Az Országos GyĂłgyszerĂ©szeti IntĂ©zet hazánkban is engedĂ©lyezte az eddig már használt letrozol hatĂłanyagĂş terápia elsĹ‘dleges adjuvánskĂ©nt, azaz közvetlenĂĽl a sebĂ©szeti beavatkozást követĹ‘ alkalmazását az emlĹ‘rák gyĂłgyĂtásában. Ilyenkor kĂ©palkotĂłkkal nem lehet szervi áttĂ©tet kimutatni.
Statisztikák szerint az emlĹ‘rák a nĹ‘ket veszĂ©lyeztetĹ‘ leggyakrabban elĹ‘fordulĂł daganatos megbetegedĂ©s, ezáltal a 40-59 Ă©ves nĹ‘k körĂ©ben a vezetĹ‘ számĂş halálok. Annak ellenĂ©re, hogy az emlĹ‘rák az egyik legtöbbet publikált betegsĂ©g, mĂ©gis kevĂ©s szĂł esik a kiĂşjulás kockázatárĂłl, illetve annak csökkentĂ©sĂ©rĹ‘l. Ma már a kezelĂ©shez korszerű kĂ©szĂtmĂ©nyek állnak az orvosok rendelkezĂ©sĂ©re, melyben további elĹ‘relĂ©pĂ©s a betegsĂ©g hatĂ©konyabb kezelĂ©sĂ©t szolgálĂł, a kiĂşjulás lĂ©trejöttĂ©nek kockázatát csökkentĹ‘ terápia elterjedĂ©se. Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy ezen kĂ©szĂtmĂ©nyek alkalmazása az emlĹ‘rák kiĂşjulásának kockázatát közel felĂ©vel (43%) csökkentette.
Az emlĹ‘rák ma már gyĂłgyĂthatĂł, ehhez azonban elkerĂĽlhetetlen a megfelelĹ‘ kezelĂ©s alkalmazása Ă©s a folyamatos kontroll. Az emlĹ‘rák gyĂłgyĂtásában továbbra is a sebĂ©szeti beavatkozásnak jut az elsĹ‘dleges szerep. Az orvosnak ki kell metszenie a daganatgyanĂşs emlĹ‘ szövetet ahhoz, hogy a patolĂłgus (szövettannal foglalkozĂł orvos) megállapĂtsa annak tĂpusát, biolĂłgiai viselkedĂ©sĂ©t. Az elsĹ‘dleges a daganat eltávolĂtásán tĂşl fontos a hĂłnalj feltárása, annak eldöntĂ©sĂ©re, hogy a daganat terjedĂ©st mutat-e a nyirokcsomĂłkban. Ma már ez a feltárás jĂłval kisebb, hiszen a sebĂ©sz az Ăşn. Ĺ‘rszem nyirokcsomĂłt keresi fel, Ă©s ha ez daganatmentes, nincs szĂĽksĂ©g kiterjesztettebb műtĂ©tre – mondja Dr. Dank Magdolna a Semmelweis Egyetem onkoradiolĂłgiai Klinika osztályvezetĹ‘ egyetemi docense.
A leggyakrabban elĹ‘fordulĂł daganat tĂpus a hormon-Ă©rzĂ©keny emlĹ‘rák, mely többnyire a havi vĂ©rzĂ©s elmaradása után a menopauzában lĂ©vĹ‘ hölgyeknĂ©l jelentkezik. A betegeket kombinált mĂłdszerekkel, sebĂ©szeti, sugár- Ă©s kemoterápiával, valamint hormonkezelĂ©ssel gyĂłgyĂtják. Az Ă©vek Ăłta használt tamoxifen hatĂłanyagĂş terápiát a betegsĂ©g diagnosztizálása után kb. 5 Ă©vig alkalmazzák, ezen idĹ‘szakon tĂşl elĹ‘ny már nem igazolĂłdik. Sok esetben a betegek tĂĽnetmentessĂ©gĂ©t követĹ‘ "bűvös" 5 Ă©vet vettĂ©k figyelembe – nem tudatosult a visszaesĂ©s lehetĹ‘sĂ©ge – Ă©s további gyĂłgyszeres kezelĂ©s alkalmazását nem tartották szĂĽksĂ©gesnek. Az Ăşjabb adatok arra utalnak, hogy 5 Ă©v tamoxifen kezelĂ©st követĹ‘en a kiĂşjulás kockázata mĂ©g mindig fennáll, fĂĽggetlenĂĽl attĂłl, hogy a korai emlĹ‘rák diagnĂłzisának felállĂtásakor a nyirokcsomĂłban találtak-e daganatsejteket vagy sem. A kiĂşjulás Ă©rintheti az emlĹ‘t, a mellkasfalat, a nyirokcsomĂłkat, illetve az áttĂ©ttel megjelenhet távoli szervekben, mint a tĂĽdĹ‘ben, májban, csontokban, de akár az agyban is.
