Nagyon gyakori, hogy ilyen kérdéseket teszünk fel magunknak: vajon miért nem érti a partnerem, amit mondok? Milyennek láthatnak engem mások? Miért mindig csak utólag jut eszembe a frappáns válasz? Hogyan lehetne eredményesen, de sértődés nélkül megoldani egy problémát?
Azt is gyakran tapasztaljuk, hogy ha más teszi fel ezeket a kérdéseket önmagára vonatkozóan, tudjuk vagy legalábbis tudni véljük a válaszokat.
A pszichodráma módszere - sok más lehetősége mellett - éppen azt teszi lehetővé, hogy kívülről láthassunk rá magunkra.
Mi is a pszichodráma? Egy nagyon gyors, hatékony (elsősorban) csoportterápiás módszer. Mozgalmas, sokszínű, izgalmas, játékos, mély és felkavaró.
(Ha valaki azt kérdezné tőlem, mi a sárgabarack, akkor is nehéz lenne pontos és érzékletes leírást adni. Valószínűleg azt válaszolnám, inkább kóstold meg, és akkor tudsz meg róla a legtöbbet.)
A csoportokban - rendszerint két szakember vezetésével - 12-15 ember vesz részt. A csoportülések elején a résztvevők megfogalmazzák azokat a problémákat, nehézségeket, kérdéseket, amik foglalkoztatják őket. Később a csoport ezek kialakulásának okára, lehetséges megoldására keres választ dramatikus módon.
A dramatikus feldolgozás azt jelenti, hogy az a résztvevő, akinek kérdésére (például: miért vannak erős indulatkitöréseim és hogyan tudnám ezeket kordában tartani? Miért nem tudok beilleszkedni egy adott közösségbe?) a csoport választ keres, eljátssza azt a valós szituációt, amelyben az adott érzés, probléma stb. megjelenik. A szereplők a csoporttagok közül kerülnek ki. A szereplők úgy és azt játsszák, ahogy a főszereplő (az, aki a kérdést feltette) irányítja őket. Tehát úgy látjuk a helyzetet, ahogy a főszereplő megélte, megéli azt.
A játék közben lehetőség nyílik sokféle technika alkalmazására. A főszereplő szerepet cserél valamennyi résztvevővel, ami lehetőséget ad arra, hogy úgy lássa, hallgassa meg saját magát, ahogy ebben a szituációban a másik fél láthatja, hallhatja őt. Ez nem csupán arra ad lehetőséget, hogy jobban megérthesse a másik felet (miért bántódott, ijedt meg, lett dühös stb.), jobban és tisztábban megismerje saját magát, hanem arra is lehetőséget teremt, hogy azonnal kipróbálhasson új, célravezetőbb megoldási módokat, szerepcserében ellenőrizve az új megoldás másikra gyakorolt hatását.
Lehetőség nyílik arra is, hogy - saját maga helyett is szereplőt választva - kívülről nézze meg az adott szituációt, ami segíti a bemutatott helyzet mélyebb megértését, a változási-változtatási módok megtalálását. A kívülről meglátott és megértett tudás azonnal kamatoztathatóvá válik, saját szerepében kipróbálhatja, amit "önmagának" kívülről javasolt.
A játék során spontán vagy a vezetők és a csoporttagok segítségével tudatosulhatnak a főszereplőben olyan érzések vagy megoldási módok (sajátja vagy másoké), amelyek addig tudattalanok voltak a számára, de ezen érzések mentén válik igazán megérthetővé és megoldhatóvá az adott probléma. (Például a saját szüleinktől látott megoldási módok - bűntudatkeltés, kritizáló hajlam stb. - tudattalan átvétele.)
A pszichodráma módszere lehetőséget ad arra is, hogy a jelenleg is fennálló, de régóta meglévő érzéseink gyökerét megtalálhassuk. Ilyen például a magány, az állandó megfelelési vágy, feladatoktól való szorongás. A régi, gyakran fájó emlékek újbóli felelevenítése, eljátszása lehetőséget teremt gyermekkori hiányok feltöltésére, régi sebek begyógyulására.
A csoportokon időnként csoportjátékokat játszanak a résztvevők. Ezekre részben az ismerkedés fázisában szokott sor kerülni, részben akkor, ha a legtöbb résztvevőt egy adott témakör foglalkoztat. (Például az agressziótól való félelem vagy a párkapcsolatokban való egymásra figyelés elégtelensége.)
A pszichodráma eredményességét több tényező biztosítja. A szituációk lejátszása sok tudattalan érzelmet a felszínre hoz. A játék során testileg, érzelmileg átélve vizsgálhatjuk szociális szerepeinket (például anyaszerep). A játék, ha néha érzelmileg megterhelő is, nyitottá és befogadóvá tesz az újra, a változásra. Gyorsan és célirányosan kereshetők, találhatók meg és gyógyíthatóak a régi hiányok és sebek. A játék során a cselekvés szabadon alakíthatóvá válik, és megszabadulva a régi elvárások, büntetés-jutalmazás által belénk vésett, szüleinktől tudattalanul átvett viselkedésmintáktól, úgy formálhatjuk önmagunkat, amilyenekké valójában válni szeretnénk. Ezért a pszichodráma: játék önmagunkért.
Dr. Marik Ágnes
pszicháter
forrás: archívum
(Patika Tükör – 040604)
