, aki életében legalább egyszer ne élte volna át a vizsgadrukk kínzó érzését. Mindannyian másként reagálunk a vizsga okozta stresszhelyzetre. Vannak, akik az izgalomtól jobban teljesítenek, növekszik koncentrációs, asszociációs képességük, és van, akikre a feszültség éppen ellenkezőleg hat: drasztikus teljesítménycsökkenéshez vezet. A vizsgát megelőző szorongásra, lámpalázra nehéz magyarázatot adni, de talán C. F. Bond amerikai pszichológus úgynevezett énmegjelenítés elmélete közelebb vihet e lelki jelenség megértéséhez.

Az elmélet szerint „mások jelenléte megnöveli az egyén arra irányuló vágyát, hogy önmagáról minél előnyösebb képet jelenítsen meg. Könnyebb feladatoknál ez nagyobb koncentrációhoz és erőfeszítéshez, így megnövekedett teljesítményhez vezet. A nehéz feladatoknál azonban ez a vágy felnagyítja a feladat keltette frusztrációt, és zavart, visszahúzódást vagy túl nagy mérvű szorongást eredményez, melyek mindegyike gyengébb teljesítményhez vezet." (Atkinson: Pszichológia 1999 Osiris)

Mi történik a szervezetben?

A vizsga előtti lámpaláz valódi igénybevételt jelent a szervezet számára. A folyamatosan fennálló izgalomhoz a szervezet is megpróbál alkalmazkodni. Stressz hatására nő a test anyagcseréje, nő a szívritmus, a vérnyomás, az izmok feszültté válnak, az emésztés lassul. Ezeknek az élettani változásoknak jelentős részét a hipotalamusz, az agy stresszközpontja irányítja, mely a szimpatikus idegrendszert és az adnerokortiális rendszert mozgósítja. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellékvesék velőállományát, amely adrenalin- és noradrenalinhormonokat bocsát a véráramba. Az adrenalin hatással van szívritmusra és a vérnyomásra, fenntartva az izgalmi állapotot.

A hosszú ideig tartósan fennálló stressz káros hatással van az egészségre, többek között gyengíti az immunrendszer ellenálló-képességét, szív- és érrendszeri betegségekhez, gyomorfekélyhez vezethet.

A rövid ideig tartó stressz azonban jótékony lehet, erősíti a szervezet későbbi stresszhelyzetekre adott válaszreakcióit. A szimpatikus idegrendszer pozitív reakciói akkor jelennek meg és fejtik ki hatásukat, ha valódi a szándékunk arra, hogy megbirkózzunk az adott problémával, szorongást kiváltó helyzettel. Ebben az esetben a szervezet adrenalin- és a noradrenalinszintjének növekedése a teljesítmény növekedésével párosul.

Segíts magadon

Vizsgaidőszakban életmódunkkal is sokat ronthatunk koncentráló- és teljesítőképességünkön. Az egész napos, gyakran éjszakába nyúló tanulás, a rendszertelen táplálkozás, a mozgáshiány, a nagy mennyiségű koffein nagymértékben hozzájárulhat a stressz állandósulásához, a tartósan feszült lelkiállapothoz. A koffein izgatólag hat a központi idegrendszerre, átmenetileg serkenti az agy működését, értágító hatású, csökkenti a fáradságérzést, nagyobb mennyiségben azonban fokozhatja a nyugtalanságot.
Feszültségoldó, nyugtató hatású lehet, ha tanulás közben másfél óránként legalább egyszer rövid pihenőt tartunk, átmozgatjuk izmainkat, melyek a hosszas üléstől, görnyedéstől feszültté válnak.

A vizsgadrukk miatt sokszor nincs étvágyunk, az emésztőrendszeri problémák megelőzése érdekében ezért érdemes a nassolás mellett megtartani a napi háromszori étkezést még akkor is, ha ilyenkor jóval kevesebb ételt kíván a szervezetünk.
Bár a csokoládé antioxidáns- és lecitintartalmánál foga serkenti az agyműködést, nem helyettesíti a friss gyümölcsöket, zöldségeket.
A vizsgadrukk leküzdésére nincs kész recept, annyi azonban bizonyos: a pozitív szemléletmód már fél siker lehet.

 

Potondi Eszter

forrás: Patika Tükör
2006-05-05

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×