A méreg szónak van valamilyen rejtelmes, titokzatos kicsengése, pedig ha belegondolunk, lakásunk, környezetünk, ételeink, gyógyszereink, és mindennek következtében mi magunk is olyan anyagok sokaságával vagyunk tele, amelyek esetében csak a mennyiség határozza meg, hogy mikor válnak a szó szoros értelmében méreggé.
De mi is valĂłjában a mĂ©reg, amely egyĂ©bkĂ©nt Ĺ‘si, iráni eredetű szava a magyar nyelvnek? A mondás szerint, ami kismĂ©rtĂ©kben orvosság, az nagymĂ©rtĂ©kben mĂ©reg. UgyanĂgy, ami kĂĽlsĹ‘leg mosĂłszer, kozmetikum, fagyállĂł, molyirtĂł stb., belsĹ‘leg az is lehet mĂ©reg, s most ne is beszĂ©ljĂĽnk az autóápolási Ă©s a növĂ©nyvĂ©dĹ‘ szerekrĹ‘l, valamint az egyĂ©b mezĹ‘gazdasági kemikáliákrĂłl. Vagyis, mĂ©regnek tekinthetĂĽnk minden olyan anyagot, amely a szervezetbe kerĂĽlve károsĂtja annak normális Ă©letfolyamatait.
A méregtan, szaknyelven toxikológia az orvostudományon belül külön terület.
Fejlettségének is köszönhető, hogy a mérgezéseknek szerencsére csak kis része végződik halállal.
Amikor a háztartásban találhatĂł mĂ©rgekrĹ‘l beszĂ©lĂĽnk, nem árt hangsĂşlyozni, hogy a kĂ©t leggyakoribb, legelterjedtebb Ă©s ezĂ©rt leghalálosabb mĂ©rget, az alkoholt Ă©s a cigarettát csak nagyon kevesen sorolják az "igazi" mĂ©rgek közĂ©, miután károsĂtĂł hatásuk rendszerint csak Ă©vtizedek mĂşlva válik nyilvánvalĂłvá. KivĂ©ve, ha pĂ©ldául a rossz minĹ‘sĂ©gű metilalkoholt is tartalmaz, amely rövid idĹ‘ alatt akár halállal is vĂ©gzĹ‘dĹ‘ mĂ©rgezĂ©st okozhat, vagy rĂ©szeg állapotban az illetĹ‘ valaki másban tesz kárt, Ăgy a szesz mĂ©rgezĹ‘ hatásának az is megihatja a levĂ©t, aki egyĂ©bkĂ©nt aznap egy kortyot sem ivott.
Elterjedt környezeti mérgeknek tekinthetők a nehézfémek is, legfőképpen az ólom, amely különösen a gyermekek szervezetére, idegrendszerére lehet veszélyes.
A háztartásban tárolt vegyszerek szintĂ©n nem veszĂ©lytelenek. KĂ©t Ă©vvel ezelĹ‘tt a zágrábi toxikolĂłgiai központ tett közzĂ© egy felmĂ©rĂ©st, amely szerint az általuk 1985-1999 között ellátott mĂ©rgezĂ©si esetek 23 százalĂ©kát a háztartásban alkalmazott marĂł hatásĂş anyagok, lĂşgok, folyĂ©kony detergensek, a hipĂł, a szerves oldĂłszerek (benzin, hĂgĂtĂł, aceton), a hidrogĂ©n-peroxid,
a kozmetikumok - köztĂĽk olyan ártalmatlannak tűnĹ‘ dolgok, mint a hajsampon -, továbbá a molyirtĂłk, a fagyállĂł folyadĂ©kok, a folyĂ©kony műtrágyák, sĹ‘t, a hĹ‘mĂ©rĹ‘ higanygömbjĂ©nek elfogyasztása okozta. A kisgyermekek kĂĽlönösen veszĂ©lyeztetettek, hiszen igyekeznek kitapasztalni a körĂĽlöttĂĽk lĂ©vĹ‘ világot. Sok aprĂłság szinte mindent a szájába vesz, a játszĂłtĂ©ren eldobott cigarettacsikktĹ‘l a padlĂłn lĂ©vĹ‘ egyforintosig. Mint talán emlĂ©keznek rá, nemrĂ©giben Magyarországon is törtĂ©ntek olyan esetek, amikor a gyerekek megkĂłstolták a patkánymĂ©rget, vagy közös erĹ‘vel kitalálták, hogy hogyan Ă©rhetik el Ă©s Ăzlelhetik meg a számukra izgalmasnak tartott gyĂłgyszereket. Az ehhez hasonlĂł esetek ellen a megelĹ‘zĂ©s jelenti a leghatĂ©konyabb "ellenmĂ©rget".
