Haj. Egészségünk szempontjából nincs létfontosságú szerepe, mégis büszkén hordjuk, ha szép és csillogó, és elkeseredünk, ha korpás, fénytelen.
A természet e csodálatos alkotása, mely hosszú, finom fehérjeszálakból áll, mindig is a szépség, a bölcsesség és a hatalom jelképe volt. Sok esetben a haj hosszúsága társadalmi rangot jelölt, míg a nők frizurája megmutatta családi állapotukat. (Gondoljunk a kontyra, mint az asszonyiság jelképére.)
Mindent megtennénk annak érdekében, hogy dús és egészséges legyen. A boltok polcain soha nem látott mennyiségű sampont, hajregenerálót, fixálót, zselét, festéket találunk, amelyek mind-mind arra szolgálnak, hogy a fejünk tetején nőtt szőrszálakat szebbé varázsoljuk.
Naponta átlagosan száz hajszálat veszítünk el, ez teljesen természetes folyamat. Ám ha a hajhullás ennél jóval drasztikusabb, bizony nem árt sürgősen szakemberhez fordulni. A hajhullásnak számtalan oka lehet: cink-, vas- vagy vitaminhiány, a hormonrendszer felborulása, a pajzsmirigyműködés zavara. Az okoknak mindenképpen utána kell járni, hogy megfelelően lehessen kezelni.
A másik, igen sok gondot okozó probléma a korpásodás. Nagyon kellemetlen, ha a ruhánk minduntalan tele lesz apró, fehér "szöszmöszökkel", arról már nem is beszélve, hogy a korpás fejbőr rettenetesen viszket.
Sokan csak időszakosan szenvednek a korpásodástól, ám az emberek egy részénél állandó jelenség. A tettes egy olyan gomba, mely mindenki bőrén megtalálható, ám ha túlságosan elszaporodik, olyan gyulladásos folyamatot indít el, mely a fejbőr hámlását idézi elő. A korpásodást nem szabad elhanyagolni, a tünetek nem szűnnek meg maguktól.
forrás: archívum
(Patika Tükör – 010103)
