Az Országos Gyógyszerészeti Intézet hazánkban is engedélyezte az eddig már használt letrozol hatóanyagú terápia elsődleges adjuvánsként, azaz közvetlenül a sebészeti beavatkozást követő alkalmazását...
A prosztatarák a férfiak körében a negyedik leggyakrabban diagnosztizált betegség. Minden harmadik percben meghal valaki ebben a betegségben. A probléma súlyosságát és jelentőségét mutatja, hogy a prosztatának már világnapot is szentelnek szeptember 15-én. A prosztatarák veszélye abban rejlik, hogy kezdeti stádiumában tünetmentes, hiszen a rosszindulatú elváltozás a prosztata széli részeitől indul. Így nem okoz semmilyen kellemetlenséget, a beteg pedig nem is sejti, mi zajlik a testében. Ezért rendkívül fontos ötven év felett az évenkénti szűrővizsgálat. Mindenkinek felelősséget kell vállalnia egészségi állapotáért, és évi rendszerességgel el kell mennie a prosztatavizsgálatra, melyhez még beutaló sem szükséges, így bármikor elvégeztethető. Sokan idegenkednek ettől a vizsgálattól, pedig ennek segítségével a prosztatarák időben felfedezhető, ezáltal gyógyítható is.
Háttérben meghúzódó betegségre nem utaló, azaz nem tartós és/vagy nem rendszeresen visszatérő, jóindulatú csuklás (singultus) megszüntetésére számos praktikát ismerünk. Egyesek hatékonyabbak, mások...
A gyógyszerek szervezetbe történő bejuttatásának számos módja van. Valamennyi között a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerforma a tabletta. A lenyelésre szánt tabletta hatóanyaga a gyomorban vagy a...
Bár pontos adatokkal nem rendelkezünk, de a magyar lakosság – legalább – harminc százaléka küzd valamilyen allergiás megbetegedéssel. A legtöbb beteget a felső légúti allergiák – mint a szénanátha – érintik, de a bőr különböző allergiás folyamatai is megkeserítik nagyon sokak életét. Táplálékallergiában legalább 200-300 ezer ember szenved a legkülönbözőbb korosztályokból, a gyógyszerallergiák is számos embert érintenek, s meg kell említenünk az asztmás tünetegyüttest is, amely – a jelenlegi adatok szerint – a hazai lakosság körülbelül három százalékát sújtja. - A betegség terjedésének dinamikája egészen elképesztő: míg 2000-ben még úgy gondoltuk az Európai Unióban, hogy minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reális adatnak, hogy minden harmadik gyerek küzd majd e betegséggel – mondja Nékám Kristóf professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergiaosztályának vezetője. – Nem lehet megmondani, melyek azok a tényezők, amelyek kiiktatásával csökkenteni lehetne a betegek számát. Azt tudjuk, hogy a genetikai hajlam, a környezeti hatások és az életmód együttesen felelősek a betegség kialakulásáért, ám mégsem lesz minden hasonló körülmények között élő, születetten allergiára hajlamos (atópiás) ember beteg. Ez utóbbi tény is jelzi, hogy ezerarcú betegséggel állunk szemben. A szakemberek általában a „nyugati típusú” életkörülményekhez, életvitelhez kapcsolják az allergiát, hiszen – például – a környezetszennyezés igen jelentős szerepet játszik a megbetegedésben. Ugyanakkor a tiszta levegőjű skandináv országokban sem kevesebb az allergiás, mint Európa más részein. Ott tehát valószínűleg más tényező, például a hatalmas nyírfaerdők pollenje képezi a megbetegedésekhez „szükséges" legjelentősebb környezeti terhelést.
Nyolcmilliárd pollen. Bármilyen hihetetlennek tűnik is ez a szám, bizony ennyi virágport szór széjjel az allergiás tünetek zömét okozó parlagfű egyetlen egyede. A támadás július közepe táján indul, augusztusban éri el csúcspontját, de a kisebb-nagyobb rohamokra egészen a fagyok beálltáig számítani lehet. A parlagfű pollenjei a szelek szárnyán kelnek útra, gyakran igen messzire – akár 100 km-re is – eljutnak. Ha a nyár derekán hirtelen addig nem észlelt tüneteket – orr- szájpad-, szemviszketés, tüsszögés, orrfolyás – észlelünk magunkon, s ezek ráadásul nem múlnak el egy héten belül, akkor bizony nagy eséllyel mi is a parlagfű-allergiások népes táborához csatlakoztunk. A pollenek a légutakon keresztül jutnak be a szervezetbe. Az előbb említett szénanáthás tüneteken kívül asztmás – fulladás, köhögés, nehézlégzés – tüneteket is előidézhetnek, sőt ekcéma (az allergiás bőrgyulladás egyik fajtája) is előfordulhat a hatásukra.
A 2-es típusú cukorbetegek elsöprő többsége nincs tisztában a betegséggel járó legnagyobb veszélyekkel. A cukorbetegek ismerethiánya az esetek több, mint 40%-ban jelentős állapotromláshoz, szövődmények kialakulásához vezet, mutatott rá a Szonda Ipsos 2007-es felmérése. A kutatás azt is kimutatta, hogy a 2-es típusú diabéteszben szenvedők tájékozottságuk hiánya miatt komoly veszélyben vannak. Az érintettek nagy része nincs tisztában alapfogalmakkal, nem méri rendszeresen vércukor szintjét, így csökkennek az esélyeik arra, hogy a betegséggel járó súlyos szövődményeket elkerüljék.
A WHO (World Health Organizations) 1997-ben nyilvánította április 11-ét a Parkinson kórban szenvedők világnapjává. Azóta minden évben különböző eseményekkel emlékeznek ebben az idegrendszeri megbetegedésben érintettekről. A kór „névadója” James Parkinson, angol háziorvos, aki elsőként írta le a betegség tüneteit 1817-ben. Április 11-én, az ő születésnapjának tiszteletére tartják a World Parkinson’s Disease Day-t, vagyis a Parkinson Betegek Világnapját.
Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján, prof. Dr. Pajor Attila vezetésével megnyílt hazánk első HPV-centruma. A HPV betűszó a humán papilloma vírust takarja...