Általánosan elfogadott nézet, hogy az időjárás hatással van az emberek egészségére és közérzetére. Azonban a tudósok a mai napig eltérő véleményt alkotnak ennek pontos mechanizmusáról.
Bizonyított tény, hogy az időjárás befolyásolja az adott időszakban meginduló szülések számát, az influenzajárványok kitörését, a légzőszervi megbetegedések – elsősorban az asztmás rohamok, a tüdőgyulladás és a hörghurut – gyakoribb megjelenését, és kapcsolatba hozható vele a pollen- és a légszennyező anyagok koncentrációjának változása, de a férfiaknál kihat a hímivarsejtek számára is. Nem hagyja változatlanul kedélyállapotunkat, hangulatunkat, viselkedésünket.
A hőmérsékletet mint az időjárás egyik lényeges meghatározó elemét külön is vizsgálták a kutatók. A nagyon meleg, illetve a különösen hideg időjárás egyértelműen növeli a halálozások számát.
Azt már 1963-ban publikálták, hogy az olyan betegségek, mint a hörghurut, a fekélybetegség, a zöldhályog, a golyva, az ekcéma és az övsömör megjelenése összefüggést mutat a hőmérséklet évszakok szerinti ingadozásával.
1980-ban írták le azt az orvosi szakirodalomban, hogy a szívinfarktus következtében kialakuló szívelégtelenség és a hirtelen jelentkező agyi keringési zavarok kapcsolatba hozhatók a környező napok átlaghőmérsékletével.
Minél magasabb az átlaghőmérséklet, annál súlyosabb szövődmények várhatók ezekben a kórképekben, mivel a szervezet a magas külső hőmérséklet miatt úgy próbál meg hőt leadni, hogy a bőrben fokozza a vérkeringést. Ez – bonyolult szabályozó mechanizmusokon keresztül – végül is az életfontosságú szervek területén a vérnyomás emelkedéséhez vezet, ami itt további szervi károsodásokat okozhat.
Fokozottan érvényesül ez a helyzet az idősebbeknél, mert a szervezetük élettani válaszai már nem olyan rugalmasak, kifinomultak és pontosak, mint a fiatalok esetén.
A hideg idő is sajátos keringési változásokat hoz létre a szervezetben, bár a statisztikák és a megfigyelések szerint koránt sem olyan súlyosak a kialakuló problémák, mint a nagy melegben.
A levegő páratartalma is lényeges hatással van közérzetünkre. A magas páratartalom gátolja a szervezet párologtatását és ezzel együtt a hőleadást. Ez – a fentiek ismeretében – jelentősen képes befolyásolni az emberi vérkeringést, vérnyomást.
Alacsony páratartalom és hideg levegő esetén más jellegű problémákra kell számítani. Az orrüreg felmelegíti és párásítja, valamint a szennyeződésektől és kórokozóktól megtisztítja a beszívott levegőt. Szélsőséges esetben azonban hamar kiszárad az egyébként mindig nedves orrnyálkahártya, ami elősegíti, hogy a felső légutakban megtelepedjenek a baktériumok, vírusok, és azok gyulladását idézzék elő.
Az időjárási frontátvonulások nemkülönben ismert módon avatkoznak be mindennapi életünkbe, mégpedig igen rövid idő alatt. A hőmérsékletben, páratartalomban, légnyomásban bekövetkező gyors változások bizonyítottan számos élettani változást idéznek elő a szervezetben. A legtöbb ember érzékeny a frontok valamelyikére vagy akár mindkettőre.
A melegfront esetén a tünetek már a front átvonulása előtt 1-2 órával jelentkezhetnek. Fokozott ingerlékenység, fáradtság, az összpontosító képesség csökkenése, depresszióra való hajlam, szapora légzés, emelkedett pulzusszám, vérnyomás-emelkedés, vércukorszint-emelkedés, megnövekedett trombózishajlam jellemzi többek között.
Ezzel szemben a hidegfront esetén a tünetek a front átvonulása után jelentkeznek. Ezek közé tartozik a reakcióidő megnyúlása, az álmosságérzet, a szédülés, fejfájás, fokozott görcshajlam – elsősorban a gyomor-, epe- és vesebetegek esetén –, a vérnyomás és a pulzusszám csökkenése, az allergiás reakciók, asztmás rohamok gyakoribbá válása, az ízületi fájdalmak fokozódása.
Amennyiben tudjuk magunkról, hogy frontérzékenyek vagyunk, úgy felkészülhetünk az előre látható kellemetlenségekre.
A hipertóniások a pontos gyógyszerszedéssel, a gyomor- és epebetegek a diéta betartásával, a cukorbetegek az elfogyasztott szénhidrát mennyiségének korrigálásával vehetik elejét a panaszok kialakulásának. A kéznél tartott fájdalomcsillapító az ízületi vagy fejfájással küszködőknek nyújthat időben enyhülést. A közlekedésben részt vevő frontérzékeny embereknek pedig különösen vigyázniuk kell ilyenkor, mert a fáradtság vagy a reakcióidő megnyúlása fokozza a balesetveszélyt.
Dr. Kraszny Erika
forrás: archívum
(Patika Tükör – 020301)
