"Az emberi méltóság egy és oszthatatlan" (Bibó István)
Nemzetközi szabályozás
A betegek jogait korábban az orvosi, ápolói hivatás szakmai előírásai között, inkább orvosi, ápolói magatartási szabályként fogalmazták meg.
Az orvosetikai, orvosjogi szemléletváltás több mint 30 éve kezdődött az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egészségügyi rendszereiben. Az Amerikai Kórházszövetség 1973-ban fogalmazta meg "A betegek jogai" címmel az USA-ban érvényes betegjogi kartát, majd ezt számos nyugat-európai ország is követte.
A betegjogok iránti érdeklődés az Amerikai Egyesült Államokban szorosan kapcsolódott egészségügyi költségrobbanáshoz, ezért itt a betegjogok főleg személyiségi, önrendelkezési jogok gyakorlásának gazdasági vonatkozásait és intézményi biztosítékait, a szolgáltatás minőségével kapcsolatos jogokat és normákat tartalmazzák. Az európai betegjogi mozgalmak inkább ideologikus és etikai indíttatásúak, gazdasági, fogyasztói érdekek védelmével az európai és a hazai szabályozás még adós marad.
A legutóbbi időben betegjogi szempontból a két legfontosabb dokumentum az Amszterdami Deklaráció (1994) – ezt ma úgy tekintik, mint az európai betegjogi kartát – és az Európa Tanács Bioetikai Konvenciója (Egyezmény az emberi jogokról és a biomedicináról).
Hazai betegjogi szabályozás
Mindenkinek joga van a szükségleteinek megfelelő, megkülönböztetéstől mentes egészségügyi ellátásra.
Hazánk az egészségügyi törvény megalkotásával és érvénybe léptetésével jogrendjét a betegjogok területén az egységes európai elvekhez igazította. Ez azt jelenti, hogy a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve, bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének törvényi feltétele az, hogy ahhoz a beteg szabadon (tévedéstől, megtévesztéstől, fenyegetéstől mentesen), megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.
A beteget tájékoztatni kell, a kezeléssel kapcsolatos dokumentációt minden részletre terjedően megismerheti, kérésére joga van ahhoz is, hogy ne tájékoztassák.
Joga van továbbá, hogy a kezelést visszautasítsa vagy abbahagyja. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magánéletét tiszteletben tartsák, adatait bizalmasan kezeljék.
A tudományos kutatásnak, az orvosbiológiai kísérleteknek szigorú törvényi feltételei vannak.
Az orvostudomány látványos fejlődése, a sérülékeny embercsoportok (gyermekek, fogyatékkal élők, öregek, haldoklók) fokozottabb védelmének igénye, az egészségügyi költségek gyors és folyamatos növekedése és az állampolgárok nagyobb egészségügyi ismerete és igénye, a hazai egészségügyi ellátás során is feszültségek forrását jelenti, melyeket kezelni kell.
A betegjogok előtérbe állítása talán a legolcsóbb módja az egészségügy humanizálásának, a szolgáltatásokat igénybevevő emberek fokozottabb védelmének.
forrás: archívum
(Patika Tükör – 050205)
