Gondozott kismamák

  • Felülvizsgálva: Feb 05, 2009
  • orvosiLexikon.hu
A terhesség alatti kötelező és lehetséges vizsgálatok

A terhesség nem betegség, mégis gondozást igényel, hiszen az anya és a magzat egészségéről van szó. A terhesgondozás célja a terhesség és a szülés szövődményeinek megelőzése, illetve a szövődmények korai felismerése, súlyosbodásuk csökkentése. A leendő gyermek várhatóan akkor lesz egészséges, ha az anya is az, nem terhes állapotban is. A nők egészségi állapotát társadalmi, szociális és családi körülmények is befolyásolják, ezért a terhesgondozás két részből áll. Egyrészt a védőnők által végzett környezettanulmányból, illetve a kismama folyamatos „nyomon követéséből” a terhesség alatt, másrészt a szülész-nőgyógyászok által végzett orvosi vizsgálatokból.

Magyarországon a terhesgondozás magas színvonalú, országosan kialakították a terhesgondozó-hálózatot.

Mi történik első jelentkezéskor?

A menzesz kimaradása után két héttel, de legkésőbb a második menzesz kimaradása után érdemes orvoshoz fordulni, aki elvégzi a kötelező nőgyógyászati vizsgálatokat, citológiai és kolposzkópos szűrést, tapintással és ultrahangvizsgálattal megállapítja a terhességet. Leletet ad a terhesség tényéről és nagyságáról, mellyel a lakhely szerinti védőnőhöz kell fordulni a terheskiskönyvért. Ez azért fontos, mert így a védőnő is értesül a körzetében levő kismamáról. A terhesgondozásba vételnek a 12. terhességi hét előtt meg kell történnie, mert a szülési segélyre csak az jogosult, aki a 12. hét előtt megjelent a gondozáson. A védőnő ekkor vérkép-, vércsoport- és lues-szerológiai vizsgálatra küldi a terhest, majd a leletek birtokában háziorvoshoz kerül a kismama, aki belgyógyászati állapotát, vérnyomását ellenőrzi. Fogorvoshoz is el kell menni, hiszen a terhesség alatt a fogak állapota fokozottan romolhat.

A 12. terhességi héten hüvelyi szűrő ultrahangvizsgálat következik. Ilyenkor ellenőrzik a terhesség pontos nagyságát, a gerinc állapotát, a magzati nyaki redő vastagságát, a végtagbimbók meglétét. Azt azonban fontos tudni, hogy az ultrahang nem olyan vizsgálat, amivel minden rendellenesség észrevehető. A legjobb gépekkel, a leggyakorlottabb szakemberek sem tudnak minden rendellenességet kiszűrni, csak a durvább elváltozásokat. De jó feloldóképességű gépekkel ebben a terhességi korban pl. a nyúlajak és a farkastorok is felfedezhető.

Ha ezek a vizsgálatok megtörténnek és semmi rendellenességet nem találnak, akkor legközelebb a 16. héten kell megjelenni a terhesgondozóban. Ekkor végzik el az AFP-vizsgálatot. Ez egy vérvétel, mely a magzat által termelt alfafötoprotein-mennyiséget szűri. Ennek normál értéke meghatározott, az átlagtól való eltérés kóros elváltozásokra utalhat. Amennyiben az AFP értéke magasabb a megengedettnél, akkor gondolni kell velőcső-záródási rendellenességekre, esetleg addig fel nem fedezett ikerterhességekre. Ha az érték alacsonyabb, mint az átlag, akkor a Down-szindróma gyanúja merül fel. Mindkét esetben javasolt genetikai vizsgálat elvégzése. A genetikai vizsgálat – melyet nem minden kórházi osztályon végeznek – ultrahang- és magzatvízvizsgálatból áll.
Az AFP-vel egyszerre végzik a hepatitiszszűrést is, melynek eredménye a születendő magzat szempontjából fontos. Amennyiben az anya nem volt szűrve, vagy pozitív lett az eredmény, a szülés után az újszülöttet be kell oltani.

Amennyiben az AFP-vizsgálat mindent rendben talál, a következő szűrővizsgálatra a terhesség 18. hetében kerül sor. Ilyenkor a hasi UH-szűrés eredményét összevetik az AFP eredményével. Ha itt is minden rendben van, a terhesség 19-20. hetétől havonta egyszer nőgyógyászati szűrővizsgálatra kell menni – még panaszmentes esetben is –, mivel a méhszáj néha észrevétlenül is kinyílhat. Esetleges panaszok esetén gyakoribb nőgyógyászati vizsgálat is szükséges lehet.

Ha az anya vércsoportja Rh-negatív, akkor havonta kell ellenanyagszűrést végezni a véréből. Ez a vizsgálat Rh „pozitívos” anyáknál nem szükséges. Hathetente azonban minden terhesnél vérkép- és vizeletvizsgálat történik.

A 23. terhességi héten szűrjük az úgynevezett gestatios diabetest, azaz a terhesség kiváltotta cukorbetegséget. Ez két vérvételt jelent: először éhgyomorra, majd 50 gramm szénhidrát elfogyasztása után egy órával ismét megnézik a vércukorértéket. Ha ennek értéke nem megfelelő, akkor javasolt a vércukorprofil vizsgálat elvégzése. Ha valóban kialakult a cukorbetegség, a kismamát megfelelő centrumokba kell irányítani.

A panaszmentes terhesek következő vizsgálata – a nőgyógyászati vizsgálaton kívül – a 28. terhességi héten ismét egy ultrahangvizsgálat. A magzatok a 28. hétig általában egyformán fejlődnek, ilyenkor átlagosan 1 kg súlyúak. Amennyiben ennél az ultrahangvizsgálatnál „megfelelő szögben” fekszik a magzat, már biztonsággal meg lehet mondani a baba nemét.

A következő ultrahangvizsgálat a 32. héten történik. Ez azért lényeges, mert ha a magzat a terhességi korának megfelelő fejlődésétől elmarad – ez ilyenkor már észrevehető –, az elkövetkező időszakban fokozottabban kell figyelni.

A 36. héttől hetente szükséges az úgynevezett CTG (cardiothokografia) vizsgálat, mely a magzat szívműködését és a méh összehúzódásait regisztrálja. Ez a vizsgálat figyelmeztet a méhlepény esetleges elváltozásaira, a magzat állapota jól követhető vele. A CTG esetlegesen figyelmeztethet arra is, hogy a terhességet „be kell fejezni”. A 36. héttől érett terhességről beszélünk, tehát az újszülött már érett.

Az utolsó ultrahangvizsgálat a 38. terhességi héten történik, itt a magzat nagyságát, fekvését, a placenta állapotát, a magzatvíz meny-nyiségét vizsgáljuk.

Farfekvéses magzatok esetében a 37-38. terhességi héten lehet megkísérelni a külső megfordítást, ez nagy százalékban sikerrel is jár. Ezt a beavatkozást is kevés kórházban végzik, pedig szinte szövődménymentes, illetve a szülési szövődmények számát is csökkenti.

Az érett szülés a 40. terhességi héten – plusz-mínusz 2 hét – történik. Azonban ha a 40. terhességi héten a terhes túl van, túlhordásról beszélünk, és mivel ezt veszélyeztetettségi tényezőnek tekintjük, fokozottabb figyelemre van szükség. Ilyenkor kétnaponta történik CTG-vizsgálat. Amennyiben a méhszáj már nyitott és a CTG-n eltérés észlelhető, magzatvízvizsgálat is végezhető. Ekkor a magzatvíz színét vizsgáljuk, mely a magzat állapotára utal. Szülésindítás átlagosan 10 nappal a kiírt terminus után tör-ténik.

Milyen vizsgálatok lehetnek még szükségesek a terhesség alatt?
Ezek a terhesgondozás alatt nem szükségesek, csak a veszélyeztetett csoportoknál végezzük el. Állatokkal foglakozó nőknél a toxoplazma-vizsgálat javasolt. Ezt valójában a terhesség előtt kellene elvégezni, de sokszor már csak terhesen van rá lehetőség. Ez a betegség állatokról, elsősorban macskáról terjed át az emberre, vetélést, fejlődési rendellenességet okozhat, tehát kezelni kell.

Akinél többször előfordult vetélés a terhesség elején, annál érdemes progeszteronvizsgálatot végezni. Ez a sárgatest-elégtelenségről adhat felvilágosítást, és mivel ennek kiegyenlítésére van gyógyszer, ennek adásával megelőzhető egy újabb vetélés.

Genetikai vizsgálatra csak veszélyeztető tényezők esetén kerül sor: ha 35 év feletti az anya, vagy ha a családban előfordult genetikai rendellenesség. A genetikai vizsgálat elvégzését a 12–16. hét között javasoljuk a terheseknek. Ez nem kötelező, de mivel 35 év felett a Down-kór gyakorisága évente 1 százalékkal nő, érdemes a vizsgálatot elvégeztetni.


Dr. Boros Szilvia

forrás: Patika Tükör
2003-10-01