ValĂłszĂnűleg mindenki tapasztalta már azt a napozás utáni kellemetlen Ă©rzĂ©st, amikor fájdalmasan Ă©g Ă©s hĂşzĂłdik a bĹ‘rĂĽnk.
SĂşlyosabb esetben hĂłlyagok is kĂ©pzĹ‘dnek, kĂsĂ©rĹ‘ tĂĽnetkĂ©nt pedig láz, fejfájás, hidegrázás, hányinger is jelentkezhet. A felĂ©gett bĹ‘rfelĂĽlet nĂ©hány nap mĂşlva lehámlik.
Ha Ăłvatosak voltunk Ă©s nem Ă©gtĂĽnk le a napon, akkor is jĂł, ha napozás után bĹ‘rnyugtatĂł kĂ©szĂtmĂ©nyeket használunk. Az a leghatásosabb, ha strandolás után langyos vĂzzel lemosakszunk, s ezután kĂ©nyeztetjĂĽk hidratálĂł krĂ©mmel a megviselt, szomjas bĹ‘rt.
A napĂ©gĂ©st egyĂ©bkĂ©nt is jobb elkerĂĽlni, nemcsak a fájdalom Ă©s rossz közĂ©rzet, hanem a bĹ‘r idĹ‘ elĹ‘tti öregedĂ©se Ă©s a bĹ‘rrák veszĂ©lye miatt is. EzĂ©rt mindig használjunk – mĂ©g akkor is, ha már barnák vagyunk – napozĂłkrĂ©met. Figyelem, a káros sugarak az árnyĂ©kban ĂĽlĹ‘ket sem kĂmĂ©lik!
A fĂ©nyvĂ©dĹ‘ kĂ©szĂtmĂ©nyek felfogják a nap káros sugarait. Faktorszámuk azt jelzi, hogy – a krĂ©m nĂ©lkĂĽli állapothoz kĂ©pest - bekenve mennyivel több idĹ‘t napfĂĽrdĹ‘zhetĂĽnk. Tehát, ha napozĂłtej nĂ©lkĂĽl öt percig tartĂłzkodhatnánk a napon, ugyanezt pĂ©ldául egy 20-as faktorĂş krĂ©mmel kb. hĂşsszor annyi ideig tehetjĂĽk meg. AzĂ©rt ne töltsĂĽk ki a teljes idĹ‘tartamot, inkább kevesebbet számoljunk, mint többet.
A napozás megkezdĂ©se elĹ‘tt legalább negyedĂłrával kenjĂĽk be a bĹ‘rt, ugyanis ennyi idĹ‘ kell ahhoz, hogy a kĂ©szĂtmĂ©nyek kifejthessĂ©k a hatásukat. FĂĽrdĂ©s, Ăşszás közben is szĂĽksĂ©ges a vĂ©delem, mivel az UVBsugárzás ötven százalĂ©ka egymĂ©teres mĂ©lysĂ©gig is lehatolhat a vĂzbe.
Késő bánat...
A nap ultraibolya sugárzása nagyon meggyorsĂtja a bĹ‘r öregedĂ©sĂ©t. A folyamatot egyĂ©bkĂ©nt kĂ©t dolog befolyásolja alapvetĹ‘en: az örökletes tĂ©nyezĹ‘k Ă©s napozás mĂłdja. Az Ă©letĂĽnk során testĂĽnket Ă©rt sugárzás mennyisĂ©ge összeadĂłdik, s ennek a mennyisĂ©gnek tudhatĂłk be a fĂ©nynek kitett terĂĽleteken a mĂ©ly ráncok, a világos vagy sötĂ©tbarna foltok, a bĹ‘r felszĂnĂ©bĹ‘l kissĂ© kiemelkedĹ‘, szarurĂ©teggel fedett elváltozások.
Ezek egy rĂ©sze csupán kozmetikai problĂ©ma, de bizony nĂ©melyikbĹ‘l rosszindulatĂş elfajulás is kialakulhat. Az utĂłbbi Ă©vekben ugrásszerűen megnĹ‘tt a bĹ‘rrákos betegek száma. E betegsĂ©gben szenvedĹ‘k jobbára – Ă©rdekes mĂłdon – nem a dĂ©li, hanem inkább az Ă©szaki, fehĂ©r bĹ‘rű emberek közĂĽl kerĂĽlnek ki. Ennek oka valĂłszĂnűleg az, hogy az Ă©szaki országokbĂłl sokan utaznak mediterrán vidĂ©kekre, ahol az Ă©rzĂ©keny bĹ‘rű svĂ©dek, dánok, nĂ©metek azonnali Ă©s gyors barnulást szeretnĂ©nek. Ne felejtsĂĽk, hogy a fĂ©nyvĂ©dĹ‘ krĂ©meket nem csak napozáskor kell használnunk.
A nap akkor is Ă©r minket – kĂĽlönösen a karunkat, arcunkat, lábszárunkat –, ha csak a szabadban vagyunk, kirándulunk, kertĂ©szkedĂĽnk. Tanácsos szĂ©les karimájĂş kalapot hordani, s az ajkainkat is kenjĂĽk be fĂ©nyvĂ©dĹ‘ ajakĂrral. Akinek erĹ‘sen pigmentált anyajegyei vannak – kĂĽlönösen, ha tĂznĂ©l több van a testĂ©n –, nagyon Ăłvatosan napozzon. Ha az anyajegyeken bármilyen elváltozást vesz Ă©szre, azonnal forduljon bĹ‘rgyĂłgyászhoz.
- m -
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 020701)