Keserű poharak – Az otthoni mérgekről

A méreg szónak van valamilyen rejtelmes, titokzatos kicsengése, pedig ha belegondolunk, lakásunk, környezetünk, ételeink, gyógyszereink, és mindennek következtében mi magunk is olyan anyagok sokaságával vagyunk tele, amelyek esetében csak a mennyiség határozza meg, hogy mikor válnak a szó szoros értelmében méreggé.

De mi is valójában a méreg, amely egyébként ősi, iráni eredetű szava a magyar nyelvnek? A mondás szerint, ami kismértékben orvosság, az nagymértékben méreg. Ugyanígy, ami külsőleg mosószer, kozmetikum, fagyálló, molyirtó stb., belsőleg az is lehet méreg, s most ne is beszéljünk az autóápolási és a növényvédő szerekről, valamint az egyéb mezőgazdasági kemikáliákról. Vagyis, méregnek tekinthetünk minden olyan anyagot, amely a szervezetbe kerülve károsítja annak normális életfolyamatait.

A méregtan, szaknyelven toxikológia az orvostudományon belül külön terület.

Fejlettségének is köszönhető, hogy a mérgezéseknek szerencsére csak kis része végződik halállal.

Amikor a háztartásban található mérgekről beszélünk, nem árt hangsúlyozni, hogy a két leggyakoribb, legelterjedtebb és ezért leghalálosabb mérget, az alkoholt és a cigarettát csak nagyon kevesen sorolják az "igazi" mérgek közé, miután károsító hatásuk rendszerint csak évtizedek múlva válik nyilvánvalóvá. Kivéve, ha például a rossz minőségű metilalkoholt is tartalmaz, amely rövid idő alatt akár halállal is végződő mérgezést okozhat, vagy részeg állapotban az illető valaki másban tesz kárt, így a szesz mérgező hatásának az is megihatja a levét, aki egyébként aznap egy kortyot sem ivott.

Elterjedt környezeti mérgeknek tekinthetők a nehézfémek is, legfőképpen az ólom, amely különösen a gyermekek szervezetére, idegrendszerére lehet veszélyes.

A háztartásban tárolt vegyszerek szintén nem veszélytelenek. Két évvel ezelőtt a zágrábi toxikológiai központ tett közzé egy felmérést, amely szerint az általuk 1985-1999 között ellátott mérgezési esetek 23 százalékát a háztartásban alkalmazott maró hatású anyagok, lúgok, folyékony detergensek, a hipó, a szerves oldószerek (benzin, hígító, aceton), a hidrogén-peroxid,

a kozmetikumok - köztük olyan ártalmatlannak tűnő dolgok, mint a hajsampon -, továbbá a molyirtók, a fagyálló folyadékok, a folyékony műtrágyák, sőt, a hőmérő higanygömbjének elfogyasztása okozta. A kisgyermekek különösen veszélyeztetettek, hiszen igyekeznek kitapasztalni a körülöttük lévő világot. Sok apróság szinte mindent a szájába vesz, a játszótéren eldobott cigarettacsikktől a padlón lévő egyforintosig. Mint talán emlékeznek rá, nemrégiben Magyarországon is történtek olyan esetek, amikor a gyerekek megkóstolták a patkánymérget, vagy közös erővel kitalálták, hogy hogyan érhetik el és ízlelhetik meg a számukra izgalmasnak tartott gyógyszereket. Az ehhez hasonló esetek ellen a megelőzés jelenti a leghatékonyabb "ellenmérget".

A gyógyszerek sok esetben már gyermekbiztos zárószerkezettel vannak ellátva, de alapszabály, hogy a legártalmatlanabbnak tűnő patikaszereket is, legyenek azok akár "csak" vitaminos pezsgőtabletták, valóban gyermekek által el nem érhető helyen kell tartani. Ugyanez vonatkozik a háztartási vegyszerekre is. A szülőknek, nagyszülőknek módszeres felmérést kell tartaniuk a lakásban, és a lehetséges veszélyforrásokat megbízhatóan elzárni, gyermekek számára elérhetelenné, kipróbálhatatlanná tenni. Ez a konnektoroktól kezdve a hőkibocsátó eszközökön át a háztartási vegyszerekig és a gyógyszerekig mindenre vonatkozik.

A mérgezéseken belül külön kategóriát képeznek a gyógyszermérgezések, amelyek lehetnek szándékosak vagy véletlenek (pl. gyógyszercsere, adagtévesztés, előre nem látható gyógyszerallergia), illetve okozhatja őket orvosi hiba is (pl. ha nagyon alacsony testsúlyú, vagy idős beteg kap egyébként szokásos, de számára mégis túl nagy adagú gyógyszert).

A szándékos gyógyszermérgezések (öngyilkossági kísérletek) között előkelő helyen szerepelnek a különféle nyugtatók, altatók, depresszióellenes szerek, de előfordul pl. lázcsillapító is. Az esetek jó részében kombinált mérgezésről van szó, amikor az illető többféle gyógyszert és/vagy alkoholt is fogyasztott.

A véletlen gyógyszermérgezések - tulajdonképpen az adott helyzetben túladagolások - közül érdemes kiemelni a szívgyógyszerként adott digitáliszszármazékokat és a véralvadásgátlókat. Nagyon fontos hang súlyozni, hogy az egyes gyógyszerek egymással kölcsönhatásba is léphetnek, így a szokásos adagjukban is mellékhatásokat okozhatnak. Ezért kell az orvost rendszeresen tájékoztatnunk bármely vény nélkül kapható vagy más, orvos által felírt gyógyszer szedéséről. Ezenkívül alaposan olvassuk el a mellékelt betegtájékoztatót, mert megesett, hogy a gyógyszer adagját ismerethiány miatt tévesztették el.

Azt sem árt tudni, hogy az orvosok számára a gyógyszergyártók kötelező jelleggel, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által jóváhagyott ún. alkalmazási előírást (voltaképpen "használati utasítást") állítanak össze, amely külön kitér az esetleges gyógyszer-túladagolás tüneteire és az ezzel kapcsolatos orvosi teendőkre.

Speciális esetet jelentenek a kábítószer-túladagolások, amelyek sajnos évről évre egyre több ember halálát okozzák hazánkban is. Ez esetben is a szülői és a társadalmi megelőzés jelenti a leghatékonyabb "ellenmérget".

Bár szedésük ritkán okoz halált, érdemes megemlíteni az ún. diszkódrogokat is, mert hosszabb távon már súlyosabb szövődményeket is okozhatnak, illetve csakúgy mint az alkoholnál, hatásuk alatt nő a balesetek kockázata.

Amint említettük, szerencsére a mérgezések - és ezen belül a szándékos mérgezések - kis része vezet súlyos állapothoz. Miután elsősegély keretében történő ellátásuk nem azonos (pl. vannak olyan vegyszerek, amelyek lenyelése után nem szabad hánytatni), mérgezés gyanúja esetén az első és legfontosabb dolog a mentőszolgálattal való mielőbbi kapcsolatfelvétel. A további sürgős teendők ettől függenek. A súlyosabb esetek ellátására Magyarországon is több kórházban működnek toxikológiai osztályok.

Dr. Dobson Szabolcs

forrás: archívum
(Patika Tükör – 020919)

Közzétéve: 2016. 04. 06. 00:28