éghajlat

Az egész földgolyót, a teljes emberiséget érintő, nyugtalanító változások korát éljük. Egy későbbi írásomban részletesebben kitérek az emberi lény és közösségei szociológiailag kevéssé megragadható degeneratív folyamataira, most azonban csupán a krízistorta egy vékonyka, de az ember fizikai létfeltételeit, életkilátásait nagymértékben meghatározó szeletével foglalkoznék röviden, ami nem más, mint a klímaváltozás.

Mindannyiunk tudjuk, hogy mit jelent számunkra a Nap. Ha hirtelen kialudna, az emberiség rövid távon halálra lenne ítélve. Órák-napok alatt összeomlanának a földi ökoszisztémák, az egész bioszféra. Márpedig jelenlegi ökológiai valenciánk, azaz tűrőképességünk globális (pontosabban szoláris) szemszögből nézve meglehetősen szűk, az emberiség – számos múltbéli „tudományos” jövendölés ellenére – minimálisan alkalmazkodóképes, hiszen a környezeti feltételek, esetünkben a kontinentális biotópok párhuzamos pusztulása esetén nincs hová mennünk. A bolygót képtelenek vagyunk elhagyni, kozmopolita mivoltunk a légkör ritkulásával együtt, valahol a sztratoszféra környékén foszlik szerteszét.

A sí őse már 10-12 ezer évvel ezelőtt létezett. A síléc elődjét, a hótalpat Ázsiából vándorló nomád népek hozták Európába. Az akkoriban még csak járásra és futásra használt sporteszköz Skandináviában honosodott meg először.

Ha ritkább a levegő

A hegymászókról szóló riportokat, ismeretterjesztő filmeket nézők gyakran hallhatják a kifejezést: hegyibetegség. E szót hallva az embernek félelmetes, esetleg misztikus elképzelései támadhatnak. Honnan, miért és mikor támadhat a csúcsokat ostromlókra ez az alattomos kórság. Tényleg alattomos? Tényleg kiszámíthatatlan? Mit tudunk a hegyibetegségről?

Az időjárási frontok sok embernek okoznak fejfájást, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.

A fiatal, egészséges szervezet kevéssé frontérzékeny, de a kor előrehaladtával egyre többen szembesülnek azzal a ténnyel, hogy egy meleg- vagy hidegfront erőreljesen megtépázhatja komfortérzetüket. A látszólag különböző panaszok az arra érzékeny szervezet két fő élettani reakciójára vezethetőek vissza.

Hazai tájaink éghajlatát szem előtt tartva tekintjük át az általuk kínált főbb terápiás lehetőségeket.

Alföldi klímánkat nagy napi és évi hőmérsékleti ingadozás jellemzi. Sok a napfény, csekély a páratartalom és a felhőzet, a csapadékmennyiség kevés, a szél mérsékelt erősségű. Ingerklíma, azaz a szervezettől alkalmazkodást követel. Rheumás betegeknél jótékony, különösen, ha gyógyvíz is rendelkezésre áll. Emellett kedvezően hathat az anémiára.

HEVENY HÖRGŐNYÁLKAHÁRTYA GYULLADÁS (HÖRGŐHURUT)

DEFINÍCIÓ

Az alsó légutak heveny gyulladását nevezzük hörgőhurutnak. Az esetek nagy részében vírusfertőzés következtében alakul ki, amely bakteriális felülfertőződést tesz lehetővé. Bizonyos személyeknek a légúti fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége csökkent, ezáltal időjárásváltozásra, a levegő páratartalmának megváltozására fokozottabban érzékenyek. Súlyos esetben a légutak simaizmainak görcse is fellép, az asztmához hasonló tünetek alakulnak ki. A légutak nyálkahártyáját zavaró gőzök, gázok, a dohányfüst szintén súlyosbítják a tüneteket.

A meleg hatása a szervezetre

A szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokat enzimeknek nevezett fehérjemolekulák végzik. Ezek csak meghatározott, optimális körülmények között működnek zavartalanul. Ilyen körülmény többek között a testhőmérséklet is. Állandó testhőmérsékletünket a szervezet hőszabályozó mechanizmusai biztosítják.

Zuhanás és fűthető vízágy

Nem is olyan régen még a nyaralás egyet jelentett a pihenéssel. Nem kellett hozzá más, csak egy beutaló, egy vízparthoz közeli szálláshely és némi költőpénz fagyira és vízibicikli kölcsönzésre. Ezeknek az időknek azonban vége, ma már mindenki kedvére megtervezheti szabadságát és válogathat a változatos programokból.

A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből

A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Utazás előtt állítsunk össze házipatikát!

Kellemetlenségeket idézhetnek elő a szokatlan éghajlati viszonyok s az eltérő higiéniai körülmények.

Az utazás varázsát egyfelől az új, ismeretlen táj, környezet, más kultúrák megismerése, másfelől az úgynevezett taposómalomból való kilépés adja. A szervezet áthangolódása kedvező hatással van a testi és lelki állapotunkra, ám a megváltozott környezet - főleg, ha az itthonihoz képest nagy különbség mutatkozik az éghajlatban és a szociális körülményekben - kellemetlenségeket is előidézhet.

Ha megbízhatatlan eredetű a víz, és rövid kiránduláson vagyunk, ne igyunk csap- vagy más vizet. Legjobb meleg italokat vagy ismert márkájú palackozott és dobozos italokat venni. Ügyeljünk arra, hogy a palackokat jelenlétünkben nyissák ki, és a peremük tiszta és száraz legyen. A forralás mindig jó módszer a víz tisztítására. A kisméretű, hordozható merülőforralók jól jönnek megfelelő feszültségű áram esetén, amennyiben kis mennyiségű vizet szeretnénk forralni. Az ismeretlen eredetű italokat ne fogadjuk el. A jég éppen olyan szennyezett, mint a víz, így nem ajánlatos az italba tenni, hacsak nem tudjuk biztosan, hogy tiszta. Ha jobb nincs, a forró csapvizet hagyjuk kihűlni, úgy a fogyasztása már veszélytelen.

Feliratkozás éghajlat csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×