A szĂvelĂ©gtelensĂ©g a szĂv mƱködĂ©sĂ©nek zavara, mely sorĂĄn csökken a szĂv ereje, ezĂ©rt egyre kevesebb vĂ©rt tud pumpĂĄlni a szervek felĂ©. A szĂvelĂ©gtelensĂ©g gyakran alapbetegsĂ©gek mellett jelentkezik, ilyen pĂ©ldĂĄul a 2-es tĂpusĂș diabĂ©tesz vagy a krĂłnikus veseelĂ©gtelensĂ©g valamint kialakulĂĄsĂĄra hajlamosĂt a rendszeres, tĂșlzott alkoholfogyasztĂĄs, genetikai hajlam vagy mĂĄr meglĂ©vĆ egyĂ©b kardiolĂłgiai betegsĂ©g.
A szĂvelĂ©gtelensĂ©g a 65 Ă©v feletti lakossĂĄg körĂŒlbelĂŒl 10%-ĂĄt Ă©rinti, ezĂ©rt nagyon fontos az alap betegsĂ©gek megfelelĆ Ă©s idĆben törtĂ©nĆ kezelĂ©se, melynek fontos eszköze a gyakori szƱrĂ©s, kivizsgĂĄlĂĄs. A szĂvelĂ©gtelensĂ©g a legtöbb esetben krĂłnikus, lassan kialakulĂł betegsĂ©g.
Mire figyeljĂŒnk oda? Mik a fĆbb tĂŒnetek?
- csökkent fizikai aktivitås, kisebb terhelésre is fåradtsåg, gyengeség érzése
- Ă©tvĂĄgytalansĂĄg ellenĂ©re hirtelen hĂzĂĄs jelensĂ©ge
- szabĂĄlytalan szĂvverĂ©s
- ödéma
- nem szƱnĆ köhögĂ©s
A GlobĂĄlis BetegsĂ©gteher VizsgĂĄlat becslĂ©se alapjĂĄn a szĂvelĂ©gtelensĂ©g 63,6 milliĂł embert Ă©rintett vilĂĄgszerte 2016-ban Ă©s a betegek szĂĄma a következĆ 20 Ă©vben vĂĄrhatĂłan 50%-kal fog nĆni. A betegsĂ©g elĆfordulĂĄsa az Ă©letkor elĆrehaladtĂĄval nĆ, a 19-64 Ă©vesekhez kĂ©pest 65 Ă©v feletti korcsoportban 9,2-szeres a betegsĂ©g megjelenĂ©se. MagyarorszĂĄgon 2020-ban majdnem 32.000 fĆ halt bele szĂvbetegsĂ©gekbe.
A nĆk vannak nagyobb veszĂ©lyben
A szĂvelĂ©gtelensĂ©g összetett klinikai tĂŒnetcsoport, mely sorĂĄn több tĂpust kĂŒlönböztetĂŒnk meg ejekciĂłs frakciĂł alapjĂĄn. Az ejekciĂłs frakciĂł segĂtsĂ©gĂ©vel tudjuk megĂĄllapĂtani, hogy a bal kamrĂĄbĂłl a vĂ©r hĂĄny szĂĄzalĂ©ka pumpĂĄlĂłdik ki (egĂ©szsĂ©ges szĂvben ez az arĂĄny kb. 60%).
Az amerikai The Methodist DeBakey Cardiovascular szaklapban megjelent kutatĂĄs szerint a nĆknĂ©l a fĂ©rfiakhoz kĂ©pest idĆsebb korban Ă©s gyakrabban jelenik meg a szĂvelĂ©gtelensĂ©g, ezek közĂŒl is a megtartott ejekciĂłs frakciĂłval jĂĄrĂł tĂpus a gyakoribb. (HFpEF). A szĂvelĂ©gtelensĂ©g ezen tĂpusa azt jelenti, hogy a szĂv bal kamrĂĄja nem tud ellazulni, vagy megtelni rendesen, ami ugyanolyan nagy problĂ©ma, mintha a szĂv pumpafunkciĂłja olyan mĂłdon csökken, hogy nem kĂ©pes kellĆ erĆvel összehĂșzĂłdni. Ezt a jelensĂ©get csökkent ejekciĂłs frakciĂłjĂș szĂvelĂ©gtelensĂ©gnek (HFrEF) nevezzĂŒk.
A fĂ©rfiak Ă©s nĆk között a szĂvelĂ©gtelensĂ©g elĆfordulĂĄsĂĄban mutatkozĂł eltĂ©rĂ©s okainak pontos felfedĂ©sĂ©hez mĂ©g szĂĄmos, hosszĂș Ă©veken ĂĄt tartĂł kutatĂĄsra van szĂŒksĂ©g, de a kĂŒlönbsĂ©gek lehetsĂ©ges okai közĂ© soroljĂĄk a stressz kezelĂ©st, (a nĆknĂ©l fĆkĂ©nt menopauza utĂĄni idĆszakban), kĂŒlönbözĆ hormonok jelenlĂ©tĂ©t a szervezetben, valamint a fiziolĂłgiai kĂŒlönbsĂ©geket a nĆk Ă©s fĂ©rfiak kardiovaszkulĂĄris rendszerĂ©ben.
A szĂvelĂ©gtelensĂ©g kezelĂ©se
Ennek ellenĂ©re, a kĂłrlefolyĂĄs megegyezik mindkĂ©t nemnĂ©l, korai felismerĂ©s Ă©s hatĂ©kony kezelĂ©s nĂ©lkĂŒl, akĂĄr halĂĄlos kimenetelƱ is lehet a betegsĂ©g. TermĂ©szetesen, a legfontosabb minden esetben a megelĆzĂ©s â mozgĂĄsszegĂ©ny Ă©letmĂłdrĂłl vĂĄltsunk fokozatosan aktĂvabb Ă©letmĂłdra, idĆnkĂ©nt liftezĂ©s helyett vĂĄlasszuk a lĂ©pcsĆzĂ©st, vagy hazafelĂ© a buszrĂłl egy megĂĄllĂłval hamarabb szĂĄlljunk le Ă©s Ăgy mĂĄris kicsit több sĂ©tĂĄra van lehetĆsĂ©gĂŒnk.
Ărdemes tovĂĄbbĂĄ felhagyni az egĂ©szsĂ©get köztudottan sĂșlyosan kĂĄrosĂtĂł szokĂĄsokkal, mint a dohĂĄnyzĂĄs vagy a mĂ©rtĂ©ktelen alkoholfogyasztĂĄs. Vitaminokban, zöldsĂ©gekben Ă©s gyĂŒmölcsökben gazdag Ă©trend bevezetĂ©se szintĂ©n jĂłtĂ©kony hatĂĄssal lehet szĂvĂŒnkre.
Ha azonban a betegsĂ©g kialakulĂĄsa mĂĄr nem elkerĂŒlhetĆ, akkor sem kell kĂ©tsĂ©gbeesni, hiszen rendszeres orvosi felĂŒgyelettel, szĂĄmos terĂĄpia lĂ©tezik a szĂvelĂ©gtelensĂ©g karbantartĂĄsĂĄra. SzĂĄjon ĂĄt szedhetĆ gyĂłgyszeres kezelĂ©sek mellett beĂŒltethetĆ kĂ©szĂŒlĂ©kek Ă©s mƱtĂ©t is segĂthet a betegen, ezekrĆl kezelĆorvosĂĄnĂĄl tĂĄjĂ©kozĂłdhat bĆvebben.