A szĂvelĂ©gtelensĂ©g a szĂv működĂ©sĂ©nek zavara, mely során csökken a szĂv ereje, ezĂ©rt egyre kevesebb vĂ©rt tud pumpálni a szervek felĂ©. A szĂvelĂ©gtelensĂ©g gyakran alapbetegsĂ©gek mellett jelentkezik, ilyen pĂ©ldául a 2-es tĂpusĂş diabĂ©tesz vagy a krĂłnikus veseelĂ©gtelensĂ©g valamint kialakulására hajlamosĂt a rendszeres, tĂşlzott alkoholfogyasztás, genetikai hajlam vagy már meglĂ©vĹ‘ egyĂ©b kardiolĂłgiai betegsĂ©g.
A szĂvelĂ©gtelensĂ©g a 65 Ă©v feletti lakosság körĂĽlbelĂĽl 10%-át Ă©rinti, ezĂ©rt nagyon fontos az alap betegsĂ©gek megfelelĹ‘ Ă©s idĹ‘ben törtĂ©nĹ‘ kezelĂ©se, melynek fontos eszköze a gyakori szűrĂ©s, kivizsgálás. A szĂvelĂ©gtelensĂ©g a legtöbb esetben krĂłnikus, lassan kialakulĂł betegsĂ©g.
Mire figyeljünk oda? Mik a főbb tünetek?
- csökkent fizikai aktivitás, kisebb terhelésre is fáradtság, gyengeség érzése
- Ă©tvágytalanság ellenĂ©re hirtelen hĂzás jelensĂ©ge
- szabálytalan szĂvverĂ©s
- ödéma
- nem szűnő köhögés
A Globális BetegsĂ©gteher Vizsgálat becslĂ©se alapján a szĂvelĂ©gtelensĂ©g 63,6 milliĂł embert Ă©rintett világszerte 2016-ban Ă©s a betegek száma a következĹ‘ 20 Ă©vben várhatĂłan 50%-kal fog nĹ‘ni. A betegsĂ©g elĹ‘fordulása az Ă©letkor elĹ‘rehaladtával nĹ‘, a 19-64 Ă©vesekhez kĂ©pest 65 Ă©v feletti korcsoportban 9,2-szeres a betegsĂ©g megjelenĂ©se. Magyarországon 2020-ban majdnem 32.000 fĹ‘ halt bele szĂvbetegsĂ©gekbe.
A nők vannak nagyobb veszélyben
A szĂvelĂ©gtelensĂ©g összetett klinikai tĂĽnetcsoport, mely során több tĂpust kĂĽlönböztetĂĽnk meg ejekciĂłs frakciĂł alapján. Az ejekciĂłs frakciĂł segĂtsĂ©gĂ©vel tudjuk megállapĂtani, hogy a bal kamrábĂłl a vĂ©r hány százalĂ©ka pumpálĂłdik ki (egĂ©szsĂ©ges szĂvben ez az arány kb. 60%).
Az amerikai The Methodist DeBakey Cardiovascular szaklapban megjelent kutatás szerint a nĹ‘knĂ©l a fĂ©rfiakhoz kĂ©pest idĹ‘sebb korban Ă©s gyakrabban jelenik meg a szĂvelĂ©gtelensĂ©g, ezek közĂĽl is a megtartott ejekciĂłs frakciĂłval járĂł tĂpus a gyakoribb. (HFpEF). A szĂvelĂ©gtelensĂ©g ezen tĂpusa azt jelenti, hogy a szĂv bal kamrája nem tud ellazulni, vagy megtelni rendesen, ami ugyanolyan nagy problĂ©ma, mintha a szĂv pumpafunkciĂłja olyan mĂłdon csökken, hogy nem kĂ©pes kellĹ‘ erĹ‘vel összehĂşzĂłdni. Ezt a jelensĂ©get csökkent ejekciĂłs frakciĂłjĂş szĂvelĂ©gtelensĂ©gnek (HFrEF) nevezzĂĽk.
A fĂ©rfiak Ă©s nĹ‘k között a szĂvelĂ©gtelensĂ©g elĹ‘fordulásában mutatkozĂł eltĂ©rĂ©s okainak pontos felfedĂ©sĂ©hez mĂ©g számos, hosszĂş Ă©veken át tartĂł kutatásra van szĂĽksĂ©g, de a kĂĽlönbsĂ©gek lehetsĂ©ges okai közĂ© sorolják a stressz kezelĂ©st, (a nĹ‘knĂ©l fĹ‘kĂ©nt menopauza utáni idĹ‘szakban), kĂĽlönbözĹ‘ hormonok jelenlĂ©tĂ©t a szervezetben, valamint a fiziolĂłgiai kĂĽlönbsĂ©geket a nĹ‘k Ă©s fĂ©rfiak kardiovaszkuláris rendszerĂ©ben.
A szĂvelĂ©gtelensĂ©g kezelĂ©se
Ennek ellenĂ©re, a kĂłrlefolyás megegyezik mindkĂ©t nemnĂ©l, korai felismerĂ©s Ă©s hatĂ©kony kezelĂ©s nĂ©lkĂĽl, akár halálos kimenetelű is lehet a betegsĂ©g. TermĂ©szetesen, a legfontosabb minden esetben a megelĹ‘zĂ©s – mozgásszegĂ©ny Ă©letmĂłdrĂłl váltsunk fokozatosan aktĂvabb Ă©letmĂłdra, idĹ‘nkĂ©nt liftezĂ©s helyett válasszuk a lĂ©pcsĹ‘zĂ©st, vagy hazafelĂ© a buszrĂłl egy megállĂłval hamarabb szálljunk le Ă©s Ăgy máris kicsit több sĂ©tára van lehetĹ‘sĂ©gĂĽnk.
Érdemes továbbá felhagyni az egĂ©szsĂ©get köztudottan sĂşlyosan károsĂtĂł szokásokkal, mint a dohányzás vagy a mĂ©rtĂ©ktelen alkoholfogyasztás. Vitaminokban, zöldsĂ©gekben Ă©s gyĂĽmölcsökben gazdag Ă©trend bevezetĂ©se szintĂ©n jĂłtĂ©kony hatással lehet szĂvĂĽnkre.
Ha azonban a betegsĂ©g kialakulása már nem elkerĂĽlhetĹ‘, akkor sem kell kĂ©tsĂ©gbeesni, hiszen rendszeres orvosi felĂĽgyelettel, számos terápia lĂ©tezik a szĂvelĂ©gtelensĂ©g karbantartására. Szájon át szedhetĹ‘ gyĂłgyszeres kezelĂ©sek mellett beĂĽltethetĹ‘ kĂ©szĂĽlĂ©kek Ă©s műtĂ©t is segĂthet a betegen, ezekrĹ‘l kezelĹ‘orvosánál tájĂ©kozĂłdhat bĹ‘vebben.