Az alkoholra is igaz a közhely: kismértékben gyógyszer, nagymértékben méreg. Az alkohol kismértékű fogyasztása több kimutatás szerint képes a „jó” koleszterin (HDL) mennyiségét a vérben megemelni, ami kedvező az erek számára. A vörösbor magasabb vastartalma jótékonyan hat a vérképzésre.
A mértéktelen alkoholfogyasztás, illetve ennek következményei ma Magyarországon sajnos igen súlyos gondot jelentenek. Hozzávetőlegesen minden tizedik ember alkoholproblémával küzd. Azonban társadalmilag teljesen elfogadott a kulturált, mértéket tartó alkoholfogyasztás, hiszen ez bizonyos mértékig kellemes, sőt a kiváló minőségű italok gasztronómiai élménnyel gazdagíthatják az embert.
Számos alkalmat biztosítunk magunknak arra, hogy ezt ki is élvezhessük: legyen az társasági összejövetel, ajándékozás vagy ünnep. A kérdés az, hogy hol a határ, vagyis mikor jelent már betegséget az italfogyasztás. Ennek megítélése nem is olyan egyszerű feladat. Mindenekelőtt tekintsünk át néhány fontos tudnivalót az alkoholról.
A különböző szeszes italok etilalkohol-tartalma változó: a sörök általában 3-6, a borok 9-16, a vermut 15-20, a likőrök 20-25, a tömény italok 35-55 százalékban tartalmaznak alkoholt. Ezenkívül az italok kis mennyiségben, de tartalmaznak ún. kozmaolajokat (amilalkohol, kapronsav), melyek befolyásolják az elfogyasztott ital részegítő hatását, ill. a másnaposság mértékét.
Az alkohol mintegy 10 százaléka a gyomorból, a többi a vékonybélből szívódik fel. Ebből következik, hogy a gyomor teltsége, ill. ürülésének sebessége meghatározza a felszívódás ütemét. A gyomor tartalma viszont a felszívódás mennyiségét határozza meg. Ismeretes, hogy zsírokban, fehérjében gazdag étkezések alkalmával a felszívódó alkohol mennyisége csökken. A vér alkoholkoncentrációja a csúcsértéket 45-60 perc múlva éri el, az előbb elmondottaktól függően. Az alkohol 90 százaléka a májban bomlik le, 10 százaléka a vesén és a tüdőn keresztül változatlan formában hagyja el a szervezetet. A máj alkoholbontó képessége kb. 0,15 ezrelék óránként, de ez függ az elfogyasztott mennyiségtől is. Az alkohol bomlása során előbb acetaldehid, majd ecetsav képződik, végül ez átalakul szén-dioxiddá és vízzé. Az acetaldehid mérgező hatású.
Az alkohol közvetlen hatása egyrészt egyedi sajátságoktól – a máj állapota, enzimkészlete –, ill. a vérkoncentráció mértékétől függ: először kellemes, eufórikus hatás jelentkezik nyugalommal, gátlások oldódásával, majd beszédkésztetés, később a kritikai készség zavara és a koncentráció csökkenése figyelhető meg. Ez 0,3 ezrelék fölött észlelhető. 0,8-1,2 ezrelék már az ittasság fázisa, ekkor a térlátás, egyensúly, helyérzékelés zavara kezd kibontakozni. 1,2-1,6 ezrelék táján enyhe részegség mutatkozik: elkent beszéd, gátlástalansággal, megnyúlt reakcióidővel, pontatlan érzékszervi észleléssel. A súlyos részegség 2,0 ezrelék környékén jelentkezik. Ekkor tompultság, depresszív hangulat alakul ki. Az illető fokozatosan el-elalszik. Ezt követően tudatborulás, később zavartság, kóma léphet fel.
Az alkohol rendszeres fogyasztása önmagában még nem alkoholizmus. Akkor minősül annak, ha a rendszeres alkoholfogyasztás testi, lelki és szociális tünetei kezdenek kibontakozni. A még biztonságos, elfogadható ivás felső határa férfiaknál 21 egység/hét (1 egység = 10 ml alkohol = 1 pohár sör = 1dl bor = 3 cl tömény ital), nőknél 14 egység/hét (a nők érzékenyebbek az alkoholra), amennyiben legalább két teljesen alkoholmentes nap is előfordul.
A mértéktelen alkoholfogyasztás az egész szervezetet károsítja. Jellegzetes az alkoholbeteg vöröses arca, borvirágos orra. Tenyere vörösesen elszíneződhet, bőre száraz, rugalmatlan, ráncos. Koránál jóval idősebbnek tűnik. Fogazata elhanyagolt, lehelete kellemetlen, idült gyomor-bél rendszeri zavarai vannak: étvágytalanság, fogyás, reggeli hányinger, hányás, gyomorfájdalom, táplálkozásbeli hiányosságok miatti betegségek léphetnek fel. Rendkívül fontos megemlíteni az alkohol okozta magzatkárosodást, a máj-, a hasnyálmirigy-, szív- és érrendszeri, valamint az idegrendszeri elváltozásokat.
A máj elváltozása először a máj megnagyobbodásával jár (zsíros elfajulás), későbbiekben a máj zsugorodik (májcirrhosis), ekkor már visszafordíthatatlanul károsodott a szerv. Ebben a stádiumban a betegek nyelőcsövében már kitágult vénás hálózatot lehet találni, melyből nemegyszer halálos mérvű vérzés támadhat. Ez az egyik leggyakoribb halálok. Jellemző lehet még a beteg bőrének és szemének sárgás elszíneződése, ami szintén a máj károsodását mutatja. A beteg hasa megnőhet a hasüregében felszaporodott víz miatt. Ha a máj felmondja a szolgálatot, akkor jelentkezik a májkóma, amely szintén halálhoz vezethet. Ilyenkor a méregtelenítési funkció elégtelen, és toxikus anyagok gyűlnek fel a szervezetben.
A hasnyálmirigy károsodására a súlyos fájdalommal kísért gyulladásos elváltozás utal.
A szívet szintén károsítja az alkohol, ami szívelégtelenséghez, ritmuszavarokhoz vezethet. Magas vérnyomás betegség szintén kialakulhat hosszas alkoholfogyasztás során.
Az idegrendszeri elváltozások a következőkben állnak: különböző érzészavarok a végtagokon, kézremegés, elbutulás. Jellegzetes az alkoholos állapotban vagy utána jelentkező görcsös állapot. Az egyik legrettegettebb tünetcsoport a delirium tremens. Ez tulajdonképpen az alkoholos állapotban, de gyakrabban 5-8 nappal az ivás abbahagyása után jelentkezik. Tudatzavarral, tömeges érzékcsalódásokkal (rovarok, fehér egerek vélt látása, érzése), kifejezett reszketéssel járó, akár halállal is végződő állapot.
Tudni kell, hogy az alkohol a méhlepényen keresztül a magzatot is károsíthatja. Alkoholt fogyasztó terhes nők gyermekei sorvadtak, szellemileg visszamaradottak lehetnek.
Fontos megemlíteni, hogy az alkoholizmus kérdése Magyarországon az egész társadalmat érintő probléma, amelynek megoldására csak egy több szinten kidolgozott és megvalósuló felvilágosító-, megelőző-, gondozótevékenységgel van mód.
Fábián Gábor
forrás: archívum
(Patika Tükör – 000201)
