A gyermekszemészetben előforduló leggyakoribb elváltozás a látásgyengeség. Az óvodás-, iskoláskorú népesség közel egynegyedének van, ill. lenne szüksége szemüvegre. Nem ennyire gyakori, de látványosabb, s ezért hamarabb kerülnek szakember elé a kancsal gyerekek.
Kevesebb, de nem kevésbé jelentős a koraszülésekkel járó érzékszervi károsodások betegségcsoportja. Viszonylag korán felismerhetők a különböző veleszületett fejlődési rendellenességek, jelentkezhetnek egyes daganatos megbetegedések. A gyerekek hajlamosabbak fertőzésekre, és náluk a banális hurutok is hevesebb lefolyást mutathatnak.
Érzékszervi károsodás szempontjából fokozottan veszélyeztetettnek kell tekinteni azt a csecsemőt vagy gyermeket, aki:
- koraszülött, vagy igen nehéz, komplikált szüléssel jött világra
- olyan terhességből született, melynek folyamán anyja fertőző betegségen esett át
- az első napokban súlyos sárgaságon ment keresztül vagy életének első hónapjaiban súlyos beteg volt
- születése után légzési zavarok miatt mesterséges lélegeztetést kapott vagy egyéb ok miatt hosszabb ideig inkubátorban ápolták
- olyan családba született, ahol több öröklődő látási hiba fordul elő
A gyermekek viselkedése, fejlődése igen eltérő, mégis az első életév folyamán többé-kevésbé meghatározott időhöz köthetők egyes fejlődési állomások (arcok felismerése, kúszás, felülés, játékok kézbevétele stb.). A szokványostól való eltérés azonban kellő odafigyeléssel mindig felismerhető.
A szem alapvető funkciója a fényérzés. Ennek meglétét születés után rögtön ellenőrizni lehet az ún. fotomotoros reflexszel, mely a pupillák fényre bekövetkező akaratlan szűkületét jelenti. Ez a jelenség már 5 hónapra született koraszülötteken is megfigyelhető. Laikus szülő is meggyőződhet róla, ha belevilágít gyermeke szemébe. A reflexes pupillaszűkület a szem látó voltának bizonyítéka.
Figyelmeztető jel azonban, ha a szembogár igen tág és fényre nem szűkül össze, vagy ha színe nem fekete, hanem szürkés, esetleg zöldes-sárgás, mint a macskáé.
Látáskárosodásra utal a szemrezgés és az, ha a szemek a "semmibe merednek" vagy furcsán elcsúsznak anélkül, hogy valamire irányulnának.
A fej állandó vagy tartós ferde állása esetén feltételezhető, hogy az egyik szem nem vagy csak alig lát. A feltűnően nagy szemek és a túlzott fénykerülés is utalhat szembetegségre.
Ha a kisgyermek csetlik-botlik, még 6 hónapos kora után is a tárgyak mellé nyúl, ha félhomályban észrevehetően bizonytalanabb, mint társai vagy visszahúzódik a közös játéktól, a háttérben szemészeti okot is feltételezhetünk.
Iskoláskorban a fáradékonyság, fejfájás, a lecke vagy televízió túl közelről nézése gyanús lehet. Egyes esetekben az olvasási nehézségek hátterében is kimutatható szemészeti ok.
Mikor vigyük gyermekünket szemészetre?
Koraszülötteken vagy genetikai ártalmakra gyanús csecsemőknél még az intézetből történő hazabocsátás előtt megtörténik a szemészeti vizsgálat, eltérés esetén a további teendőkről is tájékoztatják a szülőket.
Gyulladás, sérülés azonnali szemészeti vizsgálatot indokol.
A megszokottól eltérő szemállás vagy egyéb frissen felfedezett eltérés esetén mielőbb fel kell keresni a gyermekszemészetet. A hibás szemállás (kancsalság) elsősorban funkcionális, s csak másodsorban kozmetikai kategória.
A látáshibákat kimutató szűréseket (ha gyanú van rá) fél-, egyéves korban el lehet végeztetni, de iskoláskor előtt (legkésőbb az iskolaérettségi vizsgálat keretén belül) feltétlenül szükséges.
A szemüveggel korrigálható fénytörési hiba nem betegség. A megfelelő korrekció hiánya viszont jelentősen visszavetheti a gyermek értelmi és pszichés fejlődését, iskolai teljesítményét.
Dr. Kabai Magdolna
szemész szakorvos
forrás: archívum
(Patika Tükör – 010108)
