Életmód / kutatás / orvosi jog

Penicillin - az új időszámítás kezdete

" A penicillint senki sem találta fel, mert végtelen idők előtt a természet és egy bizonyos penész már előállította..." (A. Fleming)

1928 nyarán Alexander Fleming három hétre szabadságra ment a londoni St. Marry’s kórház fertőzőbeteg-osztályáról. Nyaralása előtt sztafilokokkuszok tanulmányozásával és tenyésztésével foglalkozott. (Ezek olyan kórokozó törzsek, amelyek a sebeket megfertőzve, azok gennyesedését okozzák.) Mire azonban újra munkába állt, a hanyagul kint felejtett és lefedetlen petricsészében lévő baktériumtörzset egy ismeretlen gomba elpusztította. Fleming ekkor még nem sejtette, hogy figyelmetlenségének köszönheti majd a világ az antibiotikumok megszületését, az orvoslás egy új szakaszának kezdetét.

Pollenallergia

  • A szabadból hazatérve le kell mosni a kézre, arcra, szemöldökre tapadt polleneket. Tiszta vízzel az orr is átöblíthető.
  • A ruhát jobb lecserélni, és a lakáson kívül leporoltatni olyan személlyel, aki nem allergiás.
  • A napszemüveg viselése szeles időben segít távol tartani a polleneket az arra érzékeny kötőhártyától.
  • Aki pollenallergiás, tartózkodjon a vegyes méz és a propolisz fogyasztásától.
  • Figyelje a pollen-előrejelzést!
  • Pollenszezonban ne szellőztesse ágyneműjét a szabadban, a lakásban porszívózzon gyakrabban.
  • Kerülje az olyan teákat, samponokat, bőrápoló szereket, amelyek pollenallergén növény kivonatát tartalmazzák: például kamilla, csalán.
  • Ha magas a pollenszám, lehetőség szerint ne szelőztessen, zárja be az ajtókat, ablakokat.
  • Használjon szűrőberendezést az autóban.

"Az emberi méltóság egy és oszthatatlan" (Bibó István)

Nemzetközi szabályozás

A betegek jogait korábban az orvosi, ápolói hivatás szakmai előírásai között, inkább orvosi, ápolói magatartási szabályként fogalmazták meg.
Az orvosetikai, orvosjogi szemléletváltás több mint 30 éve kezdődött az Egyesült Államok és Nyugat-Európa egészségügyi rendszereiben. Az Amerikai Kórházszövetség 1973-ban fogalmazta meg "A betegek jogai" címmel az USA-ban érvényes betegjogi kartát, majd ezt számos nyugat-európai ország is követte. A betegjogok iránti érdeklődés az Amerikai Egyesült Államokban szorosan kapcsolódott egészségügyi költségrobbanáshoz, ezért itt a betegjogok főleg személyiségi, önrendelkezési jogok gyakorlásának gazdasági vonatkozásait és intézményi biztosítékait, a szolgáltatás minőségével kapcsolatos jogokat és normákat tartalmazzák. Az európai betegjogi mozgalmak inkább ideologikus és etikai indíttatásúak, gazdasági, fogyasztói érdekek védelmével az európai és a hazai szabályozás még adós marad.

Hőmérőtörténet

Galileo Galilei, a híres olasz csillagász és fizikus találmányát, a lázmérőt 1612-ben alkalmazták először a test hőmérsékletének meghatározására. A lázmérő használata egy páduai orvos, Sanctorius nevéhez fűződik, aki úgy gondolta, hogy a test hőmérsékletének változása különböző betegségek tünete lehet. A ma már kissé bonyolultnak tűnő használat mellett az eredmény sem sikerült mindig tökéletesen.

"Április bolondja, május szamara, Fölnézett a toronyba, megnézte, hogy hány óra: Fél tizenkettő, bolond mind a kettő."

Az azonban feltételezhető, hogy ez a szokás egy középkori óitáliai bolond ünnepre vezethető vissza.
Ezt a napot azért hívták bolond napnak, mert azok a fiatalok, akik egyházi szolgálatokat láttak el a templomokban, rendszeresen szerveztek körmenteket is, ahol liturgikus dalokat énekeltek. Egy idő után azonban ezek a körmenetek egyre kötetlenebb, szabadabb formát öltöttek és a fiatalok megengedték maguknak azt a csínyt, hogy átköltsék a vallási énekeket, és az eredeti szöveg helyett arcpirító dalokat énekeljenek. Az egyház már a XIII. században elítélte a tréfálkozásnak ezt a fajtáját, de a szigorú rendszabályok ellenére a szokás fennmaradt.

