Nyáron sokan kiveszik szabadságuk egy részét, hogy élvezzék a napfény és a víz nyújtotta élvezeteket. Ezek az örömök azonban nem mindig állnak arányban azokkal a veszélyekkel és károsodásokkal, melyek a túlzásba vitt, vagy védelem nélküli, vigyázatlan napozás esetén leselkednek ránk.
20-25 évvel ezelőtt még csak arról hallhattunk, hogy a napfény a szervezet számára elengedhetetlenül fontos, mert a D-vitamin képzése az UV-fény hatására történik. A D-vitaminra természetesen szükség van, de ennek előállításához nincs szükség hosszan tartó napozásra. Elegendő, ha hetente háromszor 15 percig kezünket és arcunkat éri a nap. A napos idő közérzetünket is javítja, ami immunrendszerünkre van pozitív hatással.
Miért veszélyes a napozás?
A napfény spektruma – hullámhossza alapján – látható fényre, és láthatatlan, infravörös és ultraviola (UV) sugarakra osztható fel. A különböző energiájú sugarak más-más hatást fejtenek ki az emberi szervezetre.
Az UV sugarak 3 csoportja közül nagy mennyiségben az UV-B és az UV-A sugarak jutnak le a Földre. A rövidebb hullámhosszú UV-C sugarak nagy részét a bolygónkat körülvevő ózonpajzs nem engedi át, és a Föld nagy részén a rövidebb hullámhosszúságú UV-B sugarak is kiszűrésre kerülnek. Ahol az ózonréteg elvékonyodott vagy „kilyukadt”, ott sajnos átjutnak ezek a káros sugarak.
Az UV sugarak felelősek a leégésért, a bőr ráncosodásáért, öregedéséért, és hosszú távon a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért.
A leggyakoribb fénykárosodás a leégés. A napfény UV-B sugarainak hatására, kizárólag a napnak kitett területen 1-3 óra elteltével jelentkezik. Az, hogy milyen súlyosak a tünetek, attól függ, hogy mennyi ideig, milyen erősségű napfény érte a bőrt, valamint attól is, hogy kinek milyen a bőrtípusa – bőrtípusuk szerint hat kategóriába soroljuk a Földön élő embereket, a nagyon fehértől a feketéig. A napfény kiváltotta bőrgyulladás megnyilvánulhat mint egyszerű bőrpír, de ha a leégés súlyosabb formájáról van szó, duzzanat, hólyagképződés is lehetséges.
Ha a bőrgyulladás nagy kiterjedésű és súlyosabb, általános tünetek is kísérhetik: hőemelkedés vagy láz, levertség, rossz közérzet, hasmenés, általános gyengeség, alvászavar.
A bőrtünetek „csúcspontja” a második napon következik be; ilyenkor legkifejezettebb a hólyagképződés. Néhány nap múlva a bőrpír és a vizenyő elmúlik, a károsodott bőr lehámlik.
Vannak olyan gyógyszerek, amelyek szedése esetén a leégés kevesebb ideig tartó napozás után is bekövetkezik. Ezek az ún. fényérzékenyítő gyógyszerek, mint pl. egyes antibiotikumok, vízhajtók, pattanásos bőr kezelésére használatos lokális vagy szájon át szedhető készítmények.
„Égéskülönbség”
Ha a napégés tüneteit összehasonlítjuk pl. a forró víz, vagy a vasaló által okozott égési tünetekkel, azt látjuk, hogy a bőr hasonlóan reagál. A különbség a késői károsodásokban van. Az UV-fény okozta leégések károsítják a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t, amelyet a szervezet saját maga csak bizonyos mértékig képes regenerálni. Ha ez a javító mechanizmus már nem működik, a bőrön megjelenhetnek a fénykárosodás jelei – barna pigmentfoltok, fokozottan elszarusodott területek, csomók, ún. keratózisok, ill. a rosszindulatú bőrdaganatok.
Ezek között legrosszabb prognózisú a rettegett melanóma, amely kialakulhat látszólag ép bőrön, valamint előzőleg meglévő anyajegyből. Kezeletlenül hamar ad áttétet a környező nyirokcsomókba, később a távolabbi szervekbe. Ha azonban a melanómát időben, a kezdeti stádiumban sikerül felfedezni, a gyógyulás esélyei jók.
A bőrrák szűrésének legbiztosabb módja a digitális dermatoszkóppal történő, egész testre kiterjedő vizsgálat. Ennek során a bőrön lévő anyajegyeket 30-40-szeres nagyítással vizsgáljuk, és ha valamelyik anyajegy további megfigyelést igényel, elmentjük a számítógép memóriájába, és a későbbi képpel össze tudjuk hasonlítani.
Ha valakinek 20 éves kora alatt több leégése volt, és a bőrén mutatkoznak a fénykárosodás jelei, vagy nagyszámú anyajegye van, érdemes szűrővizsgálaton ellenőriztetni anyajegyeit, mert az ilyen bőrön hamarabb alakulnak ki a rosszindulatú bőrdaganatok.
Azért, hogy az ilyen elváltozások ne alakuljanak ki, legjobb, ha kifejezetten napozási céllal nem tartózkodunk a szabadban. Ha tudjuk, hogy olyan tevékenységet fogunk végezni, melynek során hosszabb ideig napon kell tartózkodni, már fél órával előtte kenjük be bőrünket magas faktorszámú, UV-A és UV-B ellen egyaránt védő készítménnyel, és viseljünk pólót, kalapot, megfelelő szűrővel ellátott napszemüveget.
Dr. Vass Ilona
forrás: archívum
(Patika Tükör – 060705)
