Táplálkozás / anyagcsere

[gac]

Elvesző vitaminok

A vitaminok olyan anyagok, melyek ahhoz kellenek, hogy ne legyünk betegek.
(Szent-Györgyi Albert)

A zöldségek, gyümölcsök a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminok, ásványi
anyagok széles skáláját kínálják. Vajon mi történik a fagyasztás vagy a befőzés hatására?
Mennyire tartják meg a finomságok vitamintartalmukat?

Dr. Sipos Andrea könyvében a következőket írja a vitaminokról: Olyan kis molekulasúlyú, kalóriaérték nélküli (!) szerves vegyületek, melyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek. Zsírban és vízben oldódó vitaminokat különböztethetünk meg.

A kenyér a világon legáltalánosabban, csaknem valamennyi kultúrában fogyasztott, gabonalisztből, vízzel dagasztott, kelesztett, 200-260°C fokon egyenletesen átsütött alapélelmiszer, a mindennapi táplálkozás része. Nem csoda, hogy a népnyelv a nélkülözhetetlen dolgokra azt mondja: „úgy kell, mint egy falat kenyér". Akivel jóban, rosszban osztozunk, az a „kenyeres pajtásunk", a jószívű, engedékeny embert „kenyérre lehet kenni", illetve „olyan (jó), mint egy falat kenyér". A munkabér „kenyérkeresetet" jelent, a munkaadó a „kenyéradó", és akit elbocsátanak, az „kenyér nélkül marad". A kenyér összetartozást, függést is kifejezhet: „egy kenyéren van" valakivel, aki közös háztartásban van vele, és az tartja el, „akinek a kenyerét eszi". Amihez nem ért, vagy amit nem szívesen csinál az ember, az „nem kenyere", és aki túl van már az élete derekán, az „megette a kenyere javát". A jó Istenhez is mindennapi kenyerünkért imádkozunk.

Kora tavasszal a citrusfélék jelentik a legjobb C-vitamin-forrást

A téli és a kora tavaszi hónapokban, amikor az idénygyümölcsökből kicsi a választék, megnő a citrusfélék - a narancs, a mandarin, a grépfrút, és a citrom fogyasztásának a jelentősége.

Nyáron, amikor a zöldségeseknél a legkülönfélébb gyümölcsöktől és zöldségektől roskadoznak a polcok, nem jelenthet gondot a vitamindús étkezés. (Ha ezt a pénztárcánk is megengedi...) Télutón azonban már csak étrendünk tudatos összeállításával sikerülhet szervezetünk vitaminigényét fedezni.

Kevés gyümölcsöt eszünk

Enni vagy nem enni

A háztartási statisztikai adatok azt mutatják, hogy 1989-1997 között az egy főre eső évi húsfogyasztás 10 kg-val csökkent.

Egyik napilapunktól kerestek meg azzal a kérdéssel, hogy a húsfogyasztás csökkenését lehet-e azzal magyarázni, mint egyes politikusok teszik, hogy a lakosság ma már egészségesebben táplálkozik, s ezért nem eszünk annyi sertés-, borjú illetve marhahúst mint korábban.

Táplálkozási szokásainkat, életmódunkat számos tényező befolyásolja. Széleskörű választékot nyújtó élelmiszerellátás esetén a legfontosabb a jövedelem és a táplálkozási ismeretek szintje.

A koffein és a betegségek Amikor a frissen főzött kávé, egy finom tea aromáját élvezzük, vagy amikor forró csokoládét szürcsölgetünk, koffein kerül a szervezetünkbe. Koffeint – természetes alkotóként – több mint hatvanféle növény levele, magja, gyümölcse tartalmaz. A legfontosabb közülük a kávé- és a kakaóbab, a kóladió és a tealevél. Az emberiség évszázadok óta ismeri őket, fogyasztásuk azonban csak az utolsó évtizedekben vált tömegessé. Úgy tartják, hogy a tea leveléből már i. e. 2737-ben Sen Nung kínai császár részére kitűnő illatú teát készítettek. A kávé őshazája Afrika; a kávéivás kultúráját az araboktól vettük át, a csokoládéval az azték uralkodó, Montezuma ismertette meg a spanyolokat.

A székrekedés kezelésében a leghatékonyabb megoldás az életmód- és étrendi változtatás.

Székrekedéssel nagyon sok ember küszködik, mégis hosszú idő telik el addig, míg a székelési panaszok miatt felkeresik az orvost.

Az étvágytalanság és a válogatás gyakran azonos okra vezethető vissza.

A szülők gyakran fordulnak orvoshoz azzal a panasszal, hogy étvágytalan a gyermekük, alig eszik valamit, illetve csak azt eszi meg, ami a fogára való, válogatós.

A legtöbb rossz étvágyú gyermek egyik vagy mindkét szülője gyermekkorában étvágy-talan volt.

Az étvágytalanságon nem könnyű segíteni. Nem lehet néhány nap vagy néhány hét alatt rend- be hozni, "meggyógyítani", mint a legtöbb gyermekkori heveny megbetegedést, amelyek ke-zelésében látványos eredményeket lehet felmutatni.

A metabolikus (anyagcsere) szindróma

Bár az érelmeszesedés és komplikációi, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás 1994-től bizonyos mértékben csökkent, sajnos még mindig vezető halálokként szerepelnek.

Védő-, betegségmegelőző hatások

A héjas termésű gyümölcsök többsége, mint a dió, a mandula, a mogyoró, a kesudió, a pisztácia stb. Ázsiából, vagy Dél-Amerikából került Európába, s vált kedvelt csemegévé. E héjasokat felhasználják sütemények, kenyerek, sajtok ízesítésére, salátákhoz keverve, de húsételek készítésénél is kiválóan megfelelnek. Natúr, pörkölt mogyorót, mandulát is szívesen szemezgetünk, a dióról pedig a nagymamám készítette mézes dió, s a karácsonyvárás jut az eszembe.

A héjas termésű gyümölcsök összetétele eltér a többi lédús gyümölcsökétől.

Hawaii turmix - egy egzotikus táj egzotikus gyümölcsei

Keresve sem találnánk többféle egzotikus ételt, gyümölcsöt és zöldségfélét egy helyen, mint egy távoli szigeten, Hawaiin. Ahogy a táj sokarcúsága egyedülálló, úgy a kultúra is rendkívül összetett. Az igazi hawaii-polinéz stílus keveredik a japán, kínai, thaiföldi és amerikai hagyományokkal, érintve a lakosságot, az életmódot, az étkezési kultúrát.

Beszéljünk a soványságról!

A megfelelő táplálkozás, a jó tápláltsági állapot az egészségben eltöltött élet alapja. A szociális, gazdasági helyzet és a táplálkozási ismeretek szintjének emelkedésével párhuzamosan eltűntek a klasszikus hiánybetegségek, mint pl.: a skorbut (C-vitamin-hiány), a pellagra (Niacinhiány), az angolkór (D-vitamin-hiány), a beriberi (B1-vitamin-hiány), ám manapság a kiegyensúlyozatlan, energiában és egyes tápanyagokban bőséges, de más tápanyagokból kisebb hiányt mutató táplálkozás jelent veszélyt.

Az étkezés és a stressz

Az étkezés nem csak élettani szükséglet, de örömforrás is. Jó érzés, mikor családunkkal, barátainkkal megosztjuk az ételünket, terített asztallal várjuk a vendégeket. Az étkezést követő komfortérzés jó közérzetet jelent. Az is igaz persze, hogy az ember "hogyléte"is meghatározó lehet abban, milyen kedvvel fogyasztjuk el az ételt. A betegségek, a gondok, a stresszel teli élet hatással van arra, hogy mit, és mennyit eszünk. Bizony, egy-egy rossz hír hallatán megkeseredik szánkban a falat.

A szépségről, az ideális alkatról minden kornak meg van a maga elképzelése. A képzőművészeti alkotások jól példázzák, hogy ezek az eszményképek időről időre milyen változáson mentek keresztül. Hasonlítsuk csak össze Rubens telt (mai szemmel nézve kifejezetten kövér) nőalakjait Modigliani légies hölgyeivel vagy Degas balerináival. De elég a közelmúltra tekinteni. Az ötvenes években még Marilyn Monroe nőies idomai jelentették az etalont, ma pedig a csontsovány Kate Moss a kifutók sztárja.A média a reklámok, a magazinok, és egyéb tömegkommunikációs csatornák segítségével elénk állít egy „tökéletes", tehát utánozni való idolt. Ezért főleg a fiatalabb korosztály tagjaira jellemző, hogy nem azért kezdenek el fogyókúrázni, mert aggódnak az egészségük miatt, hanem mert meg akarnak felelni a divat által sulykolt elvárásoknak. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha mindenki reálisan ítélné meg saját testét, és túlzásoktól mentesen próbálná önmagából a legjobbat kihozni.

Nem mindegy mit, nem mindegy hogyan.

Bizonyára - hozzám hasonlóan - sokan elégedetten nyugtázzák, hogy az általánosan elfogadott nemzetközi beosztások csak a 85 éven felülieket tekintik öregeknek. Az ember számára elérhető életkort 95-115 évre becsülik.

A hosszú élet azonban csak jó életminőség esetén élvezhető. Ennek megőrzésében a kiegyensúlyozott táplálkozásnak is szerepe van.

Innivaló ennivaló - érdekességek a sörről

A sört évezredek óta ismeri az emberiség, élvezete ma már az egész világon elterjedt. Kedvező táplálkozás-élettani hatását felismerve betegeik roborálására, a lábadozók felerősítésére, stresszállapot oldására mind az egyiptomi, mind a leghíresebb görög orvosok - így Hippokratész is - gyógyszerként alkalmazták.

A sör komlóból származó anyagai valóban nyugtató hatásúak, az esti sörözés elősegítheti az elalvást. A sör tápanyag-összetétele is - alkoholtartalmát leszámítva - kedvező, mégsem ilyen meggondolásból, hanem üdítő hatása és magas élvezeti értéke miatt fogyasztjuk.

A tejcukorérzékenyek dietoterápiája

Az édes íz szeretete veleszületett tulajdonságunk már a koraszülötteknél is kimutatható, míg a sós ízek preferenciája csak kb. kétéves kor körül alakul ki. Az első édes ízt az "édes anyatej" közvetíti számunkra, s az életünk során később is azt érezzük édesnek, aminek a cukortartalma az anyatejéhez hasonlít. A tej édes ízét tejcukor (laktóz) tartalmának köszönheti. Az anyatejben kb. 6,7, a tehéntejben kb. 5,3 százalék tejcukor található. A tejcukor kettős cukor, (diszacharid), két egyszerű cukorból, egy molekula szőlőcukorból (glükózból) és egy molekula nyákcukorból (galaktózból) áll.

Az a bizonyos bomba... A kcal a gyakorlatban kalóriát jelent.Egy kedves olvasónk levelétől indíttatva határoztuk el, hogy néhány mondatban összefoglaljuk, mit kell tudni az energiáról és mértékegységeiről a honlapunkon található táblázatok és kalkulátorok megértése, használatuk megkönnyítése érdekében.

A mértékegységek nemzetközi rendszerében (International System of Units – SI) a munka, ill. a munkavégzéshez szükséges energia mértékegysége a joule (ejtsd: zsúl). Definíciója szerint ez 1N (newton) erő kifejtését jelenti 1 m távolságon. Ennek megfelelően 1 J (joule) = 1 Nm. Hétköznapibb meghatározása szerint 1 J (joule) 1 kilogrammnyi tömeg 10 cm magasra emeléséhez szükséges energiával egyenlő (bolygónkon és a tengerszinten, de a fizikai részletekben inkább ne vesszünk el).

Csokoládé és az érelmeszesedés

Mielőtt még bárki elfogultsággal vádolhatna, előre beismerem, szeretem a csokoládét, mégpedig a fekete, úgynevezett keserűcsokoládét.

Van-e jelentősége az étkezés gyakoriságának?

A táplálkozástudományi kutatások több mint húsz éve arra a megállapításra jutottak, hogy az elfogyasztott táplálék mennyiségén és minőségén, energia és tápanyagtartalmán kívül az étkezés gyakorisága is szerepet játszik a szervezet anyagcseréjében és jelentősége lehet az elhízás megelőzésében.

Kevés só, sok gyümölcs - a táplálkozás és a magas vérnyomás

Hazánk felnőtt lakosságának 15-20 százaléka hipertóniás. Sokan nem is tudnak a betegségükről, így kezelést sem kapnak, pedig a magas vérnyomás megnöveli az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri megbetegedések, pl. a szívizominfarktus vagy az agyvérzés kialakulásának a kockázatát.

A magas vérnyomás kialakulhat valamilyen ismert megbetegedés következtében; ilyenkor másodlagos, szekunder hipertóniáról beszélünk.

Oldalak

Feliratkozás Táplálkozás / anyagcsere csatornájára







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×