"A memória az a hogyishívják, ami minden izéket megmozgat" - olvashatjuk Dévényi Tibor könyvében. Ám sajnos nem csak humoros írásokban, hanem a mindennapi beszédben is találkozunk ilyen és ehhez hasonló fordulatokkal. Azt is sokszor hallhatjuk a környezetünkben, hogy "nem jut az eszembe, öregszem, romlik a memóriám"
Tévhit, hogy az öregedés feltétlenül szellemi hanyatlással jár. Igaz viszont, hogy szellemi hanyatlás esetén az általános intelligenciacsökkenés mellett romlik a memória, a koncentrálóképesség, megváltozik az ítélőképesség, rosszabb a problémamegoldás, csökken a figyelem és a felfogóképesség stb. Ez azonban nem szükségszerű velejárója az öregségnek. Előnyösebb helyzetben vannak a magasabb iskolai végzettségűek, különösen akkor, ha folytatják, nem hagyják abba elméjük csiszolását. Kitűnő memóriajavító elfoglaltság lehet pl. a nyelvtanulás.
"Az öregség az az állapot, amit mindenki meg kíván érni, s amitől mégis mindenki retteg, holott fiziológiás körülmények között nem ró semmiféle szenvedést az emberre." Az idézet Nyírő Gyula pszichiáter professzortól származik még a hatvanas évek elejéről. A megállapítás ma is igaz, amikor az orvostudomány további komoly eredményeket ért el az öregedési folyamatok jobb megismerésében.
Az optimális életminőség megtartásának, az örömre való képesség megőrzésének, a szellemi hanyatlás elkerülésének egyik záloga az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás. Az aktív életmód, a rendszeres mozgás, a függetlenség megőrzése, az egészséges, változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, a jó tápláltsági állapot csökkenti mind a krónikus nem fertőző megbetegedések, (mint pl. a szív- és érrendszeri megbetegedések, az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a csontritkulás stb.) kialakulásának a veszélyét, mind a mentális funkciók hanyatlásának a kockázatát.
Kedvezőtlen tényezők
Az idős emberek tápláltsági állapotát számos kedvezőtlen tényező befolyásolhatja: egyesek gyakrabban betegek, többféle gyógyszert szednek, étvágytalanok lehetnek, szomjúságérzésük csökken, többen fogászati problémákkal küszködnek, nehezebben rágnak. Sokan egyedül, kis jövedelemből élnek, gyakori körükben a depresszió és a szociális izoláció.
Köztudott, hogy mivel az idős emberek kevesebbet mozognak és alacsonyabb az alapanyagcseréjük, kisebb az energiaszükségletük. Fehérje- és mikrotápanyag-igényük azonban nem csökken. Ebből következik, hogy energiában szegényebb, de nagyobb tápanyag-sűrűségű étrendet kell fogyasztaniuk, vagyis megfelelő mennyiségű és jó minőségű fehérjét, vitamin- és ásványi anyagokban gazdag étrendet kellene részükre biztosítani. Az idős emberek nemcsak kevesebbet esznek, de rosszabb az emésztésük, csökken a felszívódás mértéke, és romlik a tápanyagok hasznosulása is. Bár gyakori körükben a túlsúly, a mérsékelt, vagy kifejezett elhízás nem jelent jó tápláltsági állapotot. Gyakran alakul ki mikrotápanyag-hiány, melyhez néha a fehérjehiány is társul.
A magasabb rendű szellemi funkciók romlásának megelőzésében kiemelkedő fontossága van a megfelelő fehérje-, C-, B1,- B2-, B6-, B12-, E-vitamin-, niacin-, folsav-, béta-karotin- stb. ellátottságnak.
A mikrotápanyagoknak a szellemi funkciókra gyakorolt hatása
- vagy közvetlenül az idegsejteken keresztül érvényesül,
- vagy azáltal, hogy lassítja az öregedési folyamatokat,
- vagy a krónikus megbetegedések megelőzése útján.
Több, nagy számú résztvevőre kiterjedő vizsgálat (pl.: A Basel study, a Rotterdam study és a Seneca study) eredményei azt mutatják, hogy az optimális vitaminellátás, elsősorban az antioxidáns vitaminok bevitele segíti a jó szellemi funkciók megőrzését. Ám figyelni kell, mert azok is hátrányos helyzetbe kerülhetnek, akiknél ugyan nyilvánvaló vitaminhiány nincs, de a vitaminbevitelük alacsony, s a vitaminellátottságuk nem megfelelő. Az antioxidáns vitaminok mellett egyéb bioaktív anyagok pl.: a flavonoidok, a fitoösztrogének (szójával, zöldségekkel, gyümölcsökkel vesszük magunkhoz) is hozzájárulnak a szellemi fittség megőrzéséhez.
"Agycsiszolók"
Memóriateszt elvégzésekor jobb eredményeket értek el azok az idős emberek, akiknek a plazmájában magasabb C-vitamin-, béta-karotin- és E-vitamin-szintet mértek. A C-vitamin, a béta-karotin, az E-vitamin antioxidáns vitamin, szerepet játszik a szervezetben fölöslegben képződő szabadgyökök lekötésében, az oxidatív stressz elleni védekezésben. Az idegrendszer állandó oxidatív hatásnak van kitéve, s a szellemi funkciók megőrzését befolyásolja, hogy a szervezet hogyan kezeli az oxidatív stresszhatást. Az oxidatív stressz növeli mind az agyi erek elmeszesedésének, mind az Alzheimer-kór kialakulásának a veszélyét, amelyek az időskori szellemi hanyatlás leggyakoribb okai.
Sok C-vitamint tartalmaz a narancs, a citrom, a ribizli, a sárgadinnye, a földi eper, az egres, a zöldpaprika, a karalábé, a káposzta, a karfiol, a paradicsom stb. Sok béta-karotint tartalmaz a sárgarépa, a sütőtök, a paradicsom, a sárgadinnye, a sárgabarack stb. Sok E-vitamint tartalmaz a búzacsíra, a növényi olajok, a margarinok stb.
A B1-vitamin-ellátottság és az idegrendszeri tevékenység kapcsolatát az alkoholistákon jelentkező súlyos idegrendszeri tünetek is jelzik. Kisebb mértékű hiánynál is csökken a koncentráció, romlik az emlékezet. Rosszul táplálkozó idős embereknél, akiknél a felszívódás is rosszabb, nem ritka a B1-vitamin marginális hiánya, s ilyen esetekben feledékenységük B1-vitamin adásával megszüntethető, vagy csökkenthető.
Sok B1-vitamit tartalmaz a sovány hús, a teljes gabonaszem, a hüvelyesek.
A B2-vitamin hatása azzal magyarázható, hogy gátolja az oxidatív károsodást. Sok B2-vitamint tartalmaznak a különféle állati és növényi élelmiszerek.
A B6-vitamin-hiányról is úgy tartják, hiánya a szellemi funkciók romlását okozhatja. Egyes idegrendszeri kórképek (pl.: a Parkinson-kór) gyógyszeres kezelése csak kielégítő B6-bevitel mellett hatékony. Nemcsak időseknél, de a terhes, illetve a szoptató anyák B6-vitamin-hiánya még a csecsemő szellemi fejlődését is hátráltatja. Sok B6-vitamint tartalmaz a hús, a tej, a búzacsíra, a belsőségek, a teljes kiőrlésű gabona, a dió, a mogyoró stb.
Optimális B12-vitamin és a folsavellátottságnál a pszichológiai tesztek jobb szellemi funkciókat jeleztek, mint amit akár mérsékelt hiánynál láttak. Sok B12-vitamint tartalmaz a hús, a tej és a tejtermékek (az állati eredetű élelmiszerek). Sok folsavat tartalmaznak a sötétzöld levelű zöldségek, a belsőségek, a tojás, a barna kenyér, a búzakorpa, a zabpehely, a narancs, a mandula, a banán stb.
Összefüggést találtak a szellemi funkciók csökkenése és a magas omega-6, illetve az alacsony omega-3 zsírsavbevitel között is. Hazánk lakosságának táplálkozásában az omega-6 zsírsavakból igen nagy, az omega-3 zsírsavakból viszont elégtelen a bevitel. Sok omega-3 típusú zsírsavat tartalmaznak a tengeri halak, a repceolaj, a lenolaj stb.
Mit kell hát tenni a szellemi frissesség megőrzése érdekében?
Öt különböző centrumban végzett vizsgálat alapján a táplálkozási szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy nem egyes tápanyagok pluszbevitele, hanem az egészséges, változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás, a jó tápláltsági állapot elérése, ezen belül az optimális mikrotápanyag-ellátottság jelenti a megoldást. Tehát nem különbözik a krónikus megbetegedések elkerülését és a szellemi funkciók megőrzését célzó életmódunk, táplálkozásunk.
A rosszul táplálkozó idős egyének tápláltsági állapotának romlása, a hiányos mikrotápanyag-ellátottság szükségszerűen szellemi hanyatlással jár. Ilyenkor a hiány megszüntetése (szupplementáció) eredményes lehet. A kóros tápláltsági állapot kialakulásának megelőzésére, illetve megszüntetésére kell törekedni.
Meglepő volt az a megfigyelés, mely szerint az alacsony szérumkoleszterin-szint és az alacsony telítettzsírsav-bevitel ronthatja az idős egyén szellemi képességeit. Ezt azonban a rossz tápláltsági állapot, és nem az alacsony zsír- és koleszterinbevitel okozza, ugyanis alacsony zsír- és natív cukor-, valamint magas zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetén - amelyet a daganatos megbetegedések prevenciójában ajánlanak - a jelenlévő antioxidánsok hatásának köszönhetően csökken a szellemi leépülés kockázata is. Az is bizonyított, hogy a magas zsír- és koleszterinbevitel növeli az agyvérzés kialakulásának a veszélyét. A mérsékelt alkoholfogyasztás kedvezően befolyásolja a szellemi tevékenységet és csökkenti az agyvérzés kockázatát. A dohányzás elősegíti a szellemi kapacitás csökkenését.
A fizikai aktivitás segíti a szellemi képességek megőrzését. Az is igaz persze, hogy általában azok mozognak rendszeresen, akiknek a tápláltsági állapota is kedvezőbb. A felmérések szerint rosszabb azok szellemi teljesítménye, akik inaktív életmódot folytatnak összehasonlítva olyanokkal, akik könnyebb, vagy mérsékelt fizikai aktivitást végeznek.
Az idősek táplálkozási szempontból is nagyon sérülékenyek. Csak az egészséges táplálkozás és egészséges életmód biztosíthatja számukra a fizikai és szellemi jólétet.
Dr. Barna Mária
forrás: archívum
(Patika Tükör – 030508)
