Az orrvérzés igen gyakori jelenség, mely gyermek- és felnőttkorban egyaránt előfordulhat, általában banális betegség váltja ki, de néha súlyos folyamat állhat a háttérben. Helyi okok és a szervezet egészének betegségei egyaránt okozhatnak orrvérzést.
Helyi ok lehet az orrnyálkahártya kisebb-nagyobb sĂ©rĂĽlĂ©se, mely pl. baleset vagy ĂĽtĂ©s következtĂ©ben lĂ©p fel. Gyermekek vagy szellemileg károsodottak között fordul elĹ‘ leginkább, hogy az orrba idegen test kerĂĽl, Ă©s ez a fĂ©loldali állandĂł váladĂ©kozás mellett vĂ©rzĂ©ssel hĂvhatja fel magára a figyelmet. Gyakori az orrsövĂ©ny mellsĹ‘ szakaszán lĂ©vĹ‘ hajszálerek tágulata, ezek a tágult erek könnyen megrepednek. Heveny vagy idĂĽlt nátha kĂsĂ©rĹ‘jelensĂ©ge is lehet az orvvĂ©rzĂ©s. Számos ok miatt az orrbemenet körĂĽli terĂĽleten az orrnyálkahártya idĂĽlt gyulladása lĂ©phet fel, emiatt a nyálkahártya elvĂ©konyodik, pörkösödik Ă©s a pörkleválást vĂ©rzĂ©s kĂsĂ©ri.
OrrsövĂ©nyen lĂ©vĹ‘ jĂłindulatĂş Ă©rdaganat gyakori tĂĽnete a vĂ©rzĂ©s. Az orr- Ă©s orrmellĂ©kĂĽregek jĂł- Ă©s rosszindulatĂş daganatai szintĂ©n okozhatnak orrvĂ©rzĂ©st. SerdĂĽlĹ‘ fiĂşk betegsĂ©ge egy kötĹ‘szövetes, tágult erekben igen gazdag, jĂłindulatĂş daganat. A gátolt orrlĂ©gzĂ©sen kĂvĂĽl az orrvĂ©rzĂ©s lehet az elsĹ‘ tĂĽnete.
Az orrvĂ©rzĂ©st okozĂł betegsĂ©gek lehetnek banálisak vagy sĂşlyosak. A banális betegsĂ©gek közĂĽl pl. fertĹ‘zĹ‘ betegsĂ©geket (influenza, kanyarĂł, tĂfusz) kĂsĂ©rheti orrvĂ©rzĂ©s. IdĹ‘skorban az erek rugalmatlansága Ă©s szakadĂ©konysága okozhat igen erĹ‘s orrvĂ©rzĂ©st, mely minden elĹ‘zmĂ©ny nĂ©lkĂĽl, bármikor elĹ‘fordulhat. Magas vĂ©rnyomásban szenvedĹ‘k vĂ©rnyomás-emelkedĂ©sĂ©t vagy vĂ©rnyomás-ingadozását is kĂsĂ©rheti, valamint hormonális eltĂ©rĂ©sek szintĂ©n kiválhatják. Ismert jelensĂ©g a menstruáciĂł ideje alatt Ă©s a terhessĂ©gben jelentkezĹ‘ orrvĂ©rzĂ©s. Bármilyen eredetű májbetegsĂ©g okozhat a test számos helyĂ©n, többek között az orrban is vĂ©rzĂ©st. SĂşlyos vesebetegek is gyakran szenvednek e kellemetlen tĂĽnettĹ‘l.
VĂ©rkĂ©pzĹ‘ szervi betegsĂ©gek elsĹ‘ jele lehet a vĂ©rzĂ©s. Ilyen vĂ©rkĂ©pzĹ‘ szervi eltĂ©rĂ©s lehet a trombocyta (vĂ©ralvadást befolyásolĂł vĂ©rlemezkĂ©k)-szám-csökkenĂ©s, a trombocyták működĂ©sĂ©nek megváltozása, haemophilia (vĂ©rzĂ©kenysĂ©g), a fehĂ©rvĂ©rűsĂ©gkĂ©nt ismert kĂĽlönbözĹ‘ leukemiák stb. Vannak Ă©rbetegsĂ©gek, melyek testszerte, Ăgy az orrban is okozhatnak vĂ©rzĂ©st. Sajátos betegsĂ©g az Osler kĂłr, mely veleszĂĽletett eltĂ©rĂ©s: a nyálkahártya Ă©s a bĹ‘r erei kis gomolyagokban tágulttá válnak Ă©s könnyen megrepednek.
