Sürgős esetek – Mit tehet a laikus?

A sürgősségi betegellátással az oxiológia (sürgősségi orvostan) foglalkozik. Számos orvosi szakterület mutat némi átfedést az oxiológiával, elsősorban az intenzív terápia, a belgyógyászat, a sebészet és a baleseti sebészet.

A sürgős ellátást igénylő esetekre az jellemző, hogy általában hirtelen keletkeznek, és a beteg állapota - beavatkozás hiányában - folyamatosan romlik.

Természetes, hogy ide tartoznak a baleseti eredetű sérülések (pl. lágyrész-sérülések, vérzések, csonttörések, égések), a különböző belgyógyászati eredetű betegségek hirtelen rosszabbodásai (pl. asztmás beteg fulladásos rohama, szívbeteg ritmuszavara vagy infarktusa, magasvérnyomás-betegségben szenvedő agyvérzése, epilepsziás beteg görcsrohama), a mérgezések, de a hirtelen kialakuló hasi kórképek (pl. veseköves görcsroham, epekőkólika, heveny féregnyúlvány-gyulladás, stb.) is.

Az imént, a teljesség igénye nélkül említett kórfolyamatok többsége az időben történő laikus vagy szakszerű segítségnyújtás, orvosi beavatkozás hiányában folyamatosan romlik, a beteg egyre súlyosabb állapotba kerül, mely végül is végleges szervkárosodáshoz, esetleg a beteg halálához vezethet.

Külön megemlítendő, hogy bizonyos pszichés kórállapotok, tudatzavarok nemcsak a beteg, hanem a környezete egészségét is veszélyeztethetik (pl. agresszív, tomboló elmebeteg, ittas személy).

A sürgősség és az életveszélyes állapot nem minden esetben és nem teljesen fedik egymást, hiszen egy bokatörés is sürgős beavatkozást igényel - laikusszinten a végtag rögzítését, esetleg fájdalomcsillapítást -, ugyanakkor nem nevezhető életveszélyes állapotnak. Másrészt az idős, végstádiumú, otthonában haldokló beteg életveszélyes állapotban van ugyan, de az állapot gyógyításának nincs esélye, a folyamat nem visszafordítható, így nem a sürgősségi betegellátás területére tartozik.

Sürgősségi állapotról beszélhetünk tehát:

• Ă©letveszĂ©lyben (pl. szĂ­vinfarktus, lĂ©gzĂ©si elĂ©gtelensĂ©get okozĂł mellkasi vagy sĂşlyos vĂ©rzĂ©ssel járĂł sĂ©rĂĽlĂ©s, szĂ©n-monoxid-mĂ©rgezĂ©s)
• a szervezet vĂ©gleges károsodásához vezetĹ‘ kĂłrfolyamat (pl. agyvĂ©rzĂ©s veszĂ©lyĂ©vel fenyegetĹ‘, kiugrĂłan magas vĂ©rnyomás, a vĂ©gtag vĂ©rellátását sĂşlyosan károsĂ­tĂł hatás, pl. a verĹ‘eres keringĂ©st elzárĂł vĂ©rrög vagy omlás alá szorult vĂ©gtag)
• tűrhetetlen szenvedĂ©s (fájdalom, pl. vesegörcs, epekĹ‘kĂłlika)
• közveszĂ©lyes állapot (dĂĽhöngĹ‘ elmebeteg vagy rĂ©szeg) esetĂ©n.

A laikus elsősegély és annak jelentősége

A sürgősségi betegellátás korábban már ismertetett szervezeti és ellátási felépítésből látható, hogy a mentőegység helyszínre érkezéséig az ott-tartózkodó laikusoknak, kellene elvégezniük a fent említett sürgősségi állapotokban a legalapvetőbb, olykor életmentő beavatkozásokat.

A laikus elsősegélynyújtó szerepe azért is fontos, mert az irányítás az ő bejelentése alapján küldi helyszínre a mentőegységet, és az állapot súlyosságának téves megítélése időveszteséghez (pl. nem elegendő az esetkocsi, rohamkocsi mozgósítására volna szükség), vagy éppen ellenkezőleg, felesleges, esetleg máshonnan elvont, magasabb készültségű technika kivezényléséhez vezethet.

Nem hangsúlyozható eléggé: a laikus elsősegélynyújtó indítja el a mentési folyamatot. Beavatkozása hatással lehet a beteg egész további sorsára, esetleg hátralévő életére, annak minőségére, esetleg a bajbajutott életben maradására.

A laikus elsősegélynyújtás alapvető elméleti ismeretek meglétét feltételezi, és azt, hogy a laikus elsősegélynyújtó a gyakorlatban is képes végrehajtani bizonyos életmentő beavatkozásokat. Az lenne a legjobb, ha a helyszínen több, ilyen irányú ismerettel rendelkező személy is lenne. Ehhez a lakosság jelentős hányadának rendszeres elméleti és gyakorlati képzésen, illetve a megszerzett ismeretek szinten tartására alkalmas tanfolyamokon kellene részt vennie.

Dr. Kökény Zoltán

forrás: archívum
(Patika Tükör – 031001)