A donorok egészségének védelme és a biztonságos plazmaadás érdekében január 1-től megkezdte működését a Nemzeti Keresztdonációs és Donorkizárási Regiszter (NKDR), működéséért az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) felel.
A vérplazmából készült gyógyszerekre szoruló betegek biztonságos ellátása kizárólag a vér- és plazmaadományokból előállított készítmények révén biztosítható. Az NKDR bevezetésével egységes és átlátható rendszer jön létre, megakadályozza az előírt időkorláton belüli többszörös donációt, és növeli a beavatkozások biztonságát.
A regiszter segítségével minden plazmaferezis állomás jogszerűen lekérdezheti, hogy egy donor mikor vett részt utoljára plazmaferezisen, így elkerülhető a "túladományozás". A nyilvántartás így nemcsak a donor egészségét és a biztonságos plazmaadás gyakoriságát, hanem a vérplazma vagy vér- és vérplazmakészítmények minőségét is garantálja.
A Belügyminisztérium egyik tavalyi rendelete 2025. szeptember 1-jétől módosította a véradással és plazmaferezissel kapcsolatos egészségügyi szabályokat, az új rendelkezések 2026. január 1-jével élesedtek, és pontosan meghatározzák a regiszter működését, a minőségügyi és donorbiztonsági előírásokat, valamint azt, hogy milyen orvosszakmai előírások és adatvédelmi garanciák biztosítják a donorok egészségének megőrzését.
A regiszter bevezetése nemcsak a donorok egészségét védi, hanem erősíti a véradók és plazmaadók bizalmát is. Az adatbázis részletes szabályait az OVSZ-szel kötött együttműködési megállapodás tartalmazza, amely a plazmacentrumok adatlekérdezéseinek jogi és pénzügyi feltételeit is rögzíti.
A vér- és plazmaadás egyaránt nélkülözhetetlen tevékenység; véradásra a nők 365 napon belül négyszer, férfiak ötször, míg plazmaadásra akár 45 alkalommal is jelentkezhetnek.
(MTI nyomán)