A gyĂłgyszerek által okozott orrvĂ©rzĂ©s alvadásgátlĂłt szedĹ‘ betegek esetĂ©ben fordulhat elĹ‘. A szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gek miatt sokan szednek ilyen szereket. Optimálisan beállĂtott gyĂłgyszeradag mellett nincs spontán vĂ©rzĂ©s, de Ă©tkezĂ©s, ill. emĂ©sztĂ©s változása vagy valamilyen betegsĂ©g megváltoztathatja a felszĂvĂłdĂł gyĂłgyszer mennyisĂ©gĂ©t, Ă©s kisebb mĂ©rtĂ©kű spontán vĂ©rzĂ©sek lĂ©phetnek fel.
Az orrvĂ©rzĂ©s kĂĽlönbözĹ‘ sĂşlyosságĂş lehet, Ă©s spontán is megszűnhet, de ilyenkor is fel kell keresni a fĂĽl-orr-gĂ©gĂ©sz szakorvost, hogy megvizsgálja az orr- Ă©s orrgaratot. Az orrvĂ©rzĂ©s okát a fizikális fĂĽl-orr-gĂ©gĂ©szeti vizsgálat Ă©s az orrvĂ©rzĂ©s után vĂ©gzett laboratĂłriumi, szĂĽksĂ©g esetĂ©n belgyĂłgyászati vizsgálat derĂti ki.
Csak fĂĽl-orr-gĂ©gĂ©sz tud jĂłl orrvĂ©rzĂ©st ellátni. Az orrĂĽreget kitakarĂtja az alvadĂ©ktĂłl, orrtĂĽkörrel vagy Ăşn. endoscoppal (optikával) igyekszik megkeresni a vĂ©rzĂ©s helyĂ©t, mely az orr kĂĽlönbözĹ‘ helyein lehet. A vĂ©rzĂ©s megszĂĽntetĂ©se egyszerűbb, ha az orrĂĽreg elejĂ©n van a vĂ©rzĂ©s. Ilyenkor a vĂ©rzĹ‘ Ă©r elzárhatĂł elektrokauterrel, laserrel, esetleg edzĹ‘szerrel.
Ha a vérző eret nem lehet látni, akkor az orvos tamponnal nyomja össze az ereket. Ez a tampon lehet az orrüreget kitöltő réteges vagy az ún. hátsó orrvérzések esetében alkalmazott orrgaraton át behúzott hátsó- és az orrüregi réteges tampon együtt.
A tampon általában 48 órán át marad benn, ismétlődő és súlyosabb vérzés esetén még tovább. A helyi kezelések ellenére ismétlődő nagyfokú vérzések esetén az oda vezető eret kötik le.
A kisebb, banális vérzések ellátása járóbeteg-rendeléseken történik, a nagyobb vérzések vagy rossz általános állapotú beteg esetében kórházi ellátásra van szükség.
Addig is, mĂg szakorvoshoz kerĂĽl a beteg, elsĹ‘segĂ©lyre van szĂĽksĂ©g. A beteg felsĹ‘testĂ©t mindenkĂ©ppen fĂĽggĹ‘leges helyzetben kell tartani, elĹ‘nyös, ha kissĂ© elĹ‘rehajlik Ă©s szája nyitva van, Ăgy a vĂ©rt nem nyeli le. SemmikĂ©ppen se hajtsa a beteg hátra a fejĂ©t (ilyenkor is vĂ©rzik az, csak nem látni). A vĂ©rzĂ©s csillapĂtása könnyebb, ha az orrvĂ©rzĂ©s az ĂĽreg elejĂ©rĹ‘l származik. Ilyenkor hatásos lehet, ha az orrbemenetbe orrcseppel átitatott vattát helyeznek Ă©s az orrszárnyakat a vattára nyomják 5 percig, könnyedĂ©n elĹ‘rehajtott fej mellett. A tarkĂłra helyezett hideg borogatás vagy Ăşn. jĂ©ggallĂ©r a reflektĂłrikus Ă©rösszehĂşzás rĂ©vĂ©n segĂthet a vĂ©rzĂ©s csillapĂtásában, Érdemes megmĂ©rni a beteg vĂ©rnyomását, erre már nagyon sok háztartásban van megfelelĹ‘ eszköz. Ha a beteg vĂ©rnyomása magas, lehetĹ‘sĂ©gekhez kĂ©pest csökkenteni kell a vĂ©rnyomást. A sĂĽrgĹ‘ssĂ©gi ellátás akár meg is szĂĽntetheti a vĂ©rzĂ©st, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell a szakorvost felkeresni.
Dr. TĂłta Julianna
fül-orr-gégész
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 010109)