HĂĄnyszor fordult mĂĄr elĆ mindannyiunkkal, hogy este, a zuhanyozĂĄshoz kĂ©szĂŒlĆdve vettĂŒnk Ă©szre a combunkon egy kĂ©keslila foltot.
Kicsit Ă©rzĂ©keny ugyan, de nem is emlĂ©kszĂŒnk rĂĄ, hogy mikor Ă©s hol ĂŒtöttĂŒk be. NĂ©ha pedig kisebb-nagyobb pörköket talĂĄlunk a bĆrĂŒnkön, esetleg tisztĂĄn vagy gennyesen vĂĄladĂ©kozĂł sebeket.
Kukkantsunk kicsit felszĂn alĂĄ, vajon milyen folyamatok zajlanak a mĂ©lyben?
Az Ă©rpĂĄlyĂĄban keringĆ vĂ©r közel felĂ©t az Ășgynevezett alakos elemek teszik ki, vagyis a vörös- Ă©s fehĂ©rvĂ©rsejtek, valamint a vĂ©rlemezkĂ©k. A vörösvĂ©rtestek oxigĂ©nszĂĄllĂtĂĄsra specializĂĄlĂłdtak, az oxigĂ©nt a hemoglobinnak nevezett, vastartalmĂș fehĂ©rje köti meg. Ez a vegyĂŒlet, a vĂ©rfestĂ©k adja a vĂ©r szĂnĂ©t. Az oxigĂ©ndĂșs vĂ©r Ă©lĂ©nkvörös, az oxigĂ©nyszegĂ©ny pedig sötĂ©tbordĂł, sötĂ©tlila.
Ha az Ă©rpĂĄlya valahol megsĂ©rĂŒl â legyen az Ă©les eszköztĆl eredĆ vĂĄgĂĄs, vagy tompa tĂĄrgytĂłl szĂĄrmazĂł ĂŒtĂ©s â a vĂ©r a nagyobb erekbĆl Ă©s a kicsiny hajszĂĄlerekbĆl a kĂŒlvilĂĄgba Ă©s a szövetek közĂ© jut. A szövetek közĂ© kerĂŒlĆ, lapszerint terjedĆ folt a vĂ©ralĂĄfutĂĄs, de ha a nagyobb mennyisĂ©gƱ vĂ©r a szövetrĂ©tegeket szĂ©tvĂĄlasztja egymĂĄstĂłl, Ă©s egy ĂŒreget kĂ©pez magĂĄnak, amelyben meggyƱlik Ă©s megalvad, akkor vĂ©römleny jön lĂ©tre.
A vĂ©römleny elĆször megalvad, majd napokkal kĂ©sĆbb ĂșjbĂłl elfolyĂłsodik Ă©s a nyirokutakon keresztĂŒl elkezd felszĂvĂłdni. Ilyenkor azt lĂĄthatjuk, hogy a sĂ©rĂŒlĂ©s helyĂ©n kezdetben kialakult pĂșp, duzzanat körĂŒl lilĂĄs folt kezd terjedni. IdĆvel, a vĂ©ralĂĄfutĂĄs, a felszĂvĂłdĂłban lĂ©vĆ vĂ©römleny körĂŒl a szövetek lilĂĄs szĂne megvĂĄltozik. BarnĂĄsvörössĂ©, zöldessĂ©, majd sĂĄrgĂĄs szĂnƱvĂ© vĂĄlik a folt. Ennek oka, hogy miközben a vĂ©rfestĂ©k lebomlik, a kĂ©miai ĂĄtalakulĂĄs sorĂĄn kĂŒlönbözĆ szĂnƱ vegyĂŒletek keletkeznek belĆle.
A combon az Ă©szrevĂ©tlenĂŒl kialakult ujjbegynyi lila folt 4-5 nap alatt nyomtalanul eltƱnik. A szövetek közt mĂ©lyen â pĂ©ldĂĄul egy fenĂ©kreesĂ©st követĆen â kialakult nagyobb vĂ©römleny felszĂvĂłdĂĄsa akĂĄr heteket is igĂ©nybe vehet. JegelĂ©ssel, hidegvizes borogatĂĄssal, kenĆcsökkel nemcsak a fĂĄjdalmat csökkenthejĂŒk, de a folt felszĂvĂłdĂĄsĂĄt is meggyorsĂthatjuk.
A pörk nem mĂĄs, mint a sebfelĂŒleten beszĂĄradt sebvĂĄladĂ©k. Nevezik varnak is. Gyakori a horzsolĂĄsok, kisebb sĂ©rĂŒlĂ©sek utĂĄn. A sebvĂĄladĂ©k szövetnedveket, Ă©lĆ Ă©s elhalt szöveti sejteket, fehĂ©rvĂ©rsejteket Ă©s baktĂ©riumokat, esetleg szennyezĆdĂ©seket tartalmaz. A pörk alatti sebgyĂłgyulĂĄs jĂłl ismert, Ă©lettani folyamat. A pörk vĂ©di a sebet a kĂŒlsĆ â fĆkĂ©nt mechanikai â behatĂĄsoktĂłl. Alatta a hĂĄm gyorsabban, könnyebben rĂĄkĂșszik a sebfelĂŒletre, Ă©s begyĂłgyĂtja azt.
Az a pörk, ami alatt a hĂĄmosodĂĄs megindult, könnyedĂ©n levĂĄlaszthatĂł vagy levĂĄlik magĂĄtĂłl is. Alatta friss, malacrĂłzsaszĂn, gyöngyhĂĄzfĂ©nnyel csillogĂł Ășj hĂĄm lapul.
Ugyanakkor a pörk gĂĄtolhatja a seb öntisztulĂĄsĂĄt. Ilyenkor a var alatt genny gyƱlik fel, a seb, Ă©s rajta a pörk környĂ©ke gyulladt, pirosas szĂnƱ. A pörköt levĂĄlasztva, alĂłla gennyes vĂĄladĂ©k ĂŒrĂŒl. A genny â sƱrƱ, sĂĄrgĂĄs szĂnƱ, bƱzös vĂĄladĂ©k â elhalt szöveteket, Ă©lĆ Ă©s elpusztult fehĂ©rvĂ©rsejteket Ă©s ugyancsak Ă©lĆ Ă©s elpusztult baktĂ©riumokat tartalmaz. A fehĂ©rvĂ©rsejtek nemcsak kĂ©miai anyagokkal, erĆs oxidĂĄlĂłszerekkel Ă©s ellenanyagokkal kĂŒzdenek a fertĆzĆ kĂłrokozĂłkkal szemben, hanem szemtĆl-szembe, Ă©letre-halĂĄlra menĆ Ă¶ldöklĆ közelharcot is vĂvnak velĂŒk.
Ăppen a gennyedĂ©s veszĂ©lye miatt nem helyes a friss, fertĆzöttnek minĆsĂthetĆ sebekre sebhintĆport szĂłrni, mert az, a sebvĂĄladĂ©kkal keveredve kemĂ©ny kĂ©reggĂ© szilĂĄrdul a seb felĂŒletĂ©n. A sebeket elsĆsegĂ©lykĂ©nt vagy otthon inkĂĄbb jĂłdot, jĂłdvegyĂŒletet vagy hidrogĂ©nperoxidot tartalmazĂł fertĆtlenĂtĆszerekkel mossuk le.
Dr. Kökény Zoltån
forrĂĄs: archĂvum
(Patika TĂŒkör â 060401)