A táplálkozástudományi kutatások több mint húsz éve arra a megállapításra jutottak, hogy az elfogyasztott táplálék mennyiségén és minőségén, energia és tápanyagtartalmán kívül az étkezés gyakorisága is szerepet játszik a szervezet anyagcseréjében és jelentősége lehet az elhízás megelőzésében.
Az étkezés gyakorisága a testsúlyszabályozáson kívül befolyásolja tanulási képességünket, szellemi frissességünket és teljesítményünket is.
Általánosan elfogadott tény, hogy a magas szérum-koleszterin szint megnöveli az érelmeszesedés, a szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásának a kockázatát.
A koleszterin a szervezet valamennyi sejtjének lényeges építőanyag, a sejtmembránok alkotórésze. Nélkülözhetetlen az embrió zavartalan fejlődéséhez. Állatkísérletekben a koleszterin-szintézis gátlása fejlődési rendellenesség kialakulásához vezethet.
A szemészeti gyulladásos betegségek között – a leggyakrabban