orvosiLexikon.hu

Az állkapocs, azaz temporomandibuláris ízület (TMI) működésében egy speciális, páros ízület. Rágáskor a bennük lévő porckorong segíti a két oldal összehangolt őrlőmozgását, a forgómozgással kombinált szimmetrikus előre-hátra csúszást.

A TMI ritkán előforduló betegségei közé sorolhatók fejlődési rendellenességei, vagy a súlyos táplálkozási nehézséget okozó csontos összenövés (ankylosis), mely megakadályozza az ízfelszínek mozgását. Gyakrabban találkozhatunk traumás eredetű látszólagos csontosodással (pseudoankylosissal). Ekkor az ütés hatására képződött vérömleny lágyszövetes átépüléssel szervül, majd kalcifikálódik az ízületi tokon belül.

A legtöbb panaszt az állkapocs ficama okozza. Ilyenkor az ízületi fejecs kiugrik az ízületi árokból és kint reked (luxáció). Két irányba mozdulhat: előre vagy hátra. Szerencsésebb esetben az állkapocs csupán szubluxálódik, azaz spontán visszatér funkcionális anatómiai helyzetébe. A kificamodott állkapcsot minél hamarabb reponálni kell.

Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Végükkel egymás mellé helyezve ezek mintegy 250 métert tennének ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel kétmillió kilométernyi "rudat", az egyenlítő hosszának mintegy negyvennyolcszorosát füstölik el évente.

Magyarországon a felnőtt férfiak több mint 40 százaléka, a nők közel 30 százaléka cigarettázik rendszeresen, és évente mintegy harmincezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.

Abbahagyni a dohányzást kevesen tudják, pedig a felmérések szerint tízből négyen szeretnének leszokni. Ha sikerül, az általa okozott károsodások visszafordíthatóak, a kedvező hatások szinte azonnal jelentkeznek.

A dialízis központban végzett hemodialízissel szemben a hasi (peritoneális) dialízist otthon, akár alvás közben is el lehet végezni.

Ha a vesék már nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat, az kihatással van az egész szervezetre. Ennek következtében nem tudja kiválasztani az elfogyasztott folyadékot és az anyagcsere folyamatok során keletkezett mérgező anyagokat. (Ugyanakkor az értékes fehérjéket nem tudja visszaszívni, a vizeletben fehérje jelenik meg.) Kialakul a szervezet „vizesedése” (ödéma), a magas vérnyomás és a szervezet mérgezettségi állapota. A visszatartott mérgező anyagok a többi szervet is károsítják. A legjobb és legtökéletesebb vesepótló kezelés egy új vese beültetése, erre sajnos nem minden veseelégtelenséggel élő beteg alkalmas, és az új szervre várakozóknak legtöbbször – átmenetileg – művese kezelésre van szükségük.

A fülzúgás Magyarországon körülbelül 400.000 embert érint. A betegek életkor szerinti megoszlása az elmúlt évtizedek alatt jelentősen megváltozott, az 55 év feletti korosztályról a 30-as éveikben járókra tolódott. Kevesen tudják, hogy a gyógyszeres kezelés mellett számos alternatív gyógymód is létezik a fülzúgás kezelésére.

A fülzúgással (tinnitus) együtt élő személyek olyan hangokat hallanak egyik vagy mindkét fülükben, melyeket környezetük nem. Ez a sípolás, kattogás, morajlás, sistergés, dübörgés rendkívül zavaró, csökkenti a koncentrálóképességet, megnehezíti az elalvást és állandó frusztrációt eredményez. Mivel a beteg nem tudja kikapcsolni a hangforrást, állandóan szorong, hogy mikor múlik el vagy jön elő ismételten a hang, amely emeli a stressz-szintet, esetenként ördögi körben erősítve a tüneteket.

Hátterében fülészeti és neurológiai betegségek, bizonyos szervi betegségek, vagy akár trauma, például hirtelen erős zaj, hangos zene állhat. A legtöbb esetben a fülcsengés összefüggésbe hozható a fül elégtelen vérellátásával, amikor a sejtekhez, szövetekhez nem jut elegendő oxigén.

Ma már nem csak a nők között hódítanak az esztétikai műtétek, egyre több férfi is kés alá fekszik. Fontos tehát, hogy a szakemberek ismerjék és alkalmazzák a legújabb módszereket. Ezt a célt szolgálta többek között a hatvan ország plasztikai sebészeit integráló nemzetközi társaság, az ISAPS (International Society for Aesthetic Plastic Surgery) háromnapos továbbképző kongresszusa, melynek a debreceni Kölcsey Központ adott otthont.

A plasztikai sebészet szolgáltatásait a fejlett országokban gyakran veszik igénybe, a legmagasabb arányban az Egyesült Államokban szánják rá magukat erre. A férfiak esetében az elmúlt években mintegy 16 százalékkal nőtt a beavatkozások száma, amelyek közül a legnépszerűbb a zsírleszívás volt, de a szemhéj-, valamint orrplasztikai műtétet is sokan vették igénybe. A plasztikai beavatkozásokon átesettek 46 százaléka a 35-50 év közötti korcsoportból került ki, míg a 18-35 éves korosztály több mint 20 százaléka élt a plasztikai sebészet adta lehetőségekkel. Európában a britek vezetik a sort, őket követik az olasz, francia és német páciensek.

Világszerte több mint 240 millió embert érint manapság a cukorbetegség, és a betegek száma napról-napra növekszik. Minden évben november 14-én tartják a Diabétesz Világnapját, melynek apropóján a Nemzeti Színház melletti parkban kék kör megformálásával hívták fel a figyelmet a cukorbetegségre és annak megelőzésére.

Immáron második alkalommal várták a Cukorbeteg Egyesületek tagjait és támogatóikat a Diabétesz Világnap alkalmából megrendezett „Öltözz Kékbe!” rendezvényre, ahol közös tornával, étkezési tanácsadással és egyéb izgalmas programokkal készültek az érdeklődőknek.

A Diabétesz Világnap megemlékezés az inzulin felfedezéséért Nobel-díjat kapott Frederick Banting születésnapjáról, ugyanakkor fókuszba állítja a diabétesz megelőzésének fontosságát, ráirányítja a figyelmet az egészséges táplálkozás és életmód jelentőségére és a szövődmények megelőzésére.

Az idiopátiás (nem eredeztethető) tüdőfibrózis progressziójának lassításában eredményes – kísérleti stádiumban lévő – gyógyszerről tartottak előadást az Európai Tüdőgyógyász Társaság 2011. évi közgyűlésén. A vonatkozó tanulmány a New England Journal of Medicine hasábjain is teret kapott.

A tüdőfibrózis a tüdőbetegség egy ritka fajtája, amely hosszú távon súlyos rokkantságot okoz, végül pedig halálhoz vezet – terápiás lehetőségei korlátozottak. Azokban az esetekben, amikor nem derül fény a betegséget kiváltó okokra, idiopátiás fibrózisról (idiopathic pulmonary fibrosis, IPF) beszélünk, amely a betegek mintegy felét érinti. Az IPF leggyakrabban az 50-70 év közötti férfiak körében fordul elő, a kórtörténetben megfigyelhető öröklődés, családi halmozódás, illetve a dohányzás is hajlamosít rá. Mindent egybevetve az IPF-ben szenvedő betegek száma világszerte mintegy 5 millióra tehető, számuk folyamatosan növekszik.

Művészek és orvosok rég elfeledett arcokat alkotnak újra, abból a korból valókat, amikor még nem volt képes az ember a vizuális rekonstrukcióra, illetve akikről életükben nem készülhetett arckép. A minta a koponyacsont, az emberi test részének az a szerkezete, amely talán a legtovább áll ellen az idő múlásának. A körülötte levő hús és izom, az élő szövetek a bőrrel ma már rekonstruálhatóak. Így válik felismerhető egy koponya formája alapján az arc, a mimika, a lélek üzenetének kifejeződése.

Az arcrekonstruktőrök racionális információkból képesek a hiányzó tereket formába gondolni, majd két-, illetve három dimenzióban megalkotni. „Az arcrekonstrukció hitelességét a rendelkezésre álló adatok határozzák meg” – magyarázza Kőnig Frigyes, a Képzőművészeti Egyetem rektora. A hitelesség függ attól, hogy a valaha élt személyről a koponyán kívül milyen egyéb információ – fotó, festmény, rajz – áll rendelkezésre. Ezek a rekonstrukciók nem arról szólnak, hogy milyenek voltak, hanem hogy milyenek lehettek. Az arcrekonstrukció ma már nemcsak a művészetet, hanem a kriminalisztikát és az orvostudományt is szolgálja. Az igazságügyi orvos szakértők számára hasznos lehet azonosításra, és a plasztikai sebészeteken is végeznek arcmódosító eljárásokat az arra igényt tartó pácienseken. Az sem ritka, hogy egy nagyszülő orrát vagy állát tekinti mintának a „megrendelő”. A modern arcszobrászok kivételes anatómiai ismeretekkel rendelkeznek, igen jó megfigyelők, akiknek az átlagember számára kevésbé észrevehető részletek a legfontosabbak.

A kérdésre automatikusan válaszoljuk: természetesen kettő. De mindig így van ez? A természet lehet bőkezű vagy szűkmarkú, és adhat több vesét, vagy éppen kevesebbet. Mára már az orvostudomány is beavatkozik, hiszen hiába a két vesénk, ha azok működésképtelenek.

Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a gyermek vese nélkül születik, ez az ún. Potter szindróma. Amennyiben ez már a terhesség folyamán kiderül egy ultrahang vizsgálaton, a terhességet megszakítják, mert a vese nélkül született gyermek életképtelen lesz.

Egy vesével is születnek gyermekek: amennyiben ez a vese egészséges, a gyermek teljes életet élhet, csupán jobban kell figyelnie arra, hogy az egyetlen vese jól működjön, illetve ne károsodjon. Kerülni kell a szélsőségesen sok fehérje és só fogyasztását, és érdemes rendszeresen kontrollra járni, hogy amennyiben a vese megbetegedne, károsodna, időben lehessen beavatkozni. Mivel nincs tünete, gyakran előfordul, hogy csak idős korban, vizsgálat során derül ki, hogy a páciens egyetlen vesével él.

A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. Hazánkban évente 42 ezren kapnak szélütést, közel 12 ezren belehalnak. A betegek negyede fiatalabb 60 évnél, a férfiak veszélyeztetettebbek. A túlélők 22%-a járásképtelen, többen kerekesszékbe kerülnek. A stroke-betegek csaknem fele nem képes saját magáról gondoskodni, ugyanakkor ötödük komoly beszédzavarral kénytelen megküzdeni.

A stroke nem csak a modernkor pestise, hiszen a múltban is nem egy esetet regisztráltak. Ki ne halott volna Kinizsi Pálról? A legendás erejű, kenyérmezei hősről, Mátyás kedvenc hadvezéréről, aki könnyedén felemelt egy malomkövet, majd "agyvérzést" kapott. Szent László királyunk halálát is a történelmi dokumentumok alapján valószínűleg stroke okozta. A sors furcsa fintora, hogy 1945-bea jaltai tárgyalások egyik fontos egyénisége, Roosevelt, szintén stroke áldozata lett. Lenin is ebben a betegségben szenvedett. Az első szélütés 1922-ben érte, ezt követően még némileg javult állapota, átmenetileg beszélőképessége is visszatért, járóképessé vált, azonban az újabb stroke-ok végül sírba vitték. A betegség enyhébb formái mások életében csak múló epizódok. Idősebb George Bush, Jean-Paul Belmondo, Sharon Stone és sokan mások visszatérhettek pályájukra.

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) az Osteoporosis Betegek Magyarországi Egyesületével (OBME) együtt, csatlakozva a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány (IOF) globális kampányához, felhívja a lakosság és az egészségügyi szakemberek figyelmét arra, hogy tegyenek lépéseket az osteoporosis megelőzésének és a csontok egészségének megőrzése érdekében.

A globális kampány életkortól függetlenül arra buzdít mindenkit, hogy az egészséges csontozat és izomzat megalapozásához, megerősítéséhez három alapvető lépést tegyen meg:

1. Biztosítsa a megfelelő D-vitamin bevitelt (biztonságos napozással, étrenddel és amennyiben szükséges, D- vitamin szedésével, különösen, ha már elmúlt 60 éves!
2. Fogyasszon kalciumban és fehérjében gazdag ételeket!
3. Töltse aktívan napjait! Fontosak a naponta gravitáció ellenében végzett, és az izomzatot erősítő gyakorlatok.

A csontritkulást gyakran nevezik „néma betegségnek”, ugyanis alig vannak tünetei. Kezelés hiányában a csontozat egyre gyengébbé és törékenyebbé válik, emelkedik a kockázata a súlyos következményekkel járó csonttöréseknek.