Április 11. : A Parkinson Betegek Világnapja

A Parkinson-kór, az agy végtagmozgásokat irányító területén, visszafordíthatatlan idegsejt elfajulást okoz, mely során a sejtek közti ingerület átvitelt segítő anyag a dopamin szintje sérül. Az idegsejtek csökkent dopamin termelése eredményezi a betegség jellegzetes tüneteit: a lelassult mozgást, a beszéd a gondolkodás megváltozását, a lépések rövidülését, csoszogást és a végtagok nyugalmi helyzetének apró gyors remegését. Valójában, hogy ezeknek az idegsejteknek a csökkent működését mi okozza, még nem lehet egyértelműen meghatározni. Elsősorban örökletes tényezők befolyásolják, de kialakulhat agyvelőgyulladás, szén-monoxid mérgezés és bizonyos gyógyszerek túladagolásának következményeként is.
A világon mintegy 6.3 millió ember, Magyarországon 18-20 ezer állampolgár szenved Parkinson-kórban. A legújabb statisztikai adatok szerint évente 1500-2000 új eset kerül diagnosztizálásra. A tudomány jelenlegi állása szerint, a betegség teljes gyógyítása még nem lehetséges, de megfelelő terápia alkalmazásával nagyon jól kezelhető, sőt bizonyos esetekben tünetmentessé tehető. A kezelés hatékonysága attól függ, hogy az első tünetek megjelenésétől a diagnózis felállításáig, milyen hosszú idő telik el, ugyanis ez az egyik fontos tényező, ami a leginkább befolyásolja a terápia eredményességét.
A Parkinson-kór kezelésének alapja az agy csökkent dopamin szintjének emelése. Erre a levodopa alkalmas, ugyanis átjutva a vér agy gáton dopaminná alakul. A betegek többségénél az első 4-5 évben teljes tünetmentesség érhető el így. Néhány év elteltével az agy dopamin tároló sejtjei kiürülnek és ismét megjelennek a túlmozgásos tünetek, ezért a beteg egyre gyakrabban és egyre nagyobb dózisban, állapotától függően akár napi 10 alkalommal is, igényli a készítmény bevételét, hogy tünetmentességét fenntartsa. A kívánt hatás lassabban jön létre és rövidebb ideig tart. Így alakul ki a hatás rövidülés, azaz wearing off jelensége. Ez számtalan esetben szinte a teljes kétségbeesésbe sodorhatja az érintetteteket, hiszen a betegség elfogadásának nehézségei után, hatalmas törést jelent a hatásrövidülés, a mozgási tünetek egyre intenzívebb visszatérése.
Ma már, szerencsére a kutatások sikerének, nem kell aggódni a betegeknek a hatásrövidülés bekövetkezésekor, mert egy speciálisan kifejlesztett, levodopa és enzimgátlók kombinációját tartalmazó készítménnyel ismét javítható az érintettek állapota, sőt még a tünetmentesség is újra elérhető. Így továbbra is szinten tartható, javítható legnagyobb kincsük: az életminőségük.
Az elsődlegesnek számító gyógyszeres terápián kívül, bizonyos esetekben sebészeti beavatkozással is tudnak segíteni a betegeken. A leggyakoribb beavatkozás a mélyagyi ingerlés. Ezzel az eljárással azok a betegek számíthatnak jó eredményre, akik fiatalabbak, mozgásteljesítményük hullámzik és a gyógyszeres kezelés nem javított az állapotukon.
A Parkinson-kórral élni rendkívül nagy terhet jelent az érintettek számára. Gyakran utasítják el a betegséget, nem éppen ok nélkül, sokan érzik a társadalmi kirekesztettséget. Inkább otthonuk rabjai lesznek, mondván, a környezet negatív reakcióitól így megkímélhetik magukat, és bevallatlanul ugyan, de saját gátjaikat is ideig-óráig leplezni tudják. Különösen nagy jelentőségű a sorstársi közösség, amiben a kirekesztettség érzése megszünhet, az egymás közti kommunikáció-, információcsere viszont szárnyakat adhat az elfásult lelkeknek, hiszen a Parkinsonos társak előtt a szégyenérzet megszűnik.
A betegek kedélyállapotának jobbításáért és a kórképpel kapcsolatos tájékoztatásért 1998-ban, Dr. Fazekas András kezdeményezésére alakult meg a Delta Parkinson Egyesület. A www.fogomakezed.hu honlapon, mely kifejezetten a beteg igényeinek megfelelően lett kialakítva, hasznos információkat találhatnak, a betegségről, a kezelési lehetőségekről, a hatásrövidülésről és állapotuk javításának lehetőségeiről.