Évente mintegy 14 millió új rákbeteget diagnosztizálnak a Föld országaiban, a daganatos megbetegedések okozta halálesetek száma pedig ma már meghaladja az évi 8 milliót. Nem túl biztatóak a kilátások az elkövetkező évekre sem. Az International Agency for Research on Cancer (IARC) 2015-ös előrejelzése szerint az elkövetkező másfél évtizedben az új megbetegedések száma évi 21,7 millióra nőhet, a daganatos megbetegedések okozta elhalálozások száma pedig 2030-ban már meg fogja haladni a 13 milliót.
Magyarországon nemzetközi viszonylatban is kimagaslóan magas a daganatos megbetegedések okozta halálozások aránya. A légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatai, továbbá a vastag- és végbéldaganatok okozta halálozás vonatkozásában is a világelsők között vagyunk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a halálozások nem kevesebb, mint 35 százaléka vezethető vissza idehaza a különböző daganatos megbetegedésekre.
„A kedvezőtlen adatokban az is közrejátszik, hogy a hazai lakosság egészségtudatossága még mindig elmarad a kívánatostól. Például az elvárhatónál sokkal kevesebb szó esik arról, mekkora az egészséges táplálkozás fontossága a betegségek megelőzése során. Pedig a szakértők körében ma már széles körben elfogadott, hogy az egészséges táplálkozásnak, illetve a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagok megfelelő utánpótlásának az egészségmegőrzésben, valamint a rákbetegek életminőségének és túlélési esélyeinek javításában is fontos szerepe van” - fogalmazott dr. Lex László, a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek piacának vezető hazai gyártói között jegyzett Culevit Kft. kutatási igazgatója.
A táplálkozásnak a daganatos betegek életminősége szempontjából is óriási jelentősége van. A rákos betegeknél a tápanyag-felszívódás romlik, az ennek következtében kialakuló fehérje-kalóriahiány pedig étvágytalanságot okoz, ami fokozódó legyengülést eredményez. Nemzetközi felmérések szerint az étvágytalanság a rákbetegek 15-25 százalékánál már a diagnózis megállapítása idején jelentkezik. A későbbi stádiumokban pedig a betegek 40 százaléka küszködik alul- vagy rosszul tápláltsággal, ami az érintettek gyógyulási esélyeit is nagyban rontja. Kevéssé köztudott, de a nemzetközi felmérések tanúsága szerint még a túlsúlyos és elhízott rákbetegek fele is veszélyeztetett az alul-, vagy rosszul tápláltság miatt.
„A betegek annak ellenére sem képesek megtartani súlyukat, hogy látszólag elegendő proteint és tápanyagot visznek be. Ugyanis a betegség gátolja emésztőrendszerük normális működését. A rosszul- vagy alultápláltság pedig nagyban növelheti a kezelések mellékhatásainak gyakoriságát és súlyosságát, legyen szó hányingerről, hasmenésről, székrekedésről, nyelési nehézségekről, vagy éppen szaglási és ízlelési rendellenességekről” – fejtette ki dr. Lex László. A szakember hozzátette: az egyes daganattípusok különböző mértékben és más-más tápanyagokat érintve akadályozzák a tápanyagok felszívódását. Éppen ezért az adott betegség nyomán fellépő problémákat specifikusan kezelő tápszereket kell választani.
A betegeknek az ún. speciális gyógyászati célra szánt tápszerek körében érdemes tájékozódni. Ugyanis ezek olyan – jogszabályilag is külön kategóriába sorolt – különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, amely azon betegek táplálkozását segítik, akiknél a természetes eredetű tápanyagok felvétele nem működik normálisan. Egyes kipróbált, megbízható készítmények fogyasztását számos onkológiai intézmény is javasolja betegeinek, a kórházi kezelések kiegészítéséül. A betegség szempontjából optimális tápszer kiválasztásában pedig a legcélszerűbb az egészségügyi kezeléseket előíró onkológus szakemberek tanácsára hagyatkozni.