Mint a legtöbb krónikus megbetegedés, a divertikulózis is kapcsolatba hozható a rendszertelen életmóddal, az egészségtelen táplálkozással, és a mozgásszegény életmóddal.
Mi a divertikulózis?
A divertikulum a vastagbél (szigmabél) nyálkahártyájának zsákszerű kiöblösödését jelenti. Létrejöttében azok a folyamatok játszanak szerepet, melyek a vastagbél nyílásában lévő, a bélfalra nehezedő nyomást növelik; az esetek döntő többségében ez nem más, mint a székrekedés.
A divertikulózis kialakulásának az az oka, hogy a krónikus székrekedés miatt a salakanyagok felhalmozódnak a vastagbélben, a béltartalom feszíti, belülről nyomja a bélfalat. Ilyen esetben a béltartalom hosszabb ideig tartózkodik a vastagbélben, az áthaladási és várakozási idő megnyúlik, a széklet besűrűsödik, víztartalma, képlékenysége csökken.
A kemény széklet kiürítése erőlködéssel jár, ami nagymértékben növeli a nyomást. A bélfalra nehezedő extrém nyomásnak a vastagbél gyenge izomzata helyenként nem tud ellenállni, elvékonyodik és az izomréteg gyenge pontjait áttöri a feszítés. Az izomrostok között a nyálkahártya kiboltosul, és létrejönnek a nyálkahártya zsákszerű kitüremkedései, a divertikulumok.
Már a régi görögök is ismerték a rostdús étkezés kedvező hatását
A székrekedés és a székrekedés következményeként kialakuló divertikulózis az alacsony élelmirost-fogyasztással hozható összefüggésbe. Az élelmi rostok nagy vízmegkötő képességűknél fogva – eredeti tömegük sokszorosára duzzadva – növelik béltartalmat, gyorsítják a salakanyagok áthaladását a bélrendszeren, fokozzák a széklet képlékenységét, lágyabbá, könnyebben üríthetővé teszik a székletet. Hippokratész már az ókorban – a belekre gyakorolt kedvező hatása miatt – korpás kenyér fogyasztását ajánlotta a betegeinek.
A középkorúakat vagy az annál idősebbeket érinti
A nők különösen hajlamosak a székrekedésre, közöttük a divertikulózis is sokkal gyakoribb. Maga az elváltozás a középkorú vagy az idősebb emberek betegsége.
Milyen panaszokat okoz?
Nagyon sok embernél kimutatható az elváltozás anélkül, hogy bármi panaszt okozna. A rostszegény táplálkozás és a mozgásszegény életmód következtében a nyugati világban szinte népbetegségnek számít. A divertikulózis állhat hasi panaszok hátterében, magyarázhatja azokat.
A divertikulumok, a nyálkahártya-zsákocskák fertőzése, gyulladása hasi fájdalommal, lázzal járó akut hasi kórképet idézhet elő. Ilyenkor rendszerint kórházi kezelés, antibiotikus és folyadékterápia válik szükségessé; komplikáció esetén az orvos átmenetileg folyékony, vagy folyékony-pépes étrendet ajánl.
Kezelés étrenddel
A fertőzéssel súlyosbított divertikulózis (divertikulitis) kezelése orvosi feladat. Diétája azonos a székrekedés étrendi kezelésével, vagyis élelmi rostokban gazdag étrendet kell fogyasztani. Az élelmi rostok egy része oldható, más része oldhatatlan. A legtöbb növényi eredetű élelmiszerben mindkét élelmi rostféleség megtalálható.
Sok élelmi rostot tartalmaznak a zöldségek (karfiol, karalábé, fejes káposzta, sárgarépa, zöldbab, paprika, paradicsom, tök, a kukorica stb.), a gyümölcsök (alma, banán, földieper, citrusfélék, barack, szilva stb.), az aszalt gyümölcsök, a diófélék, a hüvelyesek, a teljes őrlésű gabonából készült kenyerek, a magokat tartalmazó pékáruk, reggeli cereáliák, müzlik stb.
A táplálkozási szakemberek barna kenyér fogyasztását javasolták, mert ennek nagyobb a rosttartalma. Sajnos az élelmiszeripar napjainkban nem a rosttartalom növelésével, hanem ételfesték (pl.: maláta) hozzáadásával éri el a barna színt. A fehér kenyér, a kalács, a sütemények stb. alacsony rosttartalmát sokan úgy próbálják kiegyensúlyozni, hogy a korpát külön, joghurtba, vagy gyümölcslébe keverve fogyasztják.
Néha a korpafogyasztás – divertikulózis esetén – puffadást okozhat, míg az élelmi anyagok természetes összetevőjeként (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék) fogyasztva, nem vált ki tüneteket, s ez a természetesebb módja a kielégítő rostbevitelnek.
forrás: archívum
(Patika Tükör – 050105)