Kampány a halfogyasztás népszerűsítésére

[gac]
A halételek egészségre gyakorolt hatása kedvező

A legtöbb halvásárlás várhatóan idén is az év végén, a karácsonyi időszakhoz kapcsolódik majd. Azonban korántsem mindegy, hogy milyen fajta halat teszünk a kosárba, ugyanis még a legnépszerűbb, leggyakrabban fogyasztott halfajták között is akár ötszörös árkülönbség lehet.

A magyar háztartásokban többnyire a halászlé és a rántott hal képezi a karácsonyi menü részét, amihez jellemzően pontyot választanak a vásárlók. A halárakat, illetve az ár-érték arányt figyelembe véve, várhatóan ez idén is így fog történni.

Ugyanakkor az elmúlt években a gasztronómia kezdi felfedezni, hogy a magyar halfajták milyen változatosan készíthetőek el, így a hagyományos fogások mellett újdonságok is megfigyelhetők. A magyarországi halfogyasztás népszerűsítését célozza a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága, mint Irányító Hatóság által folytatott Kapj rá! kampány is, amely a halételek sokféleségét is szeretné ismertebbé tenni a magyar lakosság körében.

Noha európai viszonylatban még mindig a magyar lakosság fogyasztja a legkevesebb halat, karácsonykor azonban a háztartások többségében halétel kerül az asztalra. A felmérések szerint az évente néhány alkalommal halat fogyasztók 30,5 százaléka, az évente egyszer halat fogyasztóknak pedig a 37,8 százaléka köti a halfogyasztást valamilyen kiemelt alkalomhoz, jellemzően a karácsonyhoz. Ez várhatóan az idén sem fog megváltozni, ugyanakkor az ünnepi nagybevásárlásoknál mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy milyen halat veszünk, mert az árak között hatalmas különbségek lehetnek.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatbázisa szerint a fogyasztók a legtöbbször piacokon és áruházláncokban szerzik be az ételek elkészítéséhez szükséges halat. A fővárosi piacokon átlagosan 1700 forint körül kapható a pontyszelet kilogrammonkénti ára, amely lényegében megegyezik a 2014-es év végi árakkal. Az áruházak közül, három nagy lánc árait összevetve minimális emelkedést láthatunk: a pontyszelet átlagos ára idén 1860 forint körül van, ami a tavalyi év végéhez képest 10 százalékos emelkedést jelent. Vidéken hasonló a helyzet: öt nagyváros árait összehasonlítva egy pontyszelet ára 1850 forint körül alakul. A 2014-es év végi adatokhoz viszonyítva – a fővárosi piacokhoz hasonlóan – itt is stagnálás tapasztalható.

A busa olcsóbb a pontynál – a budapesti piacokon és a szupermarketekben 1000 forint alatt, míg vidéken 1100 forint körül kapható –, azonban a hazai vevők kevésbé kedvelik ezt a halfajtát, mert bonyolultabb konyhatechnikai eljárások szükségesek ahhoz, hogy ízletes ételt készítsenek belőle.

A másik közkedvelt hal, amit gyakran vásárol a hazai lakosság, az afrikai harcsafilé. Ez a hazánkban a 90-es évektől tenyésztett halfajta 2015 novemberében, a budapesti piacokon 2700-2800 forint körül volt megvásárolható. Az előző év végi árakkal összehasonlítva nem volt változás. A szuper- és hipermarketekben – a tavalyi év végéhez hasonlóan – nagyjából 2100 forint volt az afrikai harcsafilé. A vidéki nagyvárosokban tavaly és az idén is mintegy 2580 forintért kapható.

Egyre szélesebb körben terjed a lazacfilé is, ugyanakkor – a hazai halfajokkal összevetve – ezt a halfajtát már kevesebben engedhetik meg maguknak. A bruttó fogyasztói ár a fővárosi piacokon átlagosan 4800 forint körül változik, míg az áruházakban valamivel kevesebb, mint 4000 forint szerepel az árcédulán. A lazacfilé a vidéki nagyvárosokban 4300 forintos átlagáron érhető el, hasonlóan a tavaly év végi árakhoz.

Kilépünk a halászlé nyújtotta komfortzónából

„A fogyasztói szokásokat és az árak alakulását figyelembe véve várhatóan idén karácsonykor is a ponty lesz a sláger az ünnepi menüben. Nem véletlenül, hiszen ennek a halfajtának nagy előnye, hogy könnyen és sokféle módon elkészíthető, és megfizethető áron kapható.” – mondta Áman Attila, a Kapj rá! kampány séf szakértője. A neves szakács hozzátette, ugyanakkor változás figyelhető meg a ponty, illetve a többi halfajta elkészítésének módját illetően. „A modern gasztronómia kezdi felfedezni, hogy a magyar halfajták milyen változatosan készíthetőek el, így egyre többen kapnak kedvet kísérletezéshez otthon, a saját konyhájukban is.”

„Jó hír, hogy egyre többen lépnek ki a halászlé nyújtotta komfortzónából. A halászlét ismerjük, szeretjük, de ezen kívül még számtalan más halétel is van, amit – és nem csak karácsonykor – ehetünk. Egészségügyi és táplálkozási szempontból is fontos, hogy több halat fogyasszunk. A tradicionális magyar halételek mellett újabb halételeket kellene kipróbálnunk és beépítenünk az étrendünkbe.” – tette hozzá Áman Attila, a Kapj rá! kampány séf szakértője.

„Mindenképpen pozitívan értékelendő, hogy az utóbbi időszakban lassú emelkedés figyelhető meg a magyarországi halfogyasztásban, azonban még mindig nagyon kevés halból készült ételt fogyasztunk, és azt is főleg karácsonykor. Ezen jó lenne változtatni, fontos lenne, hogy többször és többféle halat együnk. Az Irányító Hatóság ennek érdekében indította útjára a Halászati Operatív Program (HOP 2007-2013) keretében a Kapj rá! kampányt, és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP 2014-2020) kialakítása és végrehajtása során is ez az Irányító Hatóság egyik legfontosabb célkitűzése.” – mondta dr. Viski József helyettes államtitkár.

A Kapj rá! kampány célja, hogy a hazai fogyasztókkal megismertesse a halételek sokféleségét, azok változatos ízvilágát. Emellett a kezdeményezés célja, hogy felhívja a fiatalabb korosztályok figyelmét arra, hogy a nemzetközi viszonylatban népszerű halfogyasztás jól beilleszthető a reformétkezésbe, hiszen a halételek finomak és könnyen elkészíthetőek.

A Kapj Rá! kampányról

A hazai halfogyasztás növelése és az ágazati imázs javítása az elsődleges célja az Európai Halászati Alap (EHA) társfinanszírozásával megvalósuló Kapj rá! kampánynak. A kampány weboldalán, a www.kapjra.hu oldalon a látogatók információs anyagokat, receptgyűjteményeket és konyhatechnológiai írásokat találnak, amelyek segíthetik eligazodásukat a halgasztronómia világában. Az Európai Unió 2006-ban döntött úgy, hogy a halászati támogatásokat leválasztja az agrártámogatási rendszerről, és így hívta életre a 2007-2013-as programozási időszakra az Európai Halászati Alapot. A 2014-2020-as pénzügyi időszakban Magyarország számára az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) társfinanszírozásával megvalósuló Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében az előző időszakhoz képest 12%-kal több forrás - a hazai társfinanszírozással együtt mintegy 15,5 milliárd forint - áll rendelkezésre a haltermeléshez, a halfeldolgozáshoz és a halastavak természeti értékeinek megőrzéséhez kapcsolódó intézkedésekre, illetve a halételek fogyasztásának népszerűsítésére. További információ a www.halaszat.kormany.hu weboldalon olvasható.

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×