Legtöbb fĂ©rfi ismerĹ‘sömbĹ‘l mindig heves tiltakozást, parázs vitát vált ki, ha nĹ‘i gĂ©pkocsivezetĹ‘krĹ‘l esik szĂł. Számtalan Ă©rvet sorakoztatnak fel a nĹ‘i vezetĹ‘k ellen, Ă©n mĂ©gsem találom egyiket sem igazán meggyĹ‘zĹ‘nek. Mivel ez idáig egyetlen olyan megalapozott, tudományos tĂ©nyeken nyugvĂł megállapĂtással sem találkoztam, amely azt támasztotta volna alá, hogy a fĂ©rfiak jobb sofĹ‘rök, mint a nĹ‘k, ezĂ©rt magam prĂłbálok ebben a "kĂ©nyes" Ă©s sok nĹ‘t Ă©rintĹ‘ kĂ©rdĂ©sben igazságot tenni.
Ha tudományos szempontok alapján közelĂtjĂĽk meg a kĂ©rdĂ©st, rá kell döbbennĂĽnk, hogy a fĂ©rfiak Ă©s a nĹ‘k agyának anatĂłmiai felĂ©pĂtĂ©se, működĂ©se nem mutat kĂĽlönbsĂ©get. A bal agyfĂ©lteke vezĂ©rli a test jobb oldalát, a jobb fĂ©lteke pedig a test bal oldalát.
A bal agyfĂ©lteke irányĂtja az Ărott Ă©s beszĂ©lt nyelvet, a matematikai számĂtásokat, mĂg a jobb fĂ©lteke legfontosabb kĂ©pessĂ©ge a tĂ©ri konstrukciĂł Ă©s a mintaĂ©rzĂ©kelĂ©s. Nos mivel mindkĂ©t nem agya azonos mĂłdon működik, talán más aspektusokat kellene számba vennĂĽnk ahhoz, hogy magyarázatot találjunk arra, vajon miĂ©rt kevĂ©sbĂ© ĂĽgyes sofĹ‘rök a nĹ‘k, mint a fĂ©rfiak.
Köztudott, hogy a vezetĂ©snĂ©l legfontosabb Ă©rzĂ©kszervĂĽnk a szemĂĽnk. A látás, a figyelem Ă©s az összpontosĂtás elengedhetetlen fontosságĂş, ha autĂłt vezetĂĽnk. Lehet, hogy itt kell keresnĂĽnk a problĂ©ma okát? ElĹ‘fordulhat, hogy a nĹ‘k kevĂ©sbĂ© tudják figyelmĂĽket egy bizonyos dologra összpontosĂtani?
NĂ©hány tudományos kutatás arra prĂłbált rávilágĂtani, hogy a nĹ‘k figyelme sokkal megosztottabb, mint a fĂ©rfiakĂ© - ez a feltĂ©telezĂ©s azonban nem igazolĂłdott be. Talán azĂ©rt sem, mivel a látás Ă©s a figyelem mind a fĂ©rfiaknál, mind a nĹ‘knĂ©l azonos mechanizmusok alapján működik. A látás során a tárgyak minĹ‘sĂ©gĂ©nek meghatározása, a mintafelismerĂ©s a legfĹ‘bb feladat. Az agy látással foglalkozĂł terĂĽlete a látĂłkĂ©reg.
Az Ă©szlelĂ©s folyamatában nem a teljes látĂłkĂ©reg vesz rĂ©szt, hanem annak kĂĽlönbözĹ‘ terĂĽletei, melyek eltĂ©rĹ‘ Ă©szlelĂ©si funkciĂłk vĂ©grehajtására specializálĂłdtak. Ahhoz, hogy tisztában legyĂĽnk azzal, hol vannak a tárgyak környezetĂĽnkben, elĹ‘ször is el kell kĂĽlönĂtenĂĽnk a tárgyakat egymástĂłl Ă©s a háttĂ©rtĹ‘l. Ezután az Ă©szlelĹ‘rendszerĂĽnk meghatározza a tárgy helyzetĂ©t a tĂ©rben, tehát annak tĹ‘lĂĽnk valĂł távolságát Ă©s mozgását.
A figyelem egy rĂ©szĂ©t a tĂ©ri viszonyok vezĂ©rlik: ez választ ki a figyelem számára egy helyet a sok közĂĽl, Ă©s teszi lehetĹ‘vĂ© a figyelem áthelyezĂ©sĂ©t az egyik tĂ©rbeli pontrĂłl a másikra. Ebben a folyamatban a fali lebeny bizonyos rĂ©szei, Ă©s a kĂ©reg alatti terĂĽletek egy rĂ©sze vesz rĂ©szt. A figyelem egy másik formáját a tárgyak egyĂ©b tulajdonsága, pl. szĂne, formája vezĂ©rli. Az agy elĂĽlsĹ‘ rĂ©szĂ©n elhelyezkedĹ‘ kĂ©pletek felelĹ‘sek a működĂ©séért. Egy tárgyat tĂ©rbeli helye vagy egyĂ©b más tulajdonságai alapján kiválaszthatunk figyelmĂĽnk számára, de ezt a kĂ©tfajta szelekciĂłt az agy kĂ©t kĂĽlönbözĹ‘ terĂĽlete vĂ©gzi. Tehát a látás Ă©s a figyelem minden embernĂ©l azonos mĂłdon működik.
