Gátló pirulák



Hogyan hatnak?

A fogamzásgátló tabletta feltalálása után igen hamar a legnépszerűbb védekezési eszközzé vált. Nem volt többé körülményes ügyeskedés, megszakított élvezet, idegen anyag a testben. Látszólag. Csak bekapunk egy pirulát, mint amikor a fejünk fáj, és ezzel nemcsak egy-egy szeretkezés idejére, de folyamatos hatállyal drasztikusan eltöröljük a megtermékenyülés lehetőségét. De vajon mi történik a női testben, amikor harcba küldünk egy kémiai anyagot? Milyen beavatkozás képes legyőzni a sejtekbe kódolt, őserejű ösztönt?

A hagyományos, szeretkezés alatt alkalmazható módszerek (mint a pesszárium, a megszakított közösülés vagy a gumi óvszer) mechanikusan állják útját a spermiumoknak és akadályozzák meg, hogy azok ráleljenek a petesejtre. Ugyanezen elven működnek a méhen belüli eszközök azzal a különbséggel, hogy a szeretkezéstől független védelmet biztosítanak. A gyógyszernek már nincsen szüksége semmiféle akadályképzésre ehhez, az ondósejtek szabadon haladhatnak, amerre csak akarnak, hiszen petesejtet úgysem találnak. A tabletta előbb lép be a folyamatba, a gátakat már a tüszőfejlesztésben, vagyis a petesejt kiszabadulásánál elhelyezi. Egyik összetevője a fogamzásgátlásért, a másik a menstruáció fenntartásáért felelős. Az addigi természetes, magától működő rendszer helyébe ezzel mesterséges stimuláció lép. A hormonális fogamzásgátló hatóanyagai az agyalapi mirigyben leállítják az FSH hormon termelődését, amely normál körülmények között a petefészek tüszőhormonjának termelődését szabályozná. A petesejteket tartalmazó tüsző nem reped meg, nem indul el érett petesejt a méh felé, nincs, ami megtermékenyüljön. A kemikália a méhnyákot is megváltoztatja, így az akadályozza a spermiumok mozgását. A méhnyálkahártya elvékonyodik, képtelen a magzatkezdemény befogadására.

A tabletta tehát csak a ciklus középidejében szól bele látványosan a folyamatba, de ehhez a hatóanyagoknak a megelőző hetekben is jelen kell lenni a női testben. Többek között ezért vannak olyanok, akik a számolásos, vagy mechanikus módszereket előnyben létesítik a gyógyszernél. Hagyományos védekezés esetén ugyanis elegendő a termékeny, és az azt megelőző napokon óvatosnak lenni. Ezenkívül számos nő idegenkedik attól, hogy teste okos, magától működő hormonális folyamataiba - melyek egészsége a gyermektervezés idején oly nagy szerepet kap majd - beavatkozzon.
Köztudott persze, hogy a gumi óvszer, vagy az együttlétek mellőzése a középidőben kevésbé hatékony, mint a hormonrendszerre ható anyagok használata. Még a megszakított közösülés is csak 83 százalékos védettséget nyújt, mégis ez volt a tabletták bevezetése előtt leggyakrabban használt módszer. Kétségtelen előnye, hogy nem igényel előkészületeket.

A fogamzásgátló tabletta a nők 15 százalékánál vezet mellékhatások, szövődmények kialakulásához. Az enyhe panaszok gyakoriak (émelygés, emlőfeszülés, hányinger), és annak tudhatók be, hogy a tabletta álterhes állapotot hoz létre. Az elsőgenerációs tabletták még olyan nagy dózisban tartalmaztak hormont, hogy okozhattak károsodásokat. Bár a mai csökkentett hormontartalmú változatoknál ilyesmitől nem kell tartani, ma sem ajánlatos fogamzásgátló tablettát szedni annak, aki dohányzik. A tabletta kedvezőtlenül befolyásolja a véralvadást, így növeli a trombózis és embólia kialakulásának kockázatát. Ugyanez okból a véralvadásra, szív- és érrendszeri betegségre hajlamosak, vagy ezekben szenvedőknek is
le kell mondaniuk a módszerről.

Nőgyógyászok szerint a helyes alkalmazás az, ha a tervezett gyermekáldások előtt és között szedjük a tablettát. Magyarországon furcsa módon éppen fordított a helyzet, sokan nem mernek gyógyszert szedni a gyermekvállalás előtti években attól félve, hogy az károsíthatja a magzatot. Aki azonban már nem szeretne több gyermeket, nyugodtan áttérhet más, például méhen belüli eszközre.

Kockázatok

A tablettaszedés kezdetekor előfordulhat néhány kilogrammnyi testsúlynövekedés, melyet a folyadék- és sóvisszatartás okoz. Azok azonban, akik fenékben, combban tovább terebélyesednek, valószínűleg érzékenyek az ösztrogénnel szemben.
A tablettát szedőknél a petefészekrák előfordulása harminc százalékkal, méhtestrák kialakulása csaknem hetven százalékkal ritkább. Egy nagyon ritka májdaganat gyakoribb a gyógyszerrel élőknél, és nem zárható ki a méhnyakrák fokozott kockázata sem. Az emlőrákkal való összefüggés tárgyában a tudomány nem helyezkedik egységes álláspontra. Az bizonyos, hogy spontán vetélés húsz százalékkal kevesebbszer fordul elő, és az így védekező anyák újszülöttjei nagyobb súllyal jönnek a világra. Körükben ritkábban fordul elő koraszülés. A gyógyszerszedés mérsékeli a menstruációs görcsöket, ám a nők egy százalékánál átmeneti meddőséget eredményez, a természetes ciklus nem indul be magától a tabletta elhagyása után, az orvosok ezért csak olyan tinédzsernek írnak fel tablettát, akinél a ciklus már stabilizálódott.

Kempf Zita

forrás: Patika Tükör - 2003-09-01

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×