Tisztelt Szerkesztőség!
Három Ă©ve kĂĽszködöm emĂ©sztĂ©si problĂ©mákkal, rendszeresen fáj a hasam, haspuffadásom, hasmenĂ©sem van. TöbbfĂ©le vizsgálat után sem találták panaszaim konkrĂ©t, kimutathatĂł okát. VĂ©gĂĽl orvosaim irritábilis bĂ©lszindrĂłma diagnĂłzisát állĂtották fel Ă©s - a gyĂłgyszeres kezelĂ©sek eredmĂ©nytelensĂ©ge miatt - pszichiátriai kezelĂ©st javasoltak. Nem tudom, Ă©rdemes-e ezekkel a panaszokkal pszichiáterhez mennem? Tudnak-e segĂteni rajtam? Mit várhatok? MiĂ©rt kaphattam ezt a betegsĂ©get?
* * *
Az Ă–n által emlĂtett betegsĂ©g nagyon gyakori problĂ©ma. Egyes adatok szerint a lakosság 10-20 százalĂ©ka szenved irritábilis bĂ©lszindrĂłmában (IBS). A betegsĂ©g nĹ‘knĂ©l kĂ©tszer gyakoribb, mint fĂ©rfiak esetĂ©ben. Kialakulásának oka nem vezethetĹ‘ vissza egy tĂ©nyezĹ‘re, Ăşgynevezett multifaktoriális betegsĂ©g, a kĂłr jelentkezĂ©sĂ©ben sok minden szerepet játszhat.
A pszichoszomatikus betegségek közé tartozik. A lelki tényezők fontosságára utal, hogy nagyon gyakran jár együtt depressziós, kényszeres, szorongásos tünetekkel (70-90 százalék). Éppen ezért a kezelésében is fontos a belgyógyász és a pszichiáter kölcsönös együttműködése.
Pusztán az antidepresszĂv kezelĂ©s hatására (nagyon fontos, hogy ezek a tabletták nem nyugtatĂłk, hanem az agyi anyagcserĂ©ben csökkent ingerĂĽletátvivĹ‘ anyag szintjĂ©t állĂtják helyre) gyakran nagy mĂ©rtĂ©kű javulás tapasztalhatĂł. Ez az eredmĂ©ny mĂ©g teljesebb, ha kiegĂ©szĂĽl pszichoterápiával.
A leggyakrabban meghĂşzĂłdĂł pszichĂ©s tĂĽnet a szorongás, Ă©ppen ezĂ©rt minden olyan kezelĂ©s, amely ezt csökkenti, hatĂ©kony lehet. Ilyen pĂ©ldául a relaxáciĂł, az autogĂ©n trĂ©ning, vagy a betegek kommunikáciĂłját, önĂ©rvĂ©nyesĂtĂ©sĂ©t, önbecsĂĽlĂ©sĂ©t elĹ‘segĂtĹ‘ Ăşgynevezett asszertĂv trĂ©ningek. Ugyanis a szorongás, a stressz nagyon sokszor pont abbĂłl fakad, hogy bizonyos helyzetekben - pl. párkapcsolatban, munkahelyen - a betegek kĂ©ptelenek kimondani, megfogalmazni Ă©rzĂ©seiket, Ă©rvĂ©nyesĂteni saját Ă©rdekeiket.
SzintĂ©n hatĂ©konynak bizonyul a kognitĂv terápia, melynek lĂ©nyege, hogy a szakember a beteg tĂ©ves gondolkodási sĂ©máit, ĂtĂ©letalkotásának torzulásait, hiedelmeit változtatja meg Ă©s helyettĂĽk Ăşj, alternatĂv Ă©rtelmezĂ©seket keresnek. Ugyanis a beteg gyakran irreálisan nagyĂt fel magában helyzeteket, esemĂ©nyeket Ă©s Ă©l át ezekhez fűzĹ‘dĹ‘ szorongást.
A család egyik tagján jelentkezĹ‘ pszichoszomatikus tĂĽnet gyakran nem csak az adott egyĂ©nrĹ‘l, hanem arrĂłl a rendszerrĹ‘l is szĂłl, amelyben az egyĂ©n hĂ©tköznapjait Ă©li. Egy-egy testi tĂĽnet gyakran tudattalan, ki nem mondott konfliktusrĂłl is szĂłl. MĂ©g jobban bonyolĂtja a helyzetet, amikor a tĂĽnet beĂ©pĂĽl a család kommunikáciĂłs rendszerĂ©be Ă©s kialakulnak a másodlagos betegsĂ©gelĹ‘nyök, amikor - hangsĂşlyozom, hogy tudattalanul - a beteg ezzel Ă©ri el, hogy odafigyeljenek rá, vagy Ă©ppen ezzel prĂłbálja kontrollálni környezetĂ©t ("ha kĂ©sĹ‘bb jössz haza, mindig hasmenĂ©sem lesz az izgalomtĂłl").
Testi tĂĽneteink gyakran szimbolikusan hĂvják fel figyelmĂĽnket a problĂ©ma gyökerĂ©re "nem tudom megemĂ©szteni", "felfordul tĹ‘le a gyomrom", "nem bĂrom lenyelni").
ProblĂ©mát jelent a betegsĂ©geinkhez, valamint testĂĽnkhöz valĂł viszonyulásunk is. Saját testĂĽnket, szerveinket, ehhez kapcsolĂłdĂł betegsĂ©geinket gyakran szemĂ©lyisĂ©gĂĽnkön kĂvĂĽlállĂłnak Ă©rezzĂĽk. ĂŤgy is fogalmazzuk meg: fáj a hasam. Egyes szám harmadik szemĂ©lyben beszĂ©lĂĽnk "Ĺ‘rĂłla". Mintha egy rajtunk kĂvĂĽl esĹ‘ okbĂłl kifolyĂłlag fájna valami olyan, amit birtoklunk. AmirĹ‘l birtokos esetben beszĂ©lĂĽnk, az már kĂvĂĽl esik az Ă©n, nem Ă©n határán, tehát kĂvĂĽl saját Ă©n határainkon, csaknem olyan idegennĂ© válik, mint a kĂĽlvilág. Mintha a fejĂĽnkben Ă©lne egy kis törpe, aki parancsokat osztogatna a hol engedelmes, hol meg szĂłfogadatlan testnek.
KultĂşránkra jellemzĹ‘, a hármas viszonyulás - vagyok Ă©n, van a betegsĂ©gem Ă©s van az orvos. Elviszem a betegsĂ©gemet az orvoshoz Ă©s azt várom tĹ‘le, hogy mint egy rossz rádiĂłkĂ©szĂĽlĂ©ket, javĂtsa meg anĂ©lkĂĽl, hogy nekem bármi közöm is lenne hozzá. Sok orvos valĂłban nem is a beteget, hanem a betegsĂ©get kezeli. A pszichoszomatikus betegek gyĂłgyĂtásában ez a "hasĂtás" ritkán jár eredmĂ©nnyel.
MindenkĂ©ppen javaslom, hogy keressen fel pszichiáter szakorvost is, ahol kiderĂĽlhet betegsĂ©gĂ©nek lelki háttere Ă©s komplex terápiával (pszichoterápia Ă©s gyĂłgyszer) kiegĂ©szĂthetik a belgyĂłgyászati kezelĂ©st.
Dr. PiczkĂł Katalin
pszichiáter szakorvos
forás: archĂvum
(Patika Tükör – 041105)