A gyĂłgyszerek sok esetben már gyermekbiztos zárĂłszerkezettel vannak ellátva, de alapszabály, hogy a legártalmatlanabbnak tűnĹ‘ patikaszereket is, legyenek azok akár "csak" vitaminos pezsgĹ‘tabletták, valĂłban gyermekek által el nem Ă©rhetĹ‘ helyen kell tartani. Ugyanez vonatkozik a háztartási vegyszerekre is. A szĂĽlĹ‘knek, nagyszĂĽlĹ‘knek mĂłdszeres felmĂ©rĂ©st kell tartaniuk a lakásban, Ă©s a lehetsĂ©ges veszĂ©lyforrásokat megbĂzhatĂłan elzárni, gyermekek számára elĂ©rhetelennĂ©, kiprĂłbálhatatlanná tenni. Ez a konnektoroktĂłl kezdve a hĹ‘kibocsátĂł eszközökön át a háztartási vegyszerekig Ă©s a gyĂłgyszerekig mindenre vonatkozik.
A mérgezéseken belül külön kategóriát képeznek a gyógyszermérgezések, amelyek lehetnek szándékosak vagy véletlenek (pl. gyógyszercsere, adagtévesztés, előre nem látható gyógyszerallergia), illetve okozhatja őket orvosi hiba is (pl. ha nagyon alacsony testsúlyú, vagy idős beteg kap egyébként szokásos, de számára mégis túl nagy adagú gyógyszert).
A szándĂ©kos gyĂłgyszermĂ©rgezĂ©sek (öngyilkossági kĂsĂ©rletek) között elĹ‘kelĹ‘ helyen szerepelnek a kĂĽlönfĂ©le nyugtatĂłk, altatĂłk, depressziĂłellenes szerek, de elĹ‘fordul pl. lázcsillapĂtĂł is. Az esetek jĂł rĂ©szĂ©ben kombinált mĂ©rgezĂ©srĹ‘l van szĂł, amikor az illetĹ‘ többfĂ©le gyĂłgyszert Ă©s/vagy alkoholt is fogyasztott.
A vĂ©letlen gyĂłgyszermĂ©rgezĂ©sek - tulajdonkĂ©ppen az adott helyzetben tĂşladagolások - közĂĽl Ă©rdemes kiemelni a szĂvgyĂłgyszerkĂ©nt adott digitáliszszármazĂ©kokat Ă©s a vĂ©ralvadásgátlĂłkat. Nagyon fontos hang sĂşlyozni, hogy az egyes gyĂłgyszerek egymással kölcsönhatásba is lĂ©phetnek, Ăgy a szokásos adagjukban is mellĂ©khatásokat okozhatnak. EzĂ©rt kell az orvost rendszeresen tájĂ©koztatnunk bármely vĂ©ny nĂ©lkĂĽl kaphatĂł vagy más, orvos által felĂrt gyĂłgyszer szedĂ©sĂ©rĹ‘l. EzenkĂvĂĽl alaposan olvassuk el a mellĂ©kelt betegtájĂ©koztatĂłt, mert megesett, hogy a gyĂłgyszer adagját ismerethiány miatt tĂ©vesztettĂ©k el.
Azt sem árt tudni, hogy az orvosok számára a gyĂłgyszergyártĂłk kötelezĹ‘ jelleggel, az Országos GyĂłgyszerĂ©szeti IntĂ©zet által jĂłváhagyott Ăşn. alkalmazási elĹ‘Ărást (voltakĂ©ppen "használati utasĂtást") állĂtanak össze, amely kĂĽlön kitĂ©r az esetleges gyĂłgyszer-tĂşladagolás tĂĽneteire Ă©s az ezzel kapcsolatos orvosi teendĹ‘kre.
Speciális esetet jelentenek a kábĂtĂłszer-tĂşladagolások, amelyek sajnos Ă©vrĹ‘l Ă©vre egyre több ember halálát okozzák hazánkban is. Ez esetben is a szĂĽlĹ‘i Ă©s a társadalmi megelĹ‘zĂ©s jelenti a leghatĂ©konyabb "ellenmĂ©rget".
Bár szedĂ©sĂĽk ritkán okoz halált, Ă©rdemes megemlĂteni az Ăşn. diszkĂłdrogokat is, mert hosszabb távon már sĂşlyosabb szövĹ‘dmĂ©nyeket is okozhatnak, illetve csakĂşgy mint az alkoholnál, hatásuk alatt nĹ‘ a balesetek kockázata.
Amint emlĂtettĂĽk, szerencsĂ©re a mĂ©rgezĂ©sek - Ă©s ezen belĂĽl a szándĂ©kos mĂ©rgezĂ©sek - kis rĂ©sze vezet sĂşlyos állapothoz. Miután elsĹ‘segĂ©ly keretĂ©ben törtĂ©nĹ‘ ellátásuk nem azonos (pl. vannak olyan vegyszerek, amelyek lenyelĂ©se után nem szabad hánytatni), mĂ©rgezĂ©s gyanĂşja esetĂ©n az elsĹ‘ Ă©s legfontosabb dolog a mentĹ‘szolgálattal valĂł mielĹ‘bbi kapcsolatfelvĂ©tel. A további sĂĽrgĹ‘s teendĹ‘k ettĹ‘l fĂĽggenek. A sĂşlyosabb esetek ellátására Magyarországon is több kĂłrházban működnek toxikolĂłgiai osztályok.
Dr. Dobson Szabolcs
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 020919)