Címlap

Egyíptomi csípőszúnyog akcióban...

Bár a hazánkban található rovarok többségének csípése, szúrása nem jelent nagy veszélyt sem emberre, sem állatra, mégsem árt tudnunk, hogyan kell ellátnunk a különféle rovarok ejtette kisebb-nagyobb bőrelváltozásokat, mit kell tennünk a seb elfertőződésének megelőzéséért, illetve milyen esetben kell – öngyógyítás helyett – sürgősen orvoshoz fordulnunk.

Friedrich Trendelenburg portréja

Ez a rövid cikk nem születhetett volna meg (vagy csupán később, különösebb apropó nélkül), ha nincs a sokunk által kedvelt dr. House (House M.D.) filmsorozat, melynek epizódjai hétről hétre nézők millióit ragasztja a tévé képernyője elé.

Amint arról egy korábbi írásban szót ejtettem, a sorozat alapvetően hiteles. Noha csúsznak be hibák, ezek ritkán fajsúlyosak, nem nehéz felettük napirendre térni.

A kórokozó amőba mikroszkópos képen

Foreman doktort ritka, de félelmetes betegség támadta meg. A gyógyulásra még gondos kezelés mellett is csekély az esély, így dr. House éleseszű munkatársának nincs oka kárhoztatnia szerencséjét.

A súlyos, legtöbbször halálos betegség kórokozója a Naegleria fowleri protozoon (véglény), szennyvízcsatornákban, termálvízben, házi vízgyűjtőkben, úszómedencékben fordulhat elő. Megesik, hogy – ha eleven formájában (trophozoitaként) nem, akkor ellenálló cisztaként – túléli a kiszáradást, így a fertőzés forrása akár por is lehet.

Magasfeszültségű távvezeték

Ha magasfeszültségű távvezeték egy pusztító vihar, földrengés vagy súlyos baleset okán leszakad és idejében nem sikerül áramtalanítani, a végzetes áramütések egy ritka formája következhet be.

A vezeték földelése ugyanis nem lesz pontszerű, hanem néhány méteres körzetben valósul meg. Ezen a területen egyetlen (40-70 cm-es) lépéssel olyan hatalmas feszültségesésű területet lépnénk át, ami bőven elegendő egy halálos áramütéshez anélkül, hogy a vezetékhez egyáltalán hozzáértünk volna.

Cink mindezekben – tojás, hús, zöldek, olajos magvak

A cinket ötvözetek formájában már az ókorban is ismerték, de az emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig senki sem gondolt.

Persze arra is csak a XVIII. században jöttek rá, hogy a természetben előforduló szervetlen kémiai elemek, mint pl. a vas, megtalálható a vérben, és azt is csak ebben az időben ismerték fel, hogy a csont a kalciumnak köszönheti a keménységét.



Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×