kardioedzés

[gac]

A fittség egy olyan pszichés-fizikai állapot, amely magában foglalja az egészséget, a minőségi életet, az általános közérzetet, és a megnövekedett mindennapi teljesítőképességet.

A fittség elérésében a személyi edzőnek is nagy szerepe van, aki egy általánosan képzett fitness szakember, aki egyénre szabott edzés- és életmódprogramot tud kialakítani úgy, hogy a páciens adottságait, egészségi állapotát, fitness céljait maximálisan szem előtt tartja.

Nemzeti ünnepünkön milliónyi nézője volt a fővárosban a profi műrepülő pilóták versenyének, de előtte és utána is lélegzetelállító légibemutatóknak lehettünk szemtanúi. A sokakra méltán mély benyomást tevő, bámulatos manőverek rengeteg gyakorlást és kifogástalan fizikális kondíciót követelnek. Érdemes egy kicsit körüljárni, hogy az extrém erőbehatások által meggyötört arcvonásokon túlmenően mivel is kell még számolni a műrepülésre alkalmas gépmadarak fedélzetén.

Fertőzések, elváltozások

A sportolás - ma úgy tartják - mindenki számára előnyös. Így aztán a sport különböző ágazatai folyamatosan fejlődnek, a részvétel egyre nő, és mind több és több időt áldozunk a sportolásra, és még több pénzt költünk a sporteszközökre.

Ám az előnyök mellett néha hátrányok és káros következmények is előfordulhatnak, melyekről mindenképpen beszélnünk kell. Ezek egy része bőrgyógyászati jellegű: ezek lehetnek fertőzéses, traumatikus és klimatikus eredetűek, illetve már fennálló bőrfolyamatok sportolástól súlyosbodhatnak.

Fertőző következmények

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nők halálozásának 53%-át szív- és érrendszeri betegségek okozták, míg a férfiak között ezek a betegségek 47%-ban felelősek a halálozásért.
A gyengébb nem tagjai közül szív- és érrendszeri betegségben ma már minden földrészen többen vesztik életüket, mint valamennyi rosszindulatú daganat, tuberkulózis, malária és AIDS következtében együttesen. Szinte nincs olyan család, ahol ne gyászolnának egy nagymamát, édesanyát, közeli hozzátartozót, testvért emiatt. Ezek az adatok különösen azért elszomorítóak, mivel a szív- és érrendszeri betegségek megfelelő életmóddal, megfelelő odafigyeléssel mintegy 80%-ban megelőzhetőek lennének.

Dr. Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának (MKT) elnöke szerint sajátos emancipáció zajlott le a szív- és érrendszeri betegségek terén. Való igaz, hogy nagyon sokáig döntően a férfiak kórjának hitték a menedzser- és életmódbetegséget, napjainkra azonban már a nőket is utolérte.

Nap mint nap sokan fogadkoznak, hogy változtatnak életük folyásán, egészségesebben fognak táplálkozni, beérik majd kevesebb kalóriával, felhagynak a mozgásszegény életmóddal. Az esetek többségében ezek a kísérletek sajnos hamvukba halnak, a "majd" minden mást uralma alá hajt, bizonytalan messzeségbe tolva a hőn óhajtott változást.

A koszorúér-betegség kialakulásának számos olyan rizikófaktora ismert, amelyek nem befolyásolhatók: életkor, nem, családi öröklődés (genetika). Vannak olyan betegségek, amelyek kialakulását nem tudjuk jelen tudásunkkal megakadályozni (pl. magas vérnyomás betegség, cukorbetegség), de megfelelő kezeléssel a szívinfarktus kialakulásának esélye ezen betegnél is jelentősen csökkenthető. Vannak azonban olyan rizikótényezők, melyek életmódbeli változtatásokkal megszüntethetők, ezáltal a koszorúér-betegség kockázata csökkenthető. Ezek közé tartozik a dohányzás és a mozgásszegény, ülő életmód.

Egyórás tevékenység alatt, testtömeg kilogrammonként.

1 kalória (kcal) = 4186 j (joule) – Kalkulátorunkhoz kattintson ide!

Felelőtlenség lenne, ha biztosan leadott kilókról, hamarosan újra feszessé váló bőrről beszélnénk. Nincs két egyforma ember, tehát mindenkire másként hatnak az általános tanácsok. Lesznek olyanok, akiknél már az első hónap végén kedvező változást mutat a mérleg, de lehet, hogy sokan csak a harmadik hónapban éreznek majd valamilyen apró változást.

Amit ígérhetünk az az, hogy május végére olyan életformát alakíthat ki, amely alapja és kezdete lesz egy más, egészségesebb életnek. És mindezt erőlködés és önsanyargatás nélkül. Ami most egy kicsit szokatlan még, az néhány hónap múlva természetessé válik: a mindennapos testmozgás, zsírszegény étrend. Tartson velünk!

Tippek, tanácsok, gyakorlatok

Ha tudatosan végezzük megszokott, mindennapi tennivalóinkat, már ezzel is sokat segíthetünk szervezetünknek a felfrissülésben, edzettségünk fejlesztésében. Ha több energiát használunk el, mint amennyit a táplálékszerzéssel magunkhoz veszünk, testsúlycsökkenést érhetünk el. Természetesen nem mindegy, hogy mit és hogyan csinálunk. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a rendszerességre: lehetőleg mindennap végezzünk valamilyen mozgást.

Magyarországon a szív- és érrendszer elváltozásai vezetnek a megbetegedések és a halálozások terén. Összeállításunkkal szeretnénk egy kis segítséget adni ahhoz, hogy miként előzhetjük meg ezeknek a betegségeknek a kialakulását és térhódítását.
Tekintsük át, hogyan élvezhetjük a tél szépségeit anélkül, hogy szervezetünket káros hatásoknak tennénk ki. Mire érdemes odafigyelni, hogy keringésünk épségét megőrizhessük? Hogyan függ össze az életmód, a táplálkozás, a mozgás és az érzelmi világ változása a betegség kialakulásával, illetve hogyan befolyásolja azt az időjárás szeszélye?
Télen az egészséget alapvetően négy dolog befolyásolja.
Az időjárás változásai, a mozgásszegény életmód, a vitaminhiányos, a sok esetben indokolatlanul kalóriadús, a gyomrot, a szervezetet megterhelő étkezés, valamint a fertőzéses meghűlések.

A szívünk az egészségünk központja, amelynek már egy kis meghibásodása is nagy hatással lehet teljes szervezetünkre.

Hazánkban kimagasló azon betegek száma, akik érintettek valamilyen szív-érrendszeri megbetegedésben, ezért szeptember 29-én a Szív Világnapján a szív-érrendszeri megbetegedések veszélyeire és egészségünk megőrzésére hívják fel a figyelmünket.

Az interneten újabban előszeretettel válogatnak a különböző orvosi, élettani vonatkozású tévhitek cáfolatai közül. Sajnos többségük laikus, bulvárindíttatású boncolgatás. Itt-ott tudományos folyóiratokra, cikkekre, szakértőkre hivatkoznak, de megközelítésükben felszínesek, leegyszerűsítők, alapvető élettani ismeretek hiányáról árulkodnak. Szerzőik a modern, racionális gondolkodás mezején Robin Hoodként nyilazzák le az „egészségtudatos állampolgárok, női magazinok, édesanyák” által terjesztett „csacsiságokat”.

Legutóbb egyik meghatározó hírportálunkon olvastam egy felmelegített tévhit-gyűjteményt és ezek cáfolatait. A górcső alá vettek közül néhány minden kétséget kizáróan tévedés. Példának okáért a haj és a köröm valóban nem növekszik tovább halálunk után (a jelenségért a turgorát vesztett bőr okolható), és a pulykahús L-triptofán tartalmától sem leszünk álmosabbak mint egy hasonló adag csirke elfogyasztását követően, noha biokémiailag közelebb merészkedve, akár összefüggést is találhatnánk.

Feliratkozás kardioedzés csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×