Minden korszaknak megvannak a maga divatos utónevei.
Míg egykor a vallási hagyományok, nemzeti érzések érvényesültek a névválasztásnál, addig ma inkább a külföldi, idegen hangzású nevek a kedveltebbek.
Vannak első pillantásra kedvesnek tűnő párosítások – például Futaki Bátor, Lada Mercédesz, Nemoda Buda, melyek esetleg élcelődésre adhatnak alkalmat. A megfelelő név kiválasztása felelősségteljes döntés, ezért ne válaszunk olyan utónevet, amely visszatetszést kelthet, kellemetlen pillanatokat szerezhet viselőjének.
Az utónévválasztás sok családban hagyományokhoz kötődik, pl. nemzedékről nemzedékre az elsőszülött fiúgyermek az apa, az első lánygyermek pedig az anya keresztnevét kapja. Gyakran azonban a szülők hite, hagyománytisztelete dönt. Olyan vallási, történelmi hősök nevét választják, akiknek élete és tetteik példaértékűek lehetnek gyerekeik számára.
A névválasztást befolyásolhatja maga a név jelentése is. Azok az utónevek a közkedveltek, melyek jelentése szerencsés, boldog életet ígér viselőjének. Az utónévválasztást ma már leginkább a divat határozza meg és ebben általában szerepe van a különböző filmeknek, szappanoperáknak.
A hatvanas-hetvenes években a Jókai Mór Aranyember című regényéből készült tévéfilm bemutatása után sok szülő keresztelte gyermekét Tímea és Noémi névre. Népszerű szappanoperák sikeres és boldog hősei is hódító útjukra indítottak, divatossá tettek egy-egy utónevet: Esmeralda, Pamela stb.
Nomen est omen, vagyis nevünkben a sorsunk – hangzik a jól ismert mondás. Egyre több kutatás és könyv foglakozik nevünkben rejlő sorsunkkal, következtet nevünk alapján életutunkra. Azt mindenki maga döntheti el, neve mennyire tükörképe sorsának, mennyire illik egyéniségéhez, annyi azonban bizonyos, hogy aki elfogadja és szereti a nevét, magabiztosabb és sikeresebb lehet.
Potondi Eszter
forrás: archívum
(Patika Tükör – 041004)
