Dohányzás – ön- és közmérgezés nap mint nap

0
1819

A felmérések szerint a dohányzók mintegy 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától. Nagyon sokan azonban hamar feladják, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek időben, akár 40-50 éves korukban sikerül lemondaniuk a káros szenvedélyről.

A magukat dohányosnak valló felnőttek, több mint 90 százaléka serdülőkorában kezdett hódolni szenvedélyének. Az ő esetük is példázza, hogy igazi rászokás azoknál alakul ki, akik 19 éves koruk előtt váltak a cigaretta rabjává. ők nehezen, vagy sose szoknak le, míg a 25 éves koruk után „bűnbeesők” közül többen jó eséllyel elég hamar abba tudják hagyni. Abban viszont minden szakember és laikus egyetért, hogy minél korábban kezdett hódolni a káros élvezetnek valaki, annál nehezebben tud megválni tőle, lemondani róla.

Holott, ha időben abbahagyják a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatóak. A cigaretta letételét követő 20 perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, három hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, egy év után a szívinfarktus rizikója is csökken. A dohányzás okozta életesély-csökkenés azonban teljesen csak 15 évvel a leszokás után egyenlítődik ki azokhoz képest, akik soha sem dohányoztak.

Aktív és passzív dohányzás

A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fő füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze. Az aktívan dohányzók a fő füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A főfüst és a mellékfüst közel azonos összetételű, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltők nagyobb mennyiségben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentő, de a passzív dohányzás legalább olyan károsító hatású, mint az aktív.

A környezeti dohányfüst-hatás csecsemőkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcső és hörghurut gyakoriságot, a tüdőgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülők gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés. Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat.

Dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsőhalál előfordulása.

A dohányos feladata és felelőssége, hogy saját és környezete érdekében szokjon le a dohányzásról, illetve, hogy szenvedélyével ne terheljen másokat. A nemdohányos feladata, hogy minden eszközzel védje meg magát a dohányfüst passzív belélegzésétől, mely nem elhanyagolható kockázatot hordoz.

A Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, gondolja át, s ha teheti, akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének, hiszen a dohányzásról való leszokással nagyon sokat tehet a szívinfarktus megelőzése érdekében, nem beszélve a közvetlen környezetükről, családjukról, hiszen nem csak önmagáért, hanem szeretteiért is felelősséggel tartozik.

Segítség a leszokáshoz: olvassa el facebook bejegyzésünket!

To prevent automated spam submissions leave this field empty.
Kép CAPTCHA
Kérjük, írja be a képen látható karaktereket, ügyelve a kis- és nagybetűkre.

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×