Van-e jelentősége az étkezés gyakoriságának?
A táplálkozástudományi kutatások több mint húsz éve arra a megállapításra jutottak, hogy az elfogyasztott táplálék mennyiségén és minőségén, energia és tápanyagtartalmán kívül az étkezés gyakorisága is szerepet játszik a szervezet anyagcseréjében és jelentősége lehet az elhízás megelőzésében.
Kevés só, sok gyümölcs - a táplálkozás és a magas vérnyomás
Hazánk felnőtt lakosságának 15-20 százaléka hipertóniás. Sokan nem is tudnak a betegségükről, így kezelést sem kapnak, pedig a magas vérnyomás megnöveli az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések, pl. a szívizominfarktus vagy az agyvérzés kialakulásának a kockázatát.
A magas vérnyomás kialakulhat valamilyen ismert megbetegedés következtében; ilyenkor másodlagos, szekunder hipertóniáról beszélünk.
Leggyakrabban:
A fogyókúra reneszánszát éljük. Különféle diéták terjednek, egyre több, biztos fogyással kecsegtető receptkönyv jelenik meg. Sok olyan módszer él a köztudatban, amelyek - rövid távon - biztos sikerrel járnak. Azonban a tartós "kilók feletti győzelem" nem következik be, mivel a leadott súly gyorsan visszarakódik. Ennek oka legtöbbször az, hogy olyan diétás megoldásokkal próbálkozunk, amelyek távol állnak a kiegyensúlyozott táplálkozástól, hosszú távon nem tarthatók, az anyagcserét – sokszor a hormonrendszer működését is – előnytelenül befolyásolják.
Míg a Távol-Keleten a szóját bab formájában is kedvelik,a nyugati világban a szójatejet,a szójasajtot (a tofut), a szójaszószt, a szójaolajat,a szójalisztet, a szójagranulátumot használják.
Az ipari feldolgozásban a különbözô szójafehérje-készítmények,mint pl. a szójakoncentrátum (fehérjetartalma 70 százalék), a szójaizolátum (fehérjetartalma 90 százalék), az extrudált szója (fehérjetartalma 60 százalék), a texturált szója (fehérjetartalma 60 százalék) felhasználása vált általánossá.
Általánosan elfogadott tény, hogy a magas szérum-koleszterin szint megnöveli az érelmeszesedés, a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázatát.
A koleszterin a szervezet valamennyi sejtjének lényeges építőanyag, a sejtmembránok alkotórésze. Nélkülözhetetlen az embrió zavartalan fejlődéséhez. Állatkísérletekben a koleszterin-szintézis gátlása fejlődési rendellenesség kialakulásához vezethet.
A szervezetben lévő koleszterin túlnyomó része a májban képződik, a többi a táplálékból származik.
Szendvics, gyümölcs, ásványvíz Nyári hétvégeken, szabadságok idején sokan útra kerekednek. Erdei túra vagy városnéző kirándulás, gyalog vagy kocsival? Ki-ki eldöntheti, milyen élményekre vágyik igazán. Vadregényes tájak vagy építészeti csodák felfedezése egyaránt izgalmas lehet. De a látvánnyal csak a szemünk lakik jól, így a kényelmes cipőn, napszemüvegen kívül egész napra való elemózsiáról is gondoskodnunk kell.
Levek, nektárok, italok
Az alkoholmentes italok fogyasztása az emberi táplálkozás egyik legfontosabb része. Az emberiség ősidők óta fogyasztja a gyümölcsök kipréselt levét, ám a világ népességének jelentős növekedése illetve az igények kielégítése miatt, az élelmiszeriparnak elő kell állítani biztonságos italokat.