BizonyĂtott, hogy az 5 Ă©ves adjuváns tamoxifen kezelĂ©st követĹ‘en a letrozol terápia a kiĂşjulás kockázatát nagymĂ©rtĂ©kben csökkenti. Hazánkban ezt a terápiát 2005 Ăłta szĂ©les körben alkalmazzák.
Az orvostudomány fejlĹ‘dĂ©sĂ©nek eredmĂ©nyekĂ©nt a tradicionális kezelĂ©st korszerűbb terápia (hormonkĂ©szĂtmĂ©ny) váltotta fel, mely alkalmazásával nemcsak jobb eredmĂ©nyek Ă©rhetĹ‘k el az emlĹ‘rák gyĂłgyĂtásában, hanem bebizonyosodott, hogy letrozol kezelĂ©ssel a betegsĂ©g kiĂşjulásának kockázata is jelentĹ‘sen csökkenthetĹ‘. Ezt a terápiát 2006 Ăłta már közvetlenĂĽl sebĂ©szeti beavatkozás után alkalmazhatják, tehát nemcsak 5 Ă©v elteltĂ©vel a tamoxifen kezelĂ©st követĹ‘en. Az eddigi tapasztalatok szerint, ez a kĂ©szĂtmĂ©ny kĂĽlönösen hatásos a daganat kiĂşjulása szempontjábĂłl fokozott kockázatĂş betegcsoportokban, pĂ©ldául azoknál, akiknĂ©l a diagnĂłzis felállĂtásakor már kialakultak a nyirokcsomĂł áttĂ©tek. Az Ăşgynevezett magas kockázatĂş csoportoknál ez a gyĂłgyszer csökkenti az áttĂ©t kockázatának gyakoriságát.
A mellrákkal kapcsolatosan drámai az elĹ‘rejelzĂ©s: hazánkban majd’ minden nyolcadik leánycsecsemĹ‘ számĂthat arra, hogy valamikor Ă©rintett lesz! Magyarországon az emlĹ‘rák az összes, nĹ‘k körĂ©ben elĹ‘fordulĂł rákos betegsĂ©gek 20%-a. Csaknem minden Ăłrában megbetegszik, minden 230. percben meghal valaki! Az ezredfordulĂł után Ă©vente 7000-7500 Ăşj megbetegedĂ©s várhatĂł, ezĂ©rt kĂĽlönösen fontos a mellrák rendszeres szűrĂ©se Ă©s az önvizsgálat. Nagyon gyakori, hogy a hölgyek nem mennek el szűrĂ©sre, illetve 2-3 centimĂ©teres nagyságot elĂ©rt daganattal fordulnak orvoshoz, amikor nem teljes, hanem maximum 90%-os gyĂłgyulás Ă©rhetĹ‘ el náluk.
A lányomnak kitapinthatatlan hormonĂ©rzĂ©keny melldaganatot (11 mm) diagnosztizáltak. A műtĂ©t utáni szövettan is megerĹ‘sĂtette a diagnĂłzist, áttĂ©tel nincs, a nyirokcsomĂł is rendben. OktĂłber 25-tĹ‘l kezdĹ‘dik a sugárterápia (15 teljes mellkasra, 5 a műtĂ©ti helyre) utána jön a hormonterápia. mikor kaphatja a letrozolt, Ă©s nem a tamoxifent. Az orvosok a tamoxifen sok szörnyű mellĂ©khatása ellenĂ©re miĂ©rt ragaszkodnak ehhez a gyĂłgyszerhez, ha van ennĂ©l korszerűbb is? Mennyi idĹ‘tartamĂş a letrozol alkalmazásával a kezelĂ©si idĹ‘?
A kezelés időtartama években mérhető, meghatározása szakorvosi kompetencia.