Influenza – védettség vakcina nélkül?

0
1069

Írásunk címe némileg talányos, de ha szán rá három percet, a végén mindenre fény derül, méghozzá szigorúan az evidencia alapú orvoslás határain belül maradva.

Mindannyian tudjuk, hogy a szezonális influenza megbetegedés megelőzése érdekében oltásra van szükség. Az influenzát persze enélkül is meg lehet úszni, és ehhez még remetének sem kell lenni: immunstátuszunk, korábbi fertőzés(ek), keresztreakciók és számos más tényező játszhat itt szerepet. A fertőzés jó eséllyel (de nem garantáltan) történő elkerüléséhez azonban a vakcina időben történő beadása elengedhetetlen.

Az influenza vírusa változékony. Ezért kell évről évre felülvizsgálni az oltóanyag összetételét. Gondos szakmai mérlegelés előzi meg, hogy mely vírustörzsek inaktivált virionjai kerüljenek bele, külön a Föld északi és külön annak déli féltekéjét illetően.Előfordul, hogy az oltás többnyire három vírustörzse közül egy-egy, olykor kettő is azonos az elmúlt szezon vakcinájában találhatóakkal. Mi több, az oltóanyag összetétele akár változatlan is maradhat, ahogy ezt éppen most, az aktuális 2014/2015-ös járvány és felkészülés kapcsán tapasztalhatjuk.

Joggal merülhet fel tehát a kérdés, hogy az oly sokszor hangoztatott változékonyság okán javasolt évenkénti oltás vajon ebben a szezonban, a hozzáférhető vakcinák változásának hiányában is indokolt-e?

Járjuk körül...

Közismert, hogy a különböző betegségek megelőzésére szolgáló oltóanyagok változó időtartamra biztosítanak védettséget. Ezek rövidebb időszakoktól, újraoltásokkal megerősített középtávú védelmen át, akár élethosszig terjedhetnek.

Az influenza esetében is végeztek olyan vizsgálatokat, melyek az oltóanyag hatékonyságát hosszabb távon is nyomon követték. Ezek taglalása előtt néhány szó a lényegi rövidtávú reakcióról: intakt immunrendszer esetén az oltás után átlagban 2-3 hétnek kell eltelnie, hogy az ellenanyagszint elérje maximumát. Ez néha 4-5 hétig is eltarthat, másrészt akár már egy hét után védettséget biztosító (de tetőpontját még el nem érő) mennyiségű ellenanyag képződhet a szervezetben.

A maximum elérése után az antitestek szintje körülbelül fél év alatt a felére esik vissza. A vizsgálatok szerint ez a szint is megfelelő védelmet biztosít, amit az a gyakorlati tapasztalás is megerősít, hogy a korán (akár már szeptemberben) beoltott embereknek februári, márciusi járvány esetén sem kell szembesülniük emelkedő megbetegedési kockázattal.

Ugyanezen vizsgálatok azt is megállapították, illetve megerősítették, hogy a fél év után a maximum kb. 50%-ára visszaesett ellenanyagszint átlagban 2 évig, esetenként (fiatalabbakban) akár 3 évig is stagnálhat „félárbocon”, mielőtt mennyisége ismét csökkenésnek indulna.

Mi következik ebből?

Nos, a vakcina változatlansága okán az, hogy aki tavaly beoltatta magát influenza ellen, az nagy valószínűséggel ebben a szezonban is védettséget élvez. Nagyobb védettséget, mint az, aki tavaly nem oltatta be magát és megbetegedett, hiszen meglévő masszív immunitása a most is aktuális vírustörzs-trió kizárólag azon tagjával szemben áll fenn, amit a járvány során sajnálatos módon elkapott (még akkor is, ha feltételezünk némi keresztimmunitást).

Aki tavalyelőtt beoltatta magát (de tavaly nem), annak is maradhatott védettsége, de csupán a H1N1 (A/California/7/2009) vírussal szemben, mivel a 2012/2013-as szezonhoz képest az oltóanyag két másik vírus összetevője megváltozott. Aki pedig tavalyelőtt kapott oltást és tavaly influenzás lett, az idén elvileg kétszeresen védett, de még mindig nem lehet nyugodt, hiszen ott a harmadik vírustörzs, ami ellen az immunrendszere nincs (elegendően) felkészítve, ellentétben a múlt szezonban oltásban részesülőkkel.

Ha az oltóanyag összetétele a következő szezonra is változatlan maradna (valószínűsége csekély), akkor elméletileg – az említett vizsgálatok eredményeiből kiindulva – a 2013/2014-es szezonban oltottak még a 2015/2016-os influenza szezonban is védettek lennének.

Érdekesség, hogy akiket 1976-ban beoltottak a 2009-ben cirkuláló H1N1 vírushoz hasonló kórokozó kivédésére, azokban szignifikánsan erősebb immunválasz alakult ki a több mint három évtizeddel később címlapokra kerülő vírussal szemben. További adalék a hosszú távú immunitáshoz, hogy a hírhedt 1918-as spanyolnáthát túlélő idős emberekből 90 évvel később kellő mennyiségű ellenanyagot tudtak kivonni ahhoz, hogy megakadályozza a betegség kialakulását kísérleti egerekben (ugyanazon vírus esetén). Noha mindkét példa hosszútávú immunitásról tesz tanúbizonyságot, lényeges különbség, hogy a vakcináció kiváltotta immunitás lényegesen alacsonyabb szintű és rövidebb távú, mint egy természetes módon leküzdött influenzás megbetegedés immunológiai hozománya.

A fentebb olvashatóak tudományos ismeretterjesztés célját szolgálják, és nem jelentenek ajánlást sem szélesebb körben, sem egyedi estekben. Az influenza elleni oltásról – indikációjáról és esetleges kockázatairól – orvosával szükséges konzultálnia!

 

(–VBE–)

orvosiLexikon.hu

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×