Az alkoholmentes italok "királya" a gyümölcslé, mely az adott gyümölcsből préseléssel, sajtolással nyert, a gyümölcs levére jellemző színű, illatú lé. Gyümölcslének tekintendő a sűrítményből előállított termék is, ha az a gyümölcsből közvetlenül nyert lével azonos érzékszervi és analitikai tulajdonságokkal rendelkezik. A gyümölcslé tehát 100 százalékban az adott gyümölcs leve, amely hozzáadott cukrot, színezéket és tartósítószert nem tartalmazhat!
Húsból, zöldségből, gyümölcsből
Szervezetünk 70 százaléka víz. A tüdőn át kilégzéskor, a bőrön át verejtékezéssel, a széklettel, vizelettel folyadékot veszítünk, melyet mindenképpen pótolni kell!
Az elfogyasztott folyadék egy része víz, mellyel szomjunkat csillapítjuk. A többit táplálékunk víztartalma szolgáltatja. Legnagyobb folyadéktartalmú ételünk a leves, melyet már a kalandozó magyarok is ismertek. Korabeli krónikák szerint őseink már a zacskós levest is kitalálták.
Mértékletesen, változatosan
A máj a test jobb oldalán, a rekeszizom alatt helyezkedik el, széle éppen kitapintható a jobb bordaív alatt. Májbetegségekben általában megduzzad, s jócskán meghaladhatja a bordaívet.
A máj az anyagcsere központi szerve, a szervezet vegykonyhája
Gyanítom, hogy újévi fogadalmaink listáján előkelő helyet foglalt el az önmagunknak vagy környezetünknek tett ígéret: januártól fogyókúrázom! Aztán telnek a napok, a hetek, és újabbnál újabb kifogást találunk a diéta elodázására. Aztán tavasszal előkerülnek a szekrényből az „összement" szoknyák, nadrágok és beindul a fogyókúra-őrület.
A legtöbben pillanatok alatt, különösebb erőfeszítés nélkül szeretnének megszabadulni a súlyfeleslegüktől. Ez természetesen – általában – a legtrendibb csodamódszer segítségével sem sikerül. Így a többletsúly megmarad, esetleg a helytelen táplálkozási szokásoknak köszönhetően még gyűlik is hozzá néhány kilogramm. Majd jön a következő január, az újabb fogadalom, és kezdődik az egész körforgás elölről. Így sok ember mondhatja el magáról, hogy bár egész életében diétázott, mégis egyre kövérebb lett.
A hideg, téli napokon gyakran kerül az asztalra valamilyen mézes csemege, mézes sütemény, s tölti be a szobát kellemes illata. Köztudott, hogy a mézet a méhek a növények virágporából és cukortartalmú nektárjából készítik. Ismerkedjünk meg most néhány olyan növénnyel, melyek e szorgos rovarok számára hazánkban a legfontosabbak s melyekből kiváló, egészséges mézet állítanak elő.
A wellness, fitness és a reformtáplálkozás virágkorát élve a fogyasztókat egyre inkább foglalkoztatja az általuk elfogyasztott élelmiszerek összetétele és azok hatása az egészségükre. Az élelmiszeripar fejlődésével egyre újabb termékek jelennek meg a piacon, amelyek olyan hozzáadott komponenst tartalmaznak, amely az egészségünk megőrzése szempontjából előnyös. Egyre többet halljuk a médiából, főleg reklámokban a probiotikus joghurt, prebiotikus élelmiszer kifejezéseket, de gyakran nem tudjuk miben is különböznek ezek a termékek a hagyományostól.
Mindennapi kenyerünk - álbarnák és valódiak
Egészséges táplálkozás, fogyókúra ide vagy oda, én bizony nyáron sokkal több kenyeret eszem, mint az év más szakaiban. Egyfelől sokkal fárasztóbb 30 fokban a tűzhely mellett állni, mint télen, másfelől ilyenkor megszaporodnak a kirándulások (szendvics!), a grillpartik, a szalonnasütések. Persze én is, mint oly sokan mások, szeretnék egészségesen táplálkozni. Ezért ha már sok kenyeret eszem, főleg a barnák közül választok. Az egészségesebb, legalábbis azt hisszük.
Cikkünk témája az aszkorbinsav, azaz a C-vitamin, mely manapság az egyik legdivatosabb gyógyszer- és étrendkiegészítő alapanyag. Önmagában, de ezernyi kombinációban, kiszerelésben is kapható. Népszerűségét antioxidáns mivoltának köszönheti, a köztudatban már-már az egészségvédelem, az immunerősítés szinonimája.
Élettani, biokémiai szempontból az ember a többi főemlőssel és a tengerimalacokkal evez egy csónakban, mivel az aszkorbinsav külső forrásból történő bevitelére szorul, azaz ebben a kis csónakban ülők nem képesek a C-vitamin szintézisére, míg a többi – ha már hasonlat –, tengerjáró hajóban is csak szűkösen elférő emlős minden további nélkül képes annak előállítására. Ennek – a kakukktojásnak tűnő tengerimalac ellenére – vélhetően evolúciós okai vannak.
A köszvény a szervezet húgysav anyagcseréjének zavara. A köznyelvben csúznak is nevezett kórkép lényege, hogy a testfolyadékokban a húgysavszint megemelkedik. Ennek oka a húgysavtermelés növekedése vagy a húgysavkiválasztás csökkenése lehet.
Az élelmi rostokról
A rostszegény táplálkozás is felelős a krónikus nem fertőző megbetegedések kialakulásáért
A tudományok fejlődésének hála, egyre hosszabb ideig élünk, az viszont nem mindegy, hogy ezt milyen életminőségben tesszük. Rohanó világunkban a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás sajnos az egészségünk ellen való. Noha étkezési szokásainkkal kapcsolatos negatív jelenségekről már könyvtárnyi irodalom született, mi mégsem tanulunk eleget belőle. Dr. Stella Péter belgyógyász szerint nincs rossz, illetve jó étel, csak rosszul vagy jól megválasztott étrend. Az emberi szervezetnek zöldségre, gyümölcs- és húsfélére egyaránt szüksége van. Ha bármelyiket mellőzi, annak súlyos következményei lehetnek.
Igen, írásmódjukban valóban csupán egy betű a különbség, de lényegüket tekintve – noha összefüggenek – egész mást jelentenek.
Manapság nagy divat a bélflórával és annak egészségbiztosító szerepével foglalkozni – se szeri, se száma a különböző étrendkiegészítőknek, kombinációs készítményeknek. A témát az élelmiszeripari gyártók, tejtermékek forgalmazói is rendre napirenden tartják. A gyomrunkra oda kell figyelni, és ezt – ha akarjuk, ha nem – már reklámok is folyamatosan fülünkbe duruzsolják.
Születésünk után néhány nappal kezdődik el a vastagbél benépesülése túlnyomórészt anaerob, életműködéseikhez, szaporodásukhoz oxigént nem igénylő baktériumokkal. Több száz fajt azonosítottak, s az általuk a vakbéltől disztálisan kialakított lenyűgöző ökoszisztéma egyedszáma milliliterenként(!) százmilliárdnyi mikrobára rúg.
Az egész világon növekszik az allergiás megbetegedések száma. Ez összefügg a felgyorsult életmóddal, a megváltozott táplálkozással, a tartósított és készételek fogyasztásával, amelyek új allergének megjelenésével járnak. A táplálékallergia főként a gyermekek betegsége, előfordulási gyakorisága a kicsik körében kb. hat százalék. A következőkben egy olyan anyuka "esetleírását" olvashatják, aki kisfia mellet tanulta meg, mit jelent egy allergiás gyermek édesanyjának lenni.
A nozokomiális* fertőzés a kórházi felvételt követő 48 órán túl fellépő fertőzés, amivel a betegek és a kórházi dolgozók egyaránt szembesülhetnek az egészségügyi ellátás során.
A nozokomiális fertőzésre való hajlam endogén és exogén tényezőkre, valamint az infekciókontroll hiányára vezethetők vissza.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.