Nem a kĂ©z, hanem a szemĂ©lyisĂ©g Ăr!
Ma már a legtöbb ember elfogadja azt a tĂ©nyt, hogy kĂ©zĂrásunk tĂĽkrözi alapvetĹ‘ szemĂ©lyisĂ©gvonásainkat. Betűink erĹ‘teljessĂ©ge vagy lĂ©giessĂ©ge, karcsĂşsága vagy szĂ©lessĂ©ge, valamint ingadozása, soraink formája: egyenessĂ©ge vagy hullámossága, felfelĂ© vagy lefelĂ© ĂvelĹ‘ iránya sok-sok más grafolĂłgiai jellel egyĂĽtt fontos informáciĂłt tartalmaz a grafolĂłgus számára.
A grafolĂłgiai elemzĂ©ssel olyan szemĂ©lyisĂ©grajz kĂ©szĂthetĹ‘, amely a jellem Ă©s az Ărás közötti összefĂĽggĂ©seket tudományosan vizsgálja. Az elkĂ©szĂĽlt szemĂ©lyisĂ©grajzbĂłl következtetni lehet az ember tulajdonságaira. Pillanatnyi pszichĂ©s állapotunk is tĂĽkrözĹ‘dik kĂ©zĂrásunkban, de azt alapvetĹ‘en nem változtatja meg.
ElĹ‘fordulhat, hogy egy jellegzetessĂ©g alapján valamit megállapĂtunk, ami azonban nem vonatkozik egy hasonlĂł Ărás hasonlĂł megoldására. És ez bizony fĂ©lrevezetheti az amatĹ‘r grafolĂłgust, aki nĂ©hány rĂ©szmegállapĂtásbĂłl kiindulva vizsgál egy kĂ©zĂrást.
A kĂ©zĂrás kialakulása
A kisgyermek három Ă©ves kora körĂĽl már sok mindenben utánozza a felnĹ‘tteket. ĂŤgy tesz akkor is, amikor papĂrt, ceruzát talál. Marokba fogja az ĂrĂłeszközt, Ă©s a papĂron lágy, Ăves, könnyed, vagy Ă©ppen egyenes, szögesedĹ‘, merev vonalakat, formákat firkál. Alkotása sejtetni engedi szemĂ©lyisĂ©ge alapkarakterĂ©t.
Az iskolába kerĂĽlĹ‘ gyermekek eleinte igyekeznek pontosan másolni, rajzolni azokat a vonalakat, amelyeket tanĂtĂłjuk mutat nekik. KĂ©sĹ‘bb, ahogy ĂráskĂ©szsĂ©gĂĽk fejlĹ‘dik, gyakorlottabbá válnak, egyre inkább eltĂ©rnek a tanulttĂłl, a normátĂłl. Ez az általános iskolák második-harmadik osztályában kezdĹ‘dik.
A kamaszkor talán a legizgalmasabb, legsokoldalĂşbb, a legnehezebb Ă©letszakasz. KĂ©zĂrásuk grafolĂłgiai analĂzise rendkĂvĂĽli gazdagságot, sokoldalĂşságot mutat. Korlátokat törnek át szabadságukat, igazukat keresve, vagy Ă©ppen korlátok között szoronganak. A bennĂĽk zajlĂł változások befolyásolják amĂşgy is zaklatott Ă©letĂĽket, Ă©s mindez kĂ©zĂrásunkban is tĂĽkrözĹ‘dik.
A felnĹ‘tt emberek kĂ©zĂrása is nagyon sokfĂ©le ĂĽzenettel rendelkezik a hozzáértĹ‘ grafolĂłgus számára. Az alapkarakteren kĂvĂĽl feltárhatĂł, hogy ki hogyan Ă©rzi magát: ereje, tudása teljĂ©ben van, vagy Ă©ppen kimerĂĽlt, fáradt Ă©s pihenni vágyik. LáthatĂł a szakĂ©rtĹ‘ szem számára az is, hogy munkahelyĂ©n, magánĂ©letĂ©ben, családi körben milyen jellegű problĂ©mákkal kĂĽzd, vagy Ă©ppen sikeres Ă©letszakaszában van.
A grafolĂłgiai munka eredmĂ©nyesen alkalmazhatĂł pĂ©ldául szemĂ©lyisĂ©gkĂ©p kĂ©szĂtĂ©sben, pályaorientáciĂłban, pályaalkalmasságban, vezetĹ‘ kiválasztásban, egyĂĽttműködĂ©si kĂ©szsĂ©g vizsgálatban (kisebb munkacsoportoknál).
A fiatalok körĂ©ben vĂ©gzett grafolĂłgiai szűrĹ‘mĂłdszerrel az ĂrásmintákbĂłl kiemelhetĹ‘k azok a jellemzĹ‘ lelki problĂ©mák, melyekkel tanácsos szakember (pl. pszicholĂłgus) segĂtsĂ©gĂ©t kĂ©rni.
Ilyen személyiségfejlődést gátló tényezők például: a szorongás, magányosság, zárkózottság, kapcsolatteremtési- és tartási, valamint magánéleti problémák, téves önértékelés, túl erős önkontroll. Ha ezeket a problémákat a fiatalok nem tudják időben feldolgozni, akkor jelentkezhetnek pszichoszomatikus tünetek, esetleg szenvedélybetegekké válhatnak.
KĂ©zĂrásunk egyaránt árulkodik a tudatos Ă©s a tudatalatti Ă©nĂĽnkrĹ‘l. SegĂtsĂ©gĂ©vel feltárhatjuk pĂ©ldául az Ărás kĂ©szĂtĹ‘jĂ©nek pszichĂ©s eredetű problĂ©máit, megismerhetjĂĽk kĂ©pessĂ©geit, szociabilitását, gondolkodását. EzĂ©rt egyre többen elfogadják a grafolĂłgia segĂtĹ‘ tudományát.
F. Király PatrĂcia
grafolĂłgus
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 000104)