Nyári táborozás – hogyan válasszunk?

"Alig vártuk a vakációt. A kezdeti fellélegzés után a család közösen nyaralt kért hétig a Balaton mellett. Sikerült kikapcsolódnunk, de sajnos ez már a múlté. Nekünk szülőknek dolgoznunk kell, a gyerekek felügyeletének megszervezése nagy nehézséget okoz. Két hétig a nagyszülőknél lesznek, azután táborba szeretném küldeni őket, mert a felügyeletüket csak így tudjuk megoldani. Tanácsot kérek: milyen tábor a legideálisabb, a legbiztonságosabb?"

A nyár a gyerekeknek a teljes kikapcsolódás, a másfajta tevékenységekhez való fordulás lehetőségének időszaka.

A táborozásnál a gyerekek megszabadulhatnak a megfelelni akarás kínos élményétől, mód nyílik egymás jobb megismerésére, az új információk feldolgozására. Másrészt szabadabb, kalandosabb játékokban vehetnek részt, ahol a képességeiket kibontakoztathatják, sikerélményeik lehetnek. A sikerélmények átélése és a környezet pozitív visszajelzése további cselekvésre, próbálkozásra ösztönzi őket.

Most már csak a megfelelő tábor kiválasztása van hátra, ami egyáltalán nem könnyű feladat. Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?

Döntés előtt a szülő tájékozódjon a tábor programjairól, s azt beszélje meg gyermekével.

Nagyon fontos, hogy a gyermek személyiségének, igényeinek megfelelő tábort válasszunk! Például olyan gyermeket ne küldjünk kézművestáborba, akinek nincs kézügyessége. Ebben az esetben ugyanis csak a kudarcaival szembesítenénk, rosszkedvű és frusztrált lesz a kikapcsolódás helyett.

A gyermek igényeinek ismerete segít a választásban. Kérdezzük meg gyermekünktől, hogy hova szeretne menni és kikkel. Ha esetleg határozottan elutasít egy tábort, ne erőszakoskodjunk, ne próbáljuk a saját érveinkkel meggyőzni, inkább keressünk közösen egy másikat.

Természetesen a család anyagi lehetőségei is megszabják, hogy hova tudjuk elengedni csemeténket. A választásnál a gyermek kora is kritérium.

Alsós gyermekeknél nem a szóbeli kommunikációnak, hanem a mozgásos tevékenységnek van kitüntetett szerepe, mivel az életkori sajátosságokból adódóan, ők az érzelmeiket, feszültségeiket mozgásos formában fejezik ki, vezetik le. Ezért az ilyen korosztályú gyermekeknél minden tábor számításba jöhet, amely a mozgásra, a játékosságra, kézügyességre helyezi a hangsúlyt. Személyiségtípustól függetlenül azt tanácsolnám, hogy ne egyedül menjen táborba, hanem ismerősével, testvérrel vagy baráttal.

Más a helyzet a pubertásban lévőknél, hiszen a szóbeli kifejezőkészségük lehetővé teszi érzelmeik, feszültségeik megfogalmazását. A kortársaikkal való közös kapcsolatuk segíti őket abban, hogy önállóan eldöntsék, hova szeretnének menni, és kivel szeretnének táborozni. A szülőnek a teendője ebben az esetben a minél több információ begyűjtése a táborról és a kapcsolattartás megbeszélése a gyerekkel.

Dr. Nemes Rozália
gyermek- és felnőttpszichiáter

Dr. PiczkĂł Katalin
pszichiáter

forrás: archívum
(Patika Tükör – 030801)