Valószínűleg mindenki tapasztalta már azt a napozás utáni kellemetlen érzést, amikor fájdalmasan ég és húzódik a bőrünk.
Súlyosabb esetben hólyagok is képződnek, kísérő tünetként pedig láz, fejfájás, hidegrázás, hányinger is jelentkezhet. A felégett bőrfelület néhány nap múlva lehámlik.
Ha óvatosak voltunk és nem égtünk le a napon, akkor is jó, ha napozás után bőrnyugtató készítményeket használunk. Az a leghatásosabb, ha strandolás után langyos vízzel lemosakszunk, s ezután kényeztetjük hidratáló krémmel a megviselt, szomjas bőrt.
A napégést egyébként is jobb elkerülni, nemcsak a fájdalom és rossz közérzet, hanem a bőr idő előtti öregedése és a bőrrák veszélye miatt is. Ezért mindig használjunk – még akkor is, ha már barnák vagyunk – napozókrémet. Figyelem, a káros sugarak az árnyékban ülőket sem kímélik!
A fényvédő készítmények felfogják a nap káros sugarait. Faktorszámuk azt jelzi, hogy – a krém nélküli állapothoz képest - bekenve mennyivel több időt napfürdőzhetünk. Tehát, ha napozótej nélkül öt percig tartózkodhatnánk a napon, ugyanezt például egy 20-as faktorú krémmel kb. hússzor annyi ideig tehetjük meg. Azért ne töltsük ki a teljes időtartamot, inkább kevesebbet számoljunk, mint többet.
A napozás megkezdése előtt legalább negyedórával kenjük be a bőrt, ugyanis ennyi idő kell ahhoz, hogy a készítmények kifejthessék a hatásukat. Fürdés, úszás közben is szükséges a védelem, mivel az UVBsugárzás ötven százaléka egyméteres mélységig is lehatolhat a vízbe.
Késő bánat...
A nap ultraibolya sugárzása nagyon meggyorsítja a bőr öregedését. A folyamatot egyébként két dolog befolyásolja alapvetően: az örökletes tényezők és napozás módja. Az életünk során testünket ért sugárzás mennyisége összeadódik, s ennek a mennyiségnek tudhatók be a fénynek kitett területeken a mély ráncok, a világos vagy sötétbarna foltok, a bőr felszínéből kissé kiemelkedő, szaruréteggel fedett elváltozások.
Ezek egy része csupán kozmetikai probléma, de bizony némelyikből rosszindulatú elfajulás is kialakulhat. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a bőrrákos betegek száma. E betegségben szenvedők jobbára – érdekes módon – nem a déli, hanem inkább az északi, fehér bőrű emberek közül kerülnek ki. Ennek oka valószínűleg az, hogy az északi országokból sokan utaznak mediterrán vidékekre, ahol az érzékeny bőrű svédek, dánok, németek azonnali és gyors barnulást szeretnének. Ne felejtsük, hogy a fényvédő krémeket nem csak napozáskor kell használnunk.
A nap akkor is ér minket – különösen a karunkat, arcunkat, lábszárunkat –, ha csak a szabadban vagyunk, kirándulunk, kertészkedünk. Tanácsos széles karimájú kalapot hordani, s az ajkainkat is kenjük be fényvédő ajakírral. Akinek erősen pigmentált anyajegyei vannak – különösen, ha tíznél több van a testén –, nagyon óvatosan napozzon. Ha az anyajegyeken bármilyen elváltozást vesz észre, azonnal forduljon bőrgyógyászhoz.
- m -
forrás: archívum
(Patika Tükör – 020701)
