Az ElhĂzás Elleni Világnap a problĂ©ma gyökerĂ©re hĂvja fel a figyelmet március 4-Ă©n.
Napjainkban meglehetĹ‘sen nĂ©pszerű a közbeszĂ©dben az elhĂzás tĂ©mája. FelmerĂĽlhet az Ă©rintettek hibáztatása helyzetĂĽkĂ©rt, Ă©letmĂłdbeli Ă©s Ă©tkezĂ©si szokásaik elĂtĂ©lĂ©se. Sokan nem tudják, hogy az elhĂzás lehet krĂłnikus, illetve más betegsĂ©geknek az elĹ‘jele, melyek számtalan okban gyökerezhetnek.
A kĂłros elhĂzás többek között a cukorbetegsĂ©g melegágya is lehet – erre hĂvja fel a figyelmet a 2020. március 4-i ElhĂzás Elleni Világnap.
Az OECD adatai alapján az eurĂłpai országok közĂĽl Magyarországot kifejezetten Ă©rinti ez a problĂ©ma: a lakosság kĂ©tharmada tĂşlsĂşlyos vagy elhĂzott. Sajnos a társadalom többi tagja a tĂşlsĂşlyos emberekrĹ‘l legtöbbször Ăşgy gondolja, hogy ’csupán’ nem megfelelĹ‘ az Ă©letmĂłdjuk vagy tĂşl sokat esznek Ă©s lusták a rendszeres mozgáshoz. Az általánosĂtás azonban nem szerencsĂ©s – nehezĂthetik az Ă©rintettek helyzetĂ©t, hogy megtegyĂ©k az elsĹ‘ lĂ©pĂ©seiket testsĂşlyuk csökkentĂ©se Ă©rdekĂ©ben.
KulcsfontosságĂş, hogy az elhĂzás problĂ©májával kĂĽzdĹ‘k merjenek foglalkozni a helyzettel, megĂ©rtsĂ©k kialakulását, Ăgy kĂ©pesek legyenek csökkenteni az olyan betegsĂ©gek kialakulásának kockázatát mint pĂ©ldául a cukorbetegsĂ©g vagy a szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri megbetegedĂ©sek, melyek a hosszabb távon fennmaradĂł tĂşlsĂşly okán jĂł esĂ©llyel megjelenhetnek.
Az evĂ©si szokásokon tĂşlmutat az elhĂzás jelensĂ©ge, csakĂşgy, mint a krĂłnikus betegsĂ©gekĂ©, eredhetnek genetikai, pszicholĂłgiai, szociokulturális, gazdasági vagy környezeti okokbĂłl. EgĂ©szsĂ©gĂĽgyi kockázata azonban tagadhatatlan – az elhĂzás szoros összefĂĽggĂ©sben van a 2-es tĂpusĂş diabĂ©tesz kialakulásával.
A cukorbetegsĂ©get nem csak a növekvĹ‘ betegszámok miatt kell komolyan venni, hanem azĂ©rt is, mert ez a sokáig tĂĽneteket nem okozĂł kĂłr hatalmas károkat kĂ©pes okozni a szervezetben. Igaz az 1-es tĂpusĂş cukorbetegsĂ©get a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet megelĹ‘zni, viszont a 2-es tĂpusĂş cukorbetegsĂ©g kialakulásának kockázatát csökkenthetjĂĽk testsĂşly-optimalizálással, rendszeres mozgással, egĂ©szsĂ©ges táplálkozással Ă©s a stressz csökkentĂ©sĂ©vel.
Amennyiben valakinĂ©l már kialakult a betegsĂ©g utĂłbbi tĂpusa, az egĂ©szsĂ©ges Ă©letmĂłd, a rendszeres mozgás Ă©s a fogyás hozzájárulhat az Ă©letminĹ‘sĂ©g javĂtásához, valamint a betegsĂ©g kordában tartásához. Sokaknál azonban nem elĂ©g az ilyen jellegű odafigyelĂ©s, Ăgy a betegek terápiás kezelĂ©sre szorulnak az optimális anyagcsere kontroll elĂ©rĂ©se Ă©rdekĂ©ben. Az injekciĂłs megoldások mellett ma már szájon át szedhetĹ‘, szĂ©lesebb körben alkalmazhatĂł, korszerű kĂ©szĂtmĂ©nyek is rendelkezĂ©sre állnak a cukorbetegek kezelĂ©sĂ©re.
A tĂşlsĂşly Ă©s az elhĂzás rengeteg megbetegedĂ©s melegágya. Sosincs kĂ©sĹ‘ tenni ellene, hogy a plusz kilĂłk ne nehezĂtsĂ©k meg minden napjainkat. A hangsĂşly a tudatosságon van, hogy ismerjĂĽk Ă©s kĂ©zben tartsuk saját egĂ©szsĂ©gi állapotunkat.