A Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány (IOF, International Osteoporosis Foundation) minden év október 20-án tartotta az Oszteoporózis Világnapját. Ezen a napon a Föld számos országában szerveznek orvosszakmai és társadalmi eseményeket, amelyek célja felhívni a figyelmet erre a veszedelmes, és egyre jobban terjedő népbetegségre. Számos európai országban, így Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Ausztriában, Belgiumban, stb. zajlanak ilyen rendezvények az Oszteoporózis Világnapján. Az IOF 2008-ban jelentős megtorpanást észlelt több európai országban, így hazánkban is a csontritkulás ellátásának kormányzati és egészségbiztosítási hozzáállásában. Azt érzékelik, hogy a csontritkulást nem mindenütt kezelik népegészségügyi priorotásként és nem biztosítanak megfelelő forrásokat a betegség elleni küzdelemre. Több európai országban csak azután támogatják a csontritkulás felismerését és kezelését, ha a beteg már túl van az első csonttörésen. Történik mindez, egy olyan európai helyzetben, amely az alábbi adatokkal jellemezhető: - Európában évente közel 3 millió csonttörés keletkezik oszteoporózis talaján. - A porózisos csonttörések ellátásának a költségei az Európai Unióban évente 37 milliárd(!) eurót emésztenek fel. - A törések gyakorisága egyre növekszik. Ha nem sikerül megtörni ezt a növekedést, a törésellátás költségei 10 éven belül megkétszereződnek. Ez pedig nem kikerülhető költség: a biztosítók legfeljebb az alapbetegség kezelését vonhatják meg, a szövődményként megjelenő csonttörés ellátását már mindenképpen el kell végezni a sérült emberen. - A csípőtörésen átesett betegek közül minden ötödik (20%) meghal egy éven belül! - Európában a csonttörést elszenvedő emberek több, mint 80%-a semmilyen oszteoporózis ellátásban nem részesül, sőt még a betegségük felismerésére sem kerül sor.
2007-ben hirdette meg a Delta Parkinson Egyesület a „Fogom a kezed” pályázatot Parkinson-kórban érintett betegek részére. A nyertes Tóth József lett 69 km-es kerékpártúrájával. Az első helyezettnek járó díj az EPDA (Európai Parkinson Szövetség) éves konferenciáján való részvétel volt, melyet 2007 októberében Olaszországban, Stresa-ban rendeztek. Tóth József nagy örömmel vett részt rajta lánya kíséretében. Teljesítménye európai elismerést vívott ki a Parkinson társadalomban. Az Európai Parkinson Szövetség idei konferenciájára számos neves szakember érkezett az olaszországi Stresa-ba. Közöttük lehetett Misefáról Tóth József is, akinek neve már Európa-szerte ismertté vált, hiszen parkinsonos betegként mindeddig egyedülálló teljesítményt hajtott végre. 69 km-es kerékpártúrát tett, s ezzel elnyerte a Delta Parkinson Egyesület „Fogom a kezed” pályázatának első díját. Ezzel a tettével bebizonyította, hogy minden betegségéből adódó nehézséget legyőzött, s olyan teljesítményt vitt véghez, mely még egészséges emberek számára is komoly fizikai megterhelést jelentene.
Miért kell a gyógyszereket „becsomagolni"? Kérdéseinkre dr. Erős István, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszer-technológiai Intézetének professzora válaszol. A címben feltett kérdés természetesen nem a tabletták dobozára vagy a műanyagból – alufóliából kialakított, úgynevezett bliszterre vonatkozik, hanem arra, hogy a gyógyszert tabletta, kapszula, kenőcs vagy éppen végbélkúp formájában kapja és alkalmazza-e a beteg. A tiszta hatóanyag önmagában soha nem használható, a hatóanyagot megfelelően be kell „csomagolni”: ez a formulálás a gyógyszerkutatás-fejlesztés igen fontos lépése. Ma már – a gyógyszer-technológiai fejlesztő munka eredményeként – létrehoztak olyan formákat, amelyekből adott program szerint szabadul fel a hatóanyag, így a gyógyszerhatás ideje és sebessége előre tervezhető.
Egy bölcs mondás szerint a hosszú élet titka az, hogy nem szabad abbahagyni a levegővételt. A légvétel – normális esetben – teljesen automatikusan történik. Csak akkor veszünk róla tudomást, ha valami nincs rendben. A téli hónapokban bizony gyakorta megesik, hogy a légutakat megtámadja valamilyen betegség, melyek ellen sokszor nehéz védekezni. A kellemetlen tüneteket mi magunk is csökkenthetjük, természetesen – ha szükséges – nem kihagyva a szakszerű orvosi ellátást.
Magyarországon a szív- és érrendszer elváltozásai vezetnek a megbetegedések és a halálozások terén. Összeállításunkkal szeretnénk egy kis segítséget adni ahhoz, hogy miként előzhetjük meg ezeknek a...
A COPD a negyedik leggyakoribb halálok világszerte. Évente több mint 3 millióan halnak meg ebben a senyvesztő tüdőbetegségben, annyian mint HIV/AIDS következtében. Minden 40 év feletti jelenlegi vagy egykori dohányos forduljon orvoshoz, ha sokat köhög, vagy nehezebben bírja a terhelést. A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség angol nevéből származik. Világszerte ez a négybetüs rövidítés jelöli azt a betegséget, amelynek tüneteitől minden tizedik 40 év feletti ember szenved. A betegek 90%-a a régi dohányosok közül kerül ki, akik legalább 10-15 éven át dohányoztak, vagy dohányoznak jelenleg is. Az első tünetek egyike a köhögés lehet, amelyet a dohányos a szenvedélyének a „természetes” következményének tart, holott már egy krónikus hörghurut jele. Orvoshoz csak akkor fordul, ha ő maga, vagy a környezete megelégeli mindezt – és ekkor még szerencséje is lehet, hiszen a köhögés egy korai jele a kórképnek.
A télen szabadban végzett tevékenységek, illetve a meleg, fűtött lakás száraz levegője fokozott kihívást jelent bőrünk számára. A szabadban sétálva, sportolva többféle hatást kell figyelembe vennünk. Védenünk kell bőrünket a túlzott hidegtől, különösen annak, akinek keringése nem tökéletes. Hamarabb bekövetkezhet a fagyási sérülés kisgyermekeken is, vagy azoknál, akiknek a vérnyomása nagyon alacsony. A fagyási sérülés enyhe esetben csak bőrpírt okoz, égő, viszkető érzéssel, súlyosabb esetben az égéshez hasonló hólyagok képződése figyelhető meg. Az enyhébb esetekben elegendő a fokozatos felmelegítés és melegen tartás, a súlyosabb, hólyagos tüneteket jobb, ha bőrgyógyász kezeli. A szabadban végzett erős izomtevékenység, síelés kapcsán a túlzott izzadás, és – megállás esetén – a hirtelen lehűlés okozhat gondokat. A síelők a sportolás szüneteiben vagy ebéd után szívesen sütkéreznek a napon. Bármilyen kellemes érzés is a téli sötét napok után 1-1 napon eltöltött óra, gondolnunk kell arra, hogy a napfény télen is károsíthatja bőrünket. A napfény spektrumában lévő ultraviola (UV) fény, ennek is rövidebb hullámhosszú, UVB sugarai felelősek a bőrrák kialakulásáért, míg a hosszabb hullámhosszú UVA sugarak kissé mélyebbre hatolnak a bőrben, és öregítik, ráncosítják azt.
Készüljünk a télre Az évszakok váltakozása manapság nem fokozatosan, hanem hirtelen következik be. A gyönyörű őszi, tiszta időt borús, fagyos, téli nap válthatja fel, minden átmenet nélkül. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne döntsön le lábunkról a zord idő? Az influenza időszaka általában november környékén kezdődik és egészen márciusig tart. Ki ne ismerné a vírusfertőzéssel járó kellemetlen tünetegyüttest (láz, ízületi fájdalom, fejfájás, levertség, émelygés, torokfájás, orrdugulás stb.), amely – főleg idősebb korban – súlyos szövődményekkel (pl. tüdőgyulladás) társulhat. Bármilyen különös, de nagyon könnyen megelőzhető az influenza és természetesen minden egyéb enyhébb téli fertőzés. Legfontosabb dolog, hogy mire jön az évszakváltás, immunrendszerünk, betegségekkel szembeni ellenálló képességünk erős legyen. Mindebben nagy szerepe van a megfelelő táplálkozásnak, a folyadékbevitelnek, a rendszeres fizikai aktivitásnak, a lelki egyensúlynak, megfelelő mennyiségű és minőségű alvásnak, pihenésnek.
Tabuk nélkül élni, tartják a Fontana Nap szervezői. Magyarországon is jelentős azoknak a túlnyomórészt nőknek a száma, akik az életvitelt megkeserítő vizelet-visszatartási és -ürítési problémával küszködnek. E betegségcsoportnak az egyik válfaja a hiperaktív hólyag. Ezt a betegséget az ebben szenvedők és környezetük komolyabb tabként kezelik, mint a férfiak a merevedési problémáikat. A program szervezői, többek között az Inkontinencia Betegegyesület arra hívták fel a figyelmet, hogy beszélni kell a problémáról, fel kell vállalni, és szakorvoshoz kell fordulni. A hiperaktív hólyag, mely a húgyhólyag működésének a zavara, jelentős mértékben rontja az életminőséget. Magyarországon mintegy félmillió embernek vannak vizelet-visszatartási és -ürítési zavarai. A betegségben szenvedők kevesebb, mint 10%-a áll kezelés alatt. A kezelt betegek többsége gyógyászati segédeszköznek minősülő higiéniás betétet használ, amely korlátok közé szorítja használóját mindennapi tevékenységei során.