Sikerek a limfómák diagnosztikájában és gyógyításában


1613

A limfómát, azaz a nyirokrendszer rosszindulatú daganatát világszerte az elmúlt két évtizedben egyre gyakrabban diagnosztizáljuk, Magyarországon évente közel 1500 új beteget fedeznek fel. A betegség többnyire krónikus lefolyású, tünetei nem látványosak és más, kevésbé súlyos betegségekben is előfordulhatnak. Ez az a kór, amelyről az emberek nagyon keveset tudnak, noha az utóbbi időben egyre sikeresebben kezelhető és gyógyítható. Korán felismert limfómában az időben elkezdett korszerű terápia betegségmentességet, akár jelentős mértékben gyógyulást, de mindenképpen az élettartam és az életminőség jelentős javulását eredményezi – tájékoztatott Dr. Udvardy Miklós egyetemi tanár, a Belgyógyászati Intézet igazgatója.
A betegek jelentősebb része panaszmentes. Tünetként tartós, vagy visszatérő „megmagyarázhatatlan" láz, erős éjszakai izzadás, akaratlan és jelentős fogyás, fáradékonyság és étvágytalanság, a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, vagy ritkábban az egész testfelületre kiterjedő, kínzó viszketés jelentkezhet. A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz: a gyomorban vagy a belekben kifejlődő limfóma például hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, míg a mellűri limfóma köhögést, nehézlégzést okozhat. Ha túl sokáig jelentkeznek a fentiekben említett panaszok, vagy makacsul tartja magát egy nyirokcsomó duzzanat, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hiszen az időben felismert betegség kezelhető!

A limfómákat ma már egyre korszerűbb terápiákkal gyógyítják, megjelentek például a rutin ellátásban a génmanipulációs technikával előállított monoklonális antitestek, amelyek célzottan támadják a kóros nyiroksejteket. A limfóma kiterjedtségét, prognózisát, a megfelelő kezelési döntések meghozatalát pedig jelentősen hatékonyabbá teszik a korszerű diagnosztikai fejlesztések, technikák, mint pl. a PET-CT vizsgálat. Mindezen lehetőségek térhódítása miatt fontos, hogy a szakma képviselői megbeszéljék az újdonságokat, megvitassák tapasztalataikat és egységes szemléletet alakítsanak ki – mondta Dr. Illés Árpád egyetemi docens, a konferencia főszervezője.
A Hodgkin és non-Hodgkin limfómás betegek korai diagnosztikájáról, valamint a legújabb terápiás lehetőségekről tanácskoztak a hematológusok 2010. május 27-29. között Debrecenben. A Limfóma Konferenciát a Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság és a DEOEC Belgyógyászati Intézete szervezte. A konferencián külföldi vezető hematológusok meghívásával összesen 30 referátum és további 105 bejelentett téma került bemutatásra.
A programhoz idén először csatlakozott a Magyar Rákellenes Liga és a helyi, valamint az országos limfóma betegklub rendezvénye, amelyen a szervezők a betegek részére szakmai programot biztosítottak, és lehetőséget nyújtottak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a szakma neves képviselőinek. 

A hematológiai betegellátás rohamos fejlődése indokolja, hogy a nem szakorvosok is lépést tartsanak a számukra szükséges ismeretanyaggal. Ehhez ad segítséget a konferenciához kapcsolódó intenzív egynapos szakmai szinten tartó továbbképzés családorvosok és nem hematológus szakorvosok részére, amelyet az ország neves hematológusai tartanak.
2010-06-10

Kapcsolódó írás: A limfómáról


Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×