Mivel "tudományos" megközelĂtĂ©sĂĽnk sem vezetett eredmĂ©nyre, most már sejthetjĂĽk, hogy a vezetĂ©s egyĂ©ni kĂ©pessĂ©g, tehetsĂ©g kĂ©rdĂ©se, nem az eltĂ©rĹ‘ agyműködĂ©s eredmĂ©nye. Ennek ellenĂ©re Ă©rdemes olyan szempontokat számba vennĂĽnk mĂ©g, melyek a nĹ‘k gyengĂ©bb vezetĂ©si teljesĂtmĂ©nyĂ©t "magyarázzák" - termĂ©szetesen fĂ©rfi Ă©s nĹ‘i szemszögbĹ‘l is.
Sok fĂ©rfi a nĹ‘k szemĂ©re hányja, hogy nem foglalkoznak eleget autĂłjukkal, a vásárlásnál is csak praktikussági megfontolások vezetik Ĺ‘ket (pl. az autĂł szĂne, mĂ©rete).
A nőket kiszolgálja az autó, nem úgy, mint férfiakat, akik társként tekintenek legkedvesebb járművükre, és akiknek autójuk kapcsán olyan életérzések jutnak eszükbe, mint szabadság, függetlenség vagy státusszimbólum.
Az autĂłvezetĂ©sben mĂ©g kevĂ©sbĂ© rutinos hölgyek többsĂ©ge - a negatĂv sztereotĂpiák miatt - görcsösebben, fĂ©lve megy ki egyedĂĽl a forgalomba. Ahogy vannak olyanok is, akiket Ă©ppen mellettĂĽk ĂĽlĹ‘ partnerĂĽk "hasznos tanácsai" feszĂ©lyeznek. Sajnos sokszor találkozom olyan fĂ©rfiakkal (Ă©s nĹ‘kkel is), akik már-már sportot űznek abbĂłl, hogy partnerĂĽk vezetĂ©si szokásait Ă©ppen akkor kritizálják, mikor a másiknak leginkább figyelnie kĂ©ne.
A fĂ©rfiak szerint a nĹ‘k kĂ©ptelenek jĂłl parkolni. ValĂłban sok nĹ‘nek okoz gondot a parkolás, fĹ‘kĂ©nt a kĂ©t kocsi közĂ© valĂł beállás, mert nem Ă©rzik autĂłjuk szĂ©lessĂ©gĂ©t, hosszĂşságát, Ă©s nĂ©hány prĂłbálkozás után elveszĂtik tĂĽrelmĂĽket. Pedig ez is csak gyakorlás Ă©s kitartás kĂ©rdĂ©se lenne.
Mindezek ellenĂ©re a fĂ©rfiaknak azĂ©rt be kell látniuk, hogy a nĹ‘k udvariasabb vezetĹ‘k. Számos kutatás bizonyĂtotta, hogy a nĹ‘k intuitĂvabbak Ă©s Ă©rzĂ©kenyebbek, mint a fĂ©rfiak, Ă©s ez termĂ©szetesen az Ă©let minden terĂĽletĂ©n, Ăgy a vezetĂ©sben is megmutatkozik.
Az utóbbi időben számos tanulmány foglalkozott a férfiak és a nők közötti különbségekkel. Ennek egyik oka a nemi szerepek utóbbi száz évben bekövetkezett eltolódása, másrészt az élettani, pszichológiai kutatások, felfedezések voltak.
Számos kutatás feltĂ©telezte, hogy a fĂ©rfiak Ă©s a nĹ‘k agya eltĂ©rĹ‘. A fĂ©rfiak Ă©s a nĹ‘k közötti Ă©lettani kĂĽlönbsĂ©geket szexuális dimorfizmusnak nevezzĂĽk. Az egyik legfontosabb vizsgálĂłdási tĂ©ma napjainkban az, hogy kimutathatĂł-e valamilyen szexuális dimorfizmus az agyban, amely felelĹ‘s lehet a nĹ‘k Ă©s a fĂ©rfiak eltĂ©rĹ‘ viselkedĂ©séért. A szakembereknek nem sikerĂĽlt elegendĹ‘ bizonyĂtĂ©kkal szolgálniuk erre a kĂ©rdĂ©sre.
Ennek ellenére bizonyos, hogy a férfiak és a nők agya több szempontból is különbözik. Az, hogy ez a nemi hormonoknak, a hipotalamusznak vagy egyéb más agyi képletnek köszönhető-e, még kérdéses. Épp olyan kérdéses, mint az, hogy a férfiak jobban vezetnek, mint a nők.
Potondi Eszter
forrás: archĂvum
(Patika Tükör – 030115)