Táplálkozás / anyagcsere

[gac]

Nemcsak hazánkban, de Európában is a leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatóak a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek a halálozások több mint 50%-ért felelősek. A második helyen a daganatos betegségek állnak, mintegy 25%-os arányban. A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a tudomány azonosította azokat a fő rizikófaktorokat, a dohányzást, magas vérnyomást, magas koleszterin szintet, elhízást és cukorbetegséget, melyek a betegségek kialakulásáért felelősek. Ezek csökkentésére világszerte jelentős intervenció indult el, melynek hatására az Egyesült Államokban mintegy 35%-al csökkent az infarktus okozta halálozás, 10%-al a lakosság koleszterin szintje, és drasztikusan csökkent a dohányzás.

Közismert tény, hogy az általános környezetszennyezés miatt a felszíni vizek - melyekből az ivóvizünket nyerjük - egyre szennyezettebbek, illetve a kinyert ivóvíz egyre nehezebben tehető alkalmassá emberi fogyasztásra.

Ezért a palackozott ásványvizek fogyasztása évről évre nagymértékben növekszik. Egyre több palackozott víz jelenik meg a kereskedelemben, amelyekből - az alapvető ismeretek hiányában - nehéz kiválasztani a nekünk legmegfelelőbb terméket

De mi is az ásványvíz?

Táplálkozás és immunitás

Ezen a télen gyakran hallottunk riasztó híreket a TV-ben és a rádióban a légúti fertőzések számának emelkedéséről, az influenzás megbetegedésekről, és főleg a katonaság körében fellépő agyhártyagyulladásos esetekről. A különféle fertőzések kialakulása nemcsak a kórokozók számától és virulenciájától, hanem a szervezet ellenállóképességétől is függ.

Már Hippokratész is megfigyelte, hogy a rosszul táplált emberek fogékonyabbak a fertőző betegségekre.

A nagy éhínségeket a történelem során mindig nagy járványok követték.

Az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód csökkenti a rosszindulatú daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus! – tartja a mondás. Bizony, ha az egészségünk, a jó alakunk, nem utolsósorban pedig az emésztőrendszerünk épségének megőrzése a cél, akkor jobb, ha így teszünk. Persze ez nem mindig könnyű, különösen az ünnepek közeledtével.

Az emésztés tulajdonképpen már a szájban megindul. A fogainkkal kis darabokra aprított ételek lebontását a nyál kezdi, amiláz nevű enzimjével. A táplálék a szájból a nyelőcsövön át a gyomorba jut, ahol „savfürdőt" vesz. 4-5 óra elteltével a vékonybélbe kerül, ahol különféle emésztőnedvek bontják le. A vékonybél belső felszínét bélbolyhok borítják: a táplálék ezeken keresztül szívódik fel a vérbe. Újabb néhány óra elteltével a maradék a vastagbélben halad tovább, hogy további 7-16 órát töltsön ott. Itt már csak a víz és az ionok felszívódása történik, emésztés nem. A nem hasznosítható részek végül a végbélnyíláson keresztül távoznak, széklet formájában.

CsokoládéSzögezzük le az elején: a csokoládé mértékkel fogyasztva egészséges.
Az internetet elárasztó egészségbulvár félrevezető vagy riogató írásait – a tejcsokoládé csupán kalória, napi egy csoki és májbeteg leszel stb. – a helyükön kell kezelni.

A csokoládé kakaótartalmánál fogva értékes forrása az endothelt (érbelhártyát) védő, az erek rugalmasságának megőrzésében szerepet játszó, a „rossz koleszterin” (LDL – Low Density Lipoprotein) mennyiségét és a vérnyomást hosszabb távon csökkentő vegyületeknek.

Ezek közül a polifenolok körébe tartozó, antioxidáns tulajdonságokkal bíró flavonoidokat szokták kiemelni (procianidin, katechin), melyekből egyértelműen az étcsokoládéban van a legtöbb, de a tejcsokoládéban található mennyiség is vetekszik a fekete teában, borban vagy az eperben megtalálható flavonoidok mennyiségével. Ráadásul – ezzel ellenkező híresztelésekkel szemben – túlnyomórészt fel is szívódnak.

Receptek 4 személyre!

SAJTKOKTÉL

Hozzávalók: trappista sajt 6 dkg, óvári sajt 6 dkg, füstölt sajt 6 dkg, dióbél v. mandula 4 dkg, alma 20 dkg, narancs 1db, citrom 1 db, kefir 2 dl, késhegynyi őrölt fehér bors és őrölt szerecsendió, fejes saláta, só

A sajtot, a megtisztított almát és a narancsot apró kockákra daraboljuk és összekeverjük a durvára darált dióval vagy a leforrázva meghámozott és feldarabolt mandulával. A kefirt sóval, szűrt citromlével, fehér borssal, szerecsendióval turmixgépben kikeverjük és ráöntjük. Lehűtve, salátalevelekkel kibélelt kehelyben tálaljuk.

Egy adag kalciumtartalma: kb. 300 mg

HAGYMALEVES

Egyre több tudományos eredmény támasztja alá a mediterrán étrend hatékonyságát a szív- és é rendszeri, valamint a daganatos megbetegedésekben is.
A mediterrán étrend elnevezés a huszadik század közepén keletkezett: a mediterrán térségben élő népek hagyományos étkezésére vonatkozott.
A különböző nemzetek étkezésében vannak különbségek és hasonlóságok is. Legnagyobb különbség a zsírtartalomban van: a Krétán élők étrendjében az energia 40 százaléka, míg a Dél-Olaszországban élőkében 25-30 százaléka származik zsiradékból.

A vércsoportok bűvöletében

Divatok jönnek, divatok mennek, nincs ez másképp a garantált sikert ígérő fogyókúráknál sem. Túl vagyunk a pont-diétán, a Max Plank módszeren, a káposztaleves kúrán, a testkontrollon. Jelenleg az ABO-terv vezeti a népszerűségi listát, mely - a testkontrollhoz hasonlóan - nem csak egy néhány hetes testsúlycsökkentő program, hanem egy egész életre szóló táplálkozási modell.

Dr. Peter J. D’Adamo természetgyógyász orvos szerint a vércsoportunk nem csak a vérátömlesztésnél, szervátültetésnél fontos, hanem azt is meghatározza, hogy étrendünket milyen alapanyagokból állítsuk össze.

Johannes FabryKézenfekvő választás volt egy újabb anyagcsere-betegség sorozatba emelése, mivel felettébb ritka, tünetei szerteágazóak lehetnek, zavarba ejtő átfedésekkel szolgálva az olykor egészen más okkal, eredettel, lefolyással bíró kórképekhez.

Első leírója, a német Johannes Fabry neve hallatán francia vagy akár magyar felmenőkre is gondolhatnánk, ami nem kizárt, de nem is valószínűsíthető – erre utaló információkkal ugyanis nem bírunk. Ebből következően epizódbéli „fábri” ejtése sem szerencsés. Fabry bizonyosan Németországban született 1860-ban és ott is halt meg 1930-ban. A bőrgyógyászok jobban ismerhetik a nevét, túlnyomórészt ezen szakterületen ténykedett, messze földön elismertté téve az általa harmincnyolc évig vezetett dortmundi bőrgyógyászati klinikát (1889-1927).

Ahogy az lenni szokott, a betegséget nem egyedül fedezte fel, de a nevezéktan, illetve a szerzői nevek egyszerűsítésére való törekvés nem ismer kegyelmet: a másik leíró (a londoni William Anderson) elszórtan még említésre kerül ugyan (Anderson–Fabry kór), de neve egyre inkább feledésbe merül.

Maga a kór genetikai eredetű, nemhez kötött (az anya hordozza X-kromoszómáján, így csak az XY kariotípusú férfiakat sújthatja): a Xq22-es lokalizációban lévő hibás genetikai információ alapján kevés alfa-galaktozidáz áll rendelékezésre bizonyos lipidek (zsírok) zökkenőmentes metabolizációjához. Ezen lipidek lebontásának lizoszómális hiányosságai köztes szinten rekedt metabolitok (jórészt glikoszfingolipid) különböző szövetekben történő felszaporodását okozzák. Érintettek lehetnek az erek simaizmai (angiokeratoma), a szem, az idegrendszer, az emésztőrendszer, a szív, a vesék (House és csapata utóbbi miatt keverte össze amiloid-felhalmozódással, azaz amiloidózissal), gyakorlatilag minden szerv.

Az alacsony vércukorszint hatása az autóvezetésre

Az autóvezetés különböző komplex pszichomotoros képességeket kíván, egyebek mellett jó tájékozódási és gyors helyzetfelismerő képességet, valamint megfelelően működő döntési mechanizmust. Az autóvezetésre a kimerültség, az álmosság és az alkoholfogyasztás súlyos befolyással lehet. Ez utóbbiak olyan faktorok, amelyeket úgy ismerünk, mint a közutakon történő balesetek leggyakoribb okozóit. Azonban az alacsony vércukorszintnek az autóvezetésre gyakorolt hatása kevésbé ismert az autóvezetők körében, jóllehet, a közlekedéstudomány szakemberei egyre gyakrabban foglalkoznak e témával.

Egészséges hús - avagy miért nem kapnak infarktust az eszkimók?

A hal ősidők óta az emberiség fontos tápláléka.

Az első halak 400-500 millió éve jelentek meg az óceánokban. Ma megközelítőleg 20 000 különböző halfajta él a tengerekben és az óceánokban, s folyóink, tavaink is sokféle halnak nyújtanak otthont.

Vörösbor, eper meg a többiek

Az utóbbi évtizedekben a táplálkozási szakemberek figyelme egyre inkább azokra az élelmiszerekre irányult, amelyekben az energia- és tápanyagtartalom mellett az egészségre kedvező hatást kifejtő összetevők is találhatók. Így született meg az úgynevezett "funkcionális élelmiszerek" nagy csoportja, amelyekbe azok a táplálékok tartoznak, amelyek meghatározott, speciális és kedvező hatást gyakorolnak a szervezetre.

Reggeli: narancsital, aszpikos sonka zöldborsóval, 25 százalékos zsírtartalmú margarinkrém, zöldpaprika, vizes zsemle

Tízórai: őszibarack

Ebéd: nyári csirkeraguleves, mákos nudli, szilva

Uzsonna: epres tofukrém

Vacsora: spenótfőzelék (laktózmentes tejjel), sült virsli, diákcsemege

Receptek

(4 személyre)

Nyári csirkeraguleves

A halfogyasztás egészséges.A táplálékainkban lévő zsírok között is van olyan, amelyről fontos részletesebben szólni, mert alkotórészeiknek az esszenciális n-3 zsírsavcsoportnak speciális élettani szerepük van és a magzati fejlődés szempontjából is nagyon jelentősek. Az n-3 zsírsavak (linolénsav, EPA = eikozapentaénsav, DHA = dokozahexaénsav) többszörösen telítetlen zsírsavak.

GYAKORISÁG

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint az elhízás az európai lakosság körében 10-20%-ra tehető. A kelet-európai államokban, így Magyarországon az elhízottak aránya még magasabb, egyes felmérések szerint a túlsúlyosak, illetve az elhízottak aránya kb. 40-50 %. Az utóbbi néhány évtizedben az elhízás gyakorisága a fejlett országokban nőtt.

DEFINÍCIÓ/DIAGNÓZIS

Az elhízáson a szervezet zsírtartalmának kóros megnövekedését értjük.

Annak a megállapítására, hogy az elhízás milyen mértékű, számos eljárás van használatban.

Egy pohár tiszta víz. Önnek ez természetes...Ismert-e Ön előtt, hogy "fejlett" világunkban 2400 millió ember nem számíthat kielégítő orvosi ellátásra és ebből 1100 millió ember még tiszta ivóvízhez sem tud hozzájutni?

A tejcukor-érzékenység különböző változataiban fogyasztható termékek köre

Táplálék- és gyógyszerkölcsönhatás

Néhány gyógyszer szedésénél az orvos vagy a gyógyszerész arra figyelmeztet, hogy az orvosságot éhgyomorra, 1 vagy 2 órával az étkezés előtt vegyük be. Máskor pedig épp fordítva: a pirulákat sokszor étkezés közben, vagy étkezést követően kell lenyelni.

Az elfogyasztott táplálék mennyisége és minősége a legtöbb esetben befolyásolja a szervezetbe jutó gyógyszerek felszívódását, lebomlását, kiürülését, a gyógyszerhatás erősségét, stb. A gyógyszerek pedig - különböző módon és mértékben - hatással lehetnek a tápanyagok felszívódására és hasznosulására.

Gyógyszereket a betegségek gyógyítása, a tünetek enyhítése, máskor a betegségek megelőzése céljából veszünk be. Jó, ha ezt az orvos tanácsára tesszük.

Ma már egy-egy tünet jelentkezésekor szinte automatikusan gyógyszerekhez nyúlunk, nem gondolva arra, hogy milyen általános, illetve milyen mellékhatásai is vannak, lehetnek a bevett gyógyszernek.

Gyógyszerek közötti kölcsönhatások

Oldalak

Feliratkozás Táplálkozás / anyagcsere csatornájára







Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×