Művészek és orvosok rég elfeledett arcokat alkotnak újra, abból a korból valókat, amikor még nem volt képes az ember a vizuális rekonstrukcióra, illetve akikről életükben nem készülhetett arckép. A minta a koponyacsont, az emberi test részének az a szerkezete, amely talán a legtovább áll ellen az idő múlásának. A körülötte levő hús és izom, az élő szövetek a bőrrel ma már rekonstruálhatóak. Így válik felismerhető egy koponya formája alapján az arc, a mimika, a lélek üzenetének kifejeződése.
Az arcrekonstruktőrök racionális információkból képesek a hiányzó tereket formába gondolni, majd két-, illetve három dimenzióban megalkotni. „Az arcrekonstrukció hitelességét a rendelkezésre álló adatok határozzák meg” – magyarázza Kőnig Frigyes, a Képzőművészeti Egyetem rektora. A hitelesség függ attól, hogy a valaha élt személyről a koponyán kívül milyen egyéb információ – fotó, festmény, rajz – áll rendelkezésre. Ezek a rekonstrukciók nem arról szólnak, hogy milyenek voltak, hanem hogy milyenek lehettek. Az arcrekonstrukció ma már nemcsak a művészetet, hanem a kriminalisztikát és az orvostudományt is szolgálja. Az igazságügyi orvos szakértők számára hasznos lehet azonosításra, és a plasztikai sebészeteken is végeznek arcmódosító eljárásokat az arra igényt tartó pácienseken. Az sem ritka, hogy egy nagyszülő orrát vagy állát tekinti mintának a „megrendelő”. A modern arcszobrászok kivételes anatómiai ismeretekkel rendelkeznek, igen jó megfigyelők, akiknek az átlagember számára kevésbé észrevehető részletek a legfontosabbak.

Az asztma világnapján mutatta be a Greenpeace Magyarország iskolák környékén végzett légszennyezettségi méréseinek eredményét.

Naponta ugyanis 11 ezer, évente 4 millió gyerek asztmás megbetegedését okozza a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása világszerte.

Ezért leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés a felelős. A Greenpeace ezt a szennyező anyagot mérte a levegőben fővárosi iskolák környékén. A mérési eredmények azt mutatják: sok oktatási intézmény közelében jelentősebb a légszennyezettség, mint a közeli, hivatalos mérőállomásokon.

Emil von Behring 1854 március 15-én született Németországban, orvosi tanulmányait Berlinben végezte.

Előbb katonaorvos lett, majd a közegészségtani intézetbe került, ahol Robert Koch közvetlen munkatársaként tevékenykedett.

Január 6., Vízkereszt napja. A farsang kezdete.

A farsang szó hallatán megelevenedik a bálok, mulatságok, álarcos felvonulások színes forgataga. A farsang évszázadok óta tartó, minden esztendőben ismétlődő ünnepségsorozatáról egy ismeretlen XVII. századi krónikás a következőképpen vélekedett: "Az ördögnek szánt ünnep ez, az esztendőnek olyan időszaka, amikor az emberi bolondságok elementáris erővel törnek elő. S úgy tetszik, mintha az emberek szégyellnék kicsapongásaikat, ezért rejtik ábrázatukat álorca alá..." Akár így van, akár nem, egy biztos: a farsang elmaradhatatlan "kellékei" a zene és a tánc, melyek nélkül nincs bál, nincs vidámság.

Ritmus és harmónia

Elmondom hát mindenkinek...

Az ezerarcú betegség

Betegtörténetek. E rovatban személyes vallomásokat olvashatnak majd. Olyan vallomásokat, melyek nemcsak egy-egy betegség mibenlétét, hanem a vele küzdő ember mindennapjait, apró örömeit és nagy bánatait mutatják be.

Ápoljuk, védjük, kényeztessük

A bőr szerkezete, környezeti hatásokra adott válaszreakciója az életkor előrehaladtával változik. Más a csecsemő bőre, más a tinédzseré, a felnőtté és megint más az idős emberé.

Bőrünk állandó ápolást, az idő múlásával pedig egyre több kényeztetést igényel, bár sokan az első szarkalábak megjelenéséig nem tartják indokoltnak a rendszeres arckezelést. Mégis jó lenne, ha már tinédzserkorban megszokottá válna a napi bőrápolás.

Fényvédelem, fényvédőszerek

Szomorú tény, hogy egyre nő a nap okozta bőrbetegségek gyakorisága: krónikus bőrkárosodások, sőt bőrrák is kialakulhat.

Fontos feladatunk tehát a tudatos, rendszeres fényvédelem. Ezt már gyermekkorban el kell kezdeni, mert a már károsodást okozó UV (ultraibolya) sugáradag fele 18 éves korunk előtt ér bennünket. A fényvédelem legegyszerűbb módszere a nap kerülése. A déli órákban ne tartózkodjunk fedetlen bőrrel a tűző napon! Nagy vízfelület mellett, homokos parton, havas környezetben a szórt, visszatükrözött UV sugárzás is igen jelentős.

Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) és a különféle nemzetközi szervezetek már az 1990-es években felismerték, hogy a világ fejlett országaiban felborulóban van a demográfiai egyensúly.

Tilalmak, hiedelmek, varázslások

Szilveszter az év utolsó napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe. A szilveszter és az új év első napjának szokásai, hagyományai jórészt azonosak, mivel a népi kalendáriumok a szilvesztert és az új esztendő első napját egymással összefüggő napoknak tartották.

Nap mint nap sokan fogadkoznak, hogy változtatnak életük folyásán, egészségesebben fognak táplálkozni, beérik majd kevesebb kalóriával, felhagynak a mozgásszegény életmóddal.

Az esetek többségében ezek a kísérletek sajnos hamvukba halnak, a "majd" minden mást uralma alá hajt, bizonytalan messzeségbe tolva a hőn óhajtott változást.

Kritikus a levegő minősége a magyar nagyvárosokban, és ez egyre inkább igaz a kisebb településeken, a háztartásaikban ki tudja mivel fűtő falvakban is. A földrajzi elhelyezkedés, a domborzati viszonyok szinte megágyaznak a pornak, de magát a port magunknak köszönhetjük.

A légszennyezettség súlyosan károsíthatja egészségünket, a kitettségünk pedig évről évre egyre rosszabb. Ezzel szemben – döntéshozói szinten – vajmi kevés történik a helyzet kezelése és a megelőzés tekintetében. Budapest és Miskolc levegője lehangoló módon rendre Peking levegőminőségi mutatóival vetekszik, és ebben a dicstelen versenyben egyre több magyar város zárkózik fel hozzájuk.

1986-ban robbant fel a csernobili atomerőmű négyes blokkja, melynek következtében hatalmas mennyiségű radioaktív szennyezőanyag jutott a Föld légkörébe.

Az időjárástól, főként az uralkodó széliránytól, valamint a domborzati viszonyoktól függően szinte egész Európa érintetté vált. Észak-Európa különösen, míg hazánkat a Kárpátok vonulata – amire más vonatkozásokban is láttunk már példát – megvédte a sugárzó anyagot hordozó légtömegek jelentékeny részétől.

Ismét népszerű a fűző

A fűző a derék, a csípő és a mell formálására, karcsúsítására viselt ruhadarab, amely a XIV. század második felében vált divatossá. Ebben az időben a nők egy vékony fapántot varrtak a ruhájukba, hogy derekukat vékonyabbra szorítsák, de a fiatal férfiak is hasonló módszerrel karcsúsították magukat.

A XV. század második felében, Spanyolországban tűnt fel a vasból készült fűző, amely szinte páncélként fogta körül a testet. A XVI. század első felében az angol és francia udvarban is ezzel a fűzőtípussal próbáltak nőiesebb formát kölcsönözni maguknak a nők.

Egyrészes, bikini, monokini A nyár, a kánikula, az elviselhetetlen hőség komoly fejtörést okoz a hölgyeknek, hogyan állítsák össze nyári ruhatárukat, hogy ruhadarabjaik ne csak divatosak, de praktikusak is legyenek a forró napokon.

Az egyetlen legálisan árult méreg

"A dohány a világkereskedelem fontos árucikke. A dohányfogyasztást a társadalmi szokások, a divat, az ízlés változása befolyásolják. A dohányzók száma az első világháború után mintegy megkétszereződött. A fejenkénti fogyasztás Németországban 2,01, Nagy-Britanniában 1,41, Franciaországban 1,29, Magyarországon 0,99 kg. Magyarországon az első világháború előtt 22 dohánygyár működött." - olvasható az Új Idők Lexikonának 7-8 kötetében, a dohány szócikk alatt.

Oldalak

Feliratkozás Életmód / kutatás / orvosi jog csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×