A mestersĂ©ges intelligencia kutatásábĂłl származĂł matematikai modellek segĂtsĂ©gĂ©vel vizsgálták magyar kutatĂłk a memĂłriarendszerek kölcsönhatásait. EredmĂ©nyeik szerint a meglepĹ‘ Ă©lmĂ©nyek kĂĽlönösen fontos szerepet játszanak a tanulás során
A HUN-REN Wigner Fizikai KutatĂłközpont Ă©s a Max Planck IntĂ©zet kutatĂłinak tanulmánya szerint a korábbi elmĂ©letekkel szemben a meglepĹ‘ Ă©lmĂ©nyek kĂĽlönösen fontos szerepet játszanak, ugyanis ezek segĂtik az agyat abban, hogy folyamatosan tanuljon a világrĂłl - olvashatĂł a HUN-REN Magyar Kutatási HálĂłzat közlemĂ©nyĂ©ben.
"MemĂłriánk nem csalhatatlan, sĹ‘t, nĂ©ha olyan dolgokra is emlĂ©kszĂĽnk, melyeket nem tapasztalhattunk. A memĂłriakutatás szempontjábĂłl a memĂłriahibák egyik elĹ‘nyös tulajdonsága, hogy rendszeresen ismĂ©tlĹ‘dnek, ami lehetĹ‘sĂ©get ad a hibák mögött rejlĹ‘ matematikai elvek feltárására. Ezen elvek ráadásul azzal kecsegtetnek, hogy megĂ©rtjĂĽk, mikĂ©nt eredmĂ©nyeznek hibákat az emlĂ©kezĂ©s kĂĽlönbözĹ‘ optimalizáciĂłs folyamatai"– Ărták.
Orbán GergĹ‘, a HUN-REN Wigner Fizikai KutatĂłközpont munkatársa a tĂĽbingeni Max Planck IntĂ©zetben Ă©s a tĂĽbingeni Eberhard Karls egyetemen dolgozĂł Nagy Dávid Gergellyel Ă©s Charley Wuval egyĂĽttműködĂ©sben a Nature Reviews Psychology cĂmű folyĂłiratban megjelent tanulmányukban a gĂ©pi tanulás alapján tesznek javaslatot az emberi memĂłriarendszerek kölcsönhatásainak megĂ©rtĂ©sĂ©re.
A kutatĂłk szerint a mestersĂ©ges intelligencia kutatásábĂłl származĂł matematikai modellek eszközt adnak ahhoz, hogy ne csupán dokumentálják a hibákat, hanem meg is Ă©rtsĂ©k azok funkciĂłját, hogy milyen tanulási Ă©s informáciĂłtömörĂtĂ©si elvek mentĂ©n keletkeznek.
"Az informáciĂłelmĂ©let iránymutatást ad arra, mi az, amit Ă©rdemes megjegyeznĂĽnk, azaz mely informáciĂłk tárolására Ă©rdemes erĹ‘forrást fordĂtanunk, Ă©s mit jobb inkább elfelejtenĂĽnk" – magyarázzák.
A kutatók arra mutatnak rá, hogy az információelmélet alapján az agynak nem lenne "érdemes" a túl ritka vagy szokatlan élményeket megjegyeznie. Ennek ellenére éppen ezek a meglepő élmények gyakran mély és gazdag nyomot hagynak a memóriában.
A matematikai megfontolások alapján a szerzĹ‘k arra jutottak: ahhoz, hogy jĂłl tudjunk tanulni, az agynak meg kell Ĺ‘riznie a meglepĹ‘, szokatlan Ă©lmĂ©nyeket. Ezek az Ă©lmĂ©nyek nem teljesen elkĂ©pesztĹ‘ek, de elĂ©g kĂĽlönlegesek ahhoz, hogy kilĂłgjanak a hĂ©tköznapokbĂłl, Ă©s pont ezĂ©rt segĂtenek abban, hogy jobban megĂ©rtsĂĽk a világ működĂ©sĂ©t.
"MĂg általában tapasztalataink eltárolása azt segĂti, hogy hatĂ©konyabban tervezzĂĽnk, vagy jĂłsoljunk meg esemĂ©nyeket, a meglepĹ‘ esemĂ©nyek memorizálásának szerepe elsĹ‘sorban a tudásunk frissĂtĂ©se szempontjábĂłl kritikus, azaz azĂ©rt, hogy a jövĹ‘ben is hatĂ©konyan tudjunk tervezni" – tettĂ©k hozzá.
A közlemĂ©ny szerint a gĂ©pi tanulás nem csak abban segĂti a kutatĂłkat, hogy elĹ‘re jelezzĂ©k, a memĂłria mit jegyez meg Ă©s mit felejt el, de abban is iránymutatást ad, hogyan Ă©rdemes tanulni vagy tanĂtani: mikor Ă©rdemes ismĂ©telni Ă©s mikor kell továbbhaladni a következĹ‘ kihĂvásra.
(MTI)