" Mit csinĂĄl egy szĆke nĆ kĂ©t fakockĂĄval egy zĂĄrt szobĂĄban? Az egyiket elrontja, a mĂĄsikat elveszĂti."
NĂ©hĂĄny Ă©ve a viccek fĆ cĂ©lpontja a rendĆr volt. Ha butasĂĄgrĂłl vagy Ă©rtetlensĂ©grĆl szĂłlĂł törtĂ©neteket mesĂ©lt valaki, biztosan egy kĂ©k egyenruhĂĄs volt a fĆszereplĆ. MĂĄra MĂłricka Ă©s a BM-es alkalmazottak helyĂ©t ĂĄtvettĂ©k a szĆke nĆk. MĂĄrmint a viccekben.
A viccek a vĂĄrosi folklĂłr rĂ©szei, tehĂĄt jĂłl tĂŒkrözik az ĂĄltalĂĄnos vĂ©lekedĂ©st, mert bĂĄr senki sem veszi igazĂĄn komolyan ezeket, ĂĄm valahol mĂ©gis az össznĂ©pi vĂ©lemĂ©nyt fogalmazzĂĄk meg.
S hogy miĂ©rt pont a szĆkĂ©k a legfĆbb cĂ©lpontok? Ennek több oka is lehet.
A nĆi "butasĂĄgnak" hosszĂș törtĂ©nete van. MĂĄr a kora Ășjkori EurĂłpĂĄban az "asszonyi ĂĄllat" volt a zabolĂĄtlansĂĄg Ă©s a meggondolatlansĂĄg mintakĂ©pe. Az akkori doktorok Ășgy vĂ©ltĂ©k, hogy a nĆ teste hideg Ă©s nyirkos nedvekbĆl ĂĄll, szemben a fĂ©rfiĂ©val, aki tĂŒzes Ă©s szĂĄraz. MĂĄrpedig a nyirkossĂĄg a megtĂ©vesztĆ csalfa alkatot jellemzi, tehĂĄt minden asszony (fĂŒggetlenĂŒl szĂĄrmazĂĄsĂĄtĂłl) alacsonyabb rendƱ. A testnedvek ĂĄltal magyarĂĄzott kĂŒlönbsĂ©g egy Ă©vszĂĄzad alatt (tehĂĄt a XVIII. szĂĄzadra) eltƱnt, ennek ellenĂ©re a nĆk Ă©rtelmi kĂ©pessĂ©geinek lebecsĂŒlĂ©se tovĂĄbbra is megmaradt, sĆt fokozĂłdott.
A fĂ©rjes asszonyok nem szĂĄmĂtottak önĂĄllĂł jogi szemĂ©lynek, a dolgozĂł nĆk mĂĄr akkor is jĂłval kevesebb pĂ©nzt kaptak munkĂĄjukĂ©rt, mint a fĂ©rfiak. A politikai Ă©s gazdasĂĄgi döntĂ©shozĂł szerepekrĆl mĂĄr ne is beszĂ©ljĂŒnk! A nĆi egyenjogĂșsĂĄgi mozgalmak a XX. szĂĄzadban teljesedtek ki, Ă©s szĂ©pen lassan elĂ©rtĂ©k a kĂ©t nem jog elĆtti egyenlĆsĂ©gĂ©t. Ez azonban nem jelentette Ă©s nem jelenti azt, hogy az Ă©let mĂĄs terĂŒletein ne lenne kĂŒlönbsĂ©g. A tudĂłsok a mai napig vitatkoznak azon, hogy a fĂ©rfiak Ă©s nĆk viselkedĂ©se Ă©s Ă©letszemlĂ©lete közötti kĂŒlönbsĂ©gek mennyire biolĂłgiai Ă©s mennyire nevelĂ©sbeli differenciĂĄn alapulnak. Abban azonban, azt hiszem megegyezhetĂŒnk, hogy a nĆket a mai napig ostobĂĄbbnak tartjĂĄk a fĂ©rfiaknĂĄl...
Ăm egĂ©szen a modern korig nem tettek kĂŒlönbsĂ©get a szĆke Ă©s a barna nĆk Ă©rtelmi kĂ©pessĂ©gei között. Vajon honnan ered e hajszĂnbeli elkĂŒlönĂtĂ©s? Az ok minden valĂłszĂnƱsĂ©g szerint a modern szexszimbĂłlumok kialakulĂĄsĂĄnĂĄl Ă©s annĂĄl a vĂ©lekedĂ©snĂ©l keresendĆ, mely szerint egy szĂ©p nĆ soha nem okos. A modern nĆideĂĄl kĂ©pĂ©t a mĂșlt szĂĄzad elsĆ felĂ©ben alakĂtottĂĄk ki, ebben a filmnek volt a legmeghatĂĄrozĂłbb szerepe. Ekkor törtek elĆre a szĆkĂ©k.
A filmezĂ©s kezdeteinĂ©l a fekete-fehĂ©r technolĂłgia volt csak ismert, Ă©s e filmeken a szĆke nĆk mutattak a legjobban. Sokan Ășgy magyarĂĄztĂĄk, hogy a szĆke haj a tisztasĂĄgot Ă©s a fiatalsĂĄgot szimbolizĂĄlja - ezĂ©rt elĆnyösebb egy vilĂĄgos hajĂș szĂnĂ©sznĆ szerepeltetĂ©se. Ăm valĂłszĂnƱleg az esztĂ©tikai szempontok jĂĄtszottĂĄk a legnagyobb szerepet. Ăgy aztĂĄn Hollywood egymĂĄs utĂĄn "termelte ki" a szĆke sztĂĄrokat: Greta Garbo Ă©s Marilyn Monroe utĂĄn mĂĄr egyĂ©rtelmƱ volt a szĆkesĂ©g gyĆzelme.
Innen mĂĄr csak egy lĂ©pĂ©s a butasĂĄg Ă©s a szĆkesĂ©g közĂ© egyenlĆsĂ©g jelet tenni. Ki ne hallotta, sĆt mondta volna mĂĄr Ă©lete sorĂĄn legalĂĄbb egyszer, hogy nem az esze, hanem a kĂŒlseje miatt kapta meg valaki az ĂĄllĂĄst, a jutalmat, a magasabb fizetĂ©st. Ebben a nĆk talĂĄn mĂ©g szigorĂșabbak sajĂĄt nemĂŒkkel, mint a fĂ©rfiak a nĆkkel szemben. Gyorsabban ĂtĂ©lkezĂŒnk csinos Ă©s tehetsĂ©ges kollĂ©ganĆink felett Ă©s nehezebben ismerjĂŒk el tehetsĂ©gĂŒket.
Persze a szĆke nĆs viccek Ă©s a mögöttĂŒk ĂĄllĂł vĂ©lekedĂ©s elĆtörĂ©sĂ©nek egyik fontos oka az is, hogy a hajfestĂ©s technikĂĄja egyre elterjedtebb, Ăgy egyre többen vĂĄlaszthatjĂĄk meg hajszĂnĂŒket. RĂ©gen a vĂĄllalt Ă©s nem szĂŒletett szĆkesĂ©g ĂĄldozatokkal jĂĄrt, hiszen az erĆs vegyszerek roncsoltĂĄk a hajat. Ma mĂĄr, hĂĄla a kĂ©miĂĄnak, kisebb a kockĂĄzat, Ă©s egyre több a vĂĄllalkozĂł. Ăs a nagy szĂĄmok törvĂ©nye alapjĂĄn több szĆkĂ©bĆl több a buta. Persze a butasĂĄg Ă©ppen olyan viszonylagos, mint a szĆkesĂ©g.
TudomĂĄnyos kutatĂĄsrĂłl, mely bizonyĂtotta volna a hajszĂn Ă©s az IQ közötti összefĂŒggĂ©st, nem tudok.
JĂłmagam szĂŒletett (Ă©s festĂ©ssel sĂșlyosbĂtott) szĆkesĂ©gem miatt sokat gondolkodtam azon, hogyan is kell viselkednem, ha egy szĆke nĆs viccet hallok. Ăn azt a taktikĂĄt vĂĄlasztottam, hogy ha jĂł a vicc, nevetek, ha nem, nem. De sajnos a vicceken kĂvĂŒl is sokszor szembetalĂĄlkozom az elĆĂtĂ©lettel, ami riporterkĂ©nt nĂ©ha jĂłl jön. Mert ki gondolnĂĄ egy kedvesen mosolygĂł, fiatal szĆke nĆrĆl, hogy belekĂ©rdez a dolgok közepĂ©be Ă©s nem hiszi el az elĆregyĂĄrtott sablonszöveget.
Ugyanakkor nĂ©ha rosszul esik a "csak egy szĆke nĆ" pillantĂĄs, sĆt gyakran emiatt rosszul is jĂĄrok. Az autĂłvezetĆi vizsgĂĄn a vizsgabiztos az elsĆ pillanattĂłl Ă©reztette velem, nem tudhatom a mƱszaki kĂ©rdĂ©sekre a vĂĄlaszt. HiĂĄba mondtam szĂłrĂłl szĂłra azt, amit az oktatĂłm elsorolt, nem felelt meg. A benzinkĂștnĂĄl is mindig meg kell szĂĄmolnom a visszajĂĄrĂł pĂ©nzt, mert ha valakit, hĂĄt engem biztos megprĂłbĂĄlnak ĂĄtverni. Az Ă©rveimet meg sem hallgatjĂĄk. Ha reklamĂĄlni megyek, ha hisztibe kezdek, vĂ©gĂŒl intĂ©zkednek, de közben lĂĄtom az eladĂł szemĂ©ben: mĂĄr megint egy buta szĆke. Ilyenkor szeretnĂ©m, ha valahonnan felharsanna az IllĂ©s slĂĄgere: Az Ă©sz a fontos, nem a haj!
-prĂĄger-
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 010110)