Az orthomyxovírusok

[gac]
3743

A járványok oka a felszíni struktúra változékonysága.Az influenzua vírusa az ún. orthomyxovírusok közé tartozik. Nem csak az embert betegítheti meg, hanem előszeretettel tanyázik madarakban, sertésekben, lovakban. A sertések és madarak lehetnek a legnagyobb "tározói" (reservoir), lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy itt olyan változásokon essen át, melyek fokozzák fertőzőképességét (vagy súlyosabb betegséget okozzanak), de legalábbis egy lépéssel előrébb járjanak a kifejlesztett oltóanyaghoz képest.

'A' és 'B' antigén típusa klinikailag nem elkülöníthető betegségeket okoznak, a 'C' által okozottat pedig legtöbbször diagnosztizálni sem lehet, oly enyhe (szerkezeti felépítése távolabb is áll a másik kettőétől).

A mostanában sokat emlegetett madárinfluenza vírusa magas megbetegítő képességről tesz tanúbizonyságot. Szerencsére fertőzőképessége egyelőre csak közvetlen madár (baromfi) – ember kontaktus során nyilvánul meg. Nem zárható ki azonban, hogy az idő múlásával sikerülni fog olyan szerkezetet kialakítania, amely már a közvetlen emberről emberre terjedés veszélyét is magában hordozza.

A szárnyasokat megtámadó influenza vírusnak is több törzse van. A magas patogenitású a már-már rettegettnek kikiáltott H5N1. Ez megbetegedés esetén madárban, emberben egyaránt csaknem százszázalékos halálozást jelent. A madarak az első tünetek jelentkezése után egy napon belül elpusztulhatnak. A madárinfluenza vírus legutóbbi vietnámi felbukkanásánál még az eddig több-kevesebb sikerrel alkalmazott vírusellenes szerek (M2 inhibitorok: amantadine, rimantadine) is kudarcot vallottak – úgy tűnik a vírus rezisztenciára tett szert velük szemben.

A madárinfluenza persze nem újkeletű. Az első észrevételezés Olaszországban 1878-ban(!) történt, ekkor írták le azt, hogy az adott madárállomány teljesen elpusztult. Több mint száz évvel később az USA-ban (Pennsylvania) már 17 milló szárnyast kellett ahhoz elpusztítani, hogy a fertőzés tovaterjedését megakadályozzák. Utóbbi a védekezés kulcsa. A fertőzött állományt szigorúan eliminálni kell, karantén, fertőtlenítés foganatosítandó (a vírus hőre, fertőtlenítőszerekre érzékeny). A szegényebb országokban ennek nagyon komoly gazdasági kihatásai vannak, így például Mexikóban 1992-95 között többször is felütötte a fejét a járvány. Ez a madárállomány kímélése, a nem kellő szigorúsággal és következetességgel folytatott védekezés miatt történhetett.

 

Váli Béla Edgár
tudományos újságíró – orvosiLexikon.hu

2004.02.06

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×