Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh belfelszínén ágyazódik be, hanem a petevezetékben, a petefészekben, vagy a hasüregben, és ott kezd fejlődni. Az ilyen rendellenesség szerencsére nagyon ritkán következik be, kb. az összes terhesség egy százalékánál fordul elő.
A megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában következik be és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol a beágyazódás megtörtént. A vándorlás során - mely 3-4 napig tart - a petét körbeveszi egy köpenyszerű réteg, mely ez idő alatt megakadályozza a beágyazódást. Ha ezen idő alatt a megtermékenyített pete nem jut be a méh üregébe, akkor azon kívül tapad meg és ott indul fejlődésnek az embrió.
Milyen okok gátolhatják a megtermékenyített petesejt méhüregbe jutását?
- Fejletlen belső nemi szervek, a petevezető vékony, hosszú, lassú a mozgása.
- Előzetesen lezajlott gyulladások, melyek következtében a méhkürt hegesedik, belső felszíne egyenetlenné válik.
- Petefészek ciszták, valamint a méh és petevezető beszájadzásánál lévő myomák.
- Méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, melyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe - hiszen így teljesítik fogamzásgátló feladatukat -, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást sem akadályozzák meg. Tehát a köztudatban "spirál" néven szereplő fogamzásgátló eszközök mellett kismértékben emelkedik a méhen kívüli terhességek száma.
Milyen tüneteket okozhat?
A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tüneteket produkál, mint a méhen belüli terhesség.
Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, aluszékonyság jelentkezik és kimarad a menstruáció. Ám ha a kimaradt menzesz után barnás vérzés kezdődik, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez lehet az első jele a méhen kívüli terhességnek vagy a kezdődő vetélésnek. A méhen kívüli terhesség jele lehet ezen kívül a hasi fájdalom, húzó jellegű deréktáji fájdalom, végbélfájdalom, vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés.
Hogyan lehet diagnosztizálni?
Nem mindig könnyű felismerni a méhen kívüli terhességet. A pozitív eredményű terhességi teszt után hüvelyi ultrahang vizsgálatot kell végezni, mellyel sokszor nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez. Ha tehát a méhen belül nem látható embrió, felmerül a gyanú, hogy méhen kivüli terhesség áll fenn. Ebben az esetben kórházi megfigyelésre van szükség és esetleg ún. laparoszkópos vizsgálatot kell elvégezni, mely a diagnózis felállítására és a kezelésre is alkalmas.
A laparoszkóp egy csőszerű eszköz, melyet a köldökön keresztül kb. egy cm-es metszésen keresztül a hasüregbe vezetnek és egy ehhez kapcsolt kamera segítségével a hasüreg láthatóvá válik. Ezzel az eszközzel a hasüri terhesség megoperálható. A betegnek nem jelent nagy megterhelést, a műtét után akár egy héttel ismét dolgozhat.
A méhen kívüli terhesség megállapításának és műtéti kezelésének módszere az utóbbi időben jelentősen megváltozott. Mióta ultrahang létezik, egészen korai szakban felismerhető, nem csak akkor, amikor már a bizonyos nagyságot elért terhesség a petevezetékben, vagy a hasüregben megreped és olyan erős belső vérzést okoz, hogy ez sokszor a beteg életét veszélyezteti.
Másrészt jelentősen változott a terápia, mivel többnyire nem szükséges hasi műtétet végezni a terhesség eltávolításához. Régen a kivérzett betegeknél vérátömlesztést kellett alkalmazni, ma erre már ritkán kerül sor. Így a mai technikai felszereltség és szülészeti gyakorlat mellett a méhen kívüli terhesség már nem nevezhető a szülészet egyik legveszélyesebb kórképének. Azonban ahhoz, hogy az esetleges méhen kívüli terhességet az orvos időben megállapíthassa és kezelhesse a betegnek időben kell orvoshoz fordulnia.
Dr. Szőczei Beáta
szülész-nőgyógyász
forrás: archívum
(Patika Tükör – 010103)
