Utazás – praktikus tanácsok

[gac]
2263

Ha megbízhatatlan eredetű a víz, és rövid kiránduláson vagyunk, ne igyunk csap- vagy más vizet. Legjobb meleg italokat vagy ismert márkájú palackozott és dobozos italokat venni. Ügyeljünk arra, hogy a palackokat jelenlétünkben nyissák ki, és a peremük tiszta és száraz legyen. A forralás mindig jó módszer a víz tisztítására. A kisméretű, hordozható merülőforralók jól jönnek megfelelő feszültségű áram esetén, amennyiben kis mennyiségű vizet szeretnénk forralni. Az ismeretlen eredetű italokat ne fogadjuk el. A jég éppen olyan szennyezett, mint a víz, így nem ajánlatos az italba tenni, hacsak nem tudjuk biztosan, hogy tiszta. Ha jobb nincs, a forró csapvizet hagyjuk kihűlni, úgy a fogyasztása már veszélytelen.

Általában a fertőző betegségek kockázata Észak-Amerikában, Észak-Európában, továbbá Ausztráliában és Új-Zélandon nem nagyobb, mint Nagy-Britanniában. A turisták körében oly népszerű Dél-Európában viszont gyakoriak a gyomor- és bélrendszeri fertőzések, még a tífusz és a paratífusz is, valamint a fertőző májgyulladás, a hepatitis lehetősége sem zárható ki.

Általános az a tendencia, hogy minél nagyobb kulturális és éghajlati eltérést tapasztal az utazó otthoni körülményeihez képest, annál valószínűbb, hogy valamilyen betegség megtámadja. Élettani és lelki ritmusunkban zavarokat okozhat a légi utazás is. Biológiai ritmusunkat részben olyan környezeti tényezők irányítják vagy befolyásolják, mint az óra szerinti idő, a hőmérséklet, illetőleg a nappal vagy éjszaka. A több időzónán való gyors áthaladás miatt a környezeti tényezőket nem tudjuk biológiai ritmusunkhoz igazítani, ezért az felborul, és panaszok alakulhatnak ki. Ennek káros következményeit csökkenthetjük olyan egyszerű fogásokkal, mint a repülőn való alvás, a nehéz ételek, a túlzott alkoholfogyasztás kerülése.

A tengerparti nyaralás alkalmával könnyen találkozhatunk mérget kibocsátó medúzákkal és velük rokon állatokkal: tengeri darazsakkal, hólyagmedúzákkal, polipokkal, hidrákkal, korallokkal, tengeri rózsákkal és csalánokkal. Ezeknek az élénk színű és gyönyörű állatoknak a tapogatóin számtalan méregkapszula található, amelyet az állat kiürít, amikor egy arra úszó személy hozzáér. Sok esetben nem történik más, mint hogy viszkető kiütések jelennek meg a bőrön, de némely medúza csípésének komolyabb hatása is lehet. A legveszélyesebb az indiai-, csendes- óceáni vizekben élő dobozmedúza (Chironex fleckeri). A veszélyesebb csípések hidegrázással, hányással, hasmenéssel, a vérnyomás leesésével, a légzőizmok bénulásával és rohammal járnak. Amilyen gyorsan csak lehet, a tapogatók részeit el kell távolítani a bőrből anélkül, hogy a csalánszerveket még több méreg kibocsátására ingerelnénk. A háztartási ecet és a hígított ecetsav ezt kellőképpen meggátolja. A dobozmedúza csípése esetén érleszorítót kell alkalmazni, hogy késleltessük a méreg felszívódását, amíg a beteg beér a kórházba. Súlyos esetekben újraélesztésre (szájon át lélegeztetés és szívmasszázs) is szükség lehet, mivel a mérgezésnek nagyon komoly következményei lehetnek. A dobozmedúza ellenmérgét Ausztráliában gyártják. A csípést csak úgy tudjuk megelőzni, ha nem fürdünk olyankor, amikor a tenger sok medúzát sodor a part közelébe.

 

forrás: Népszava
07292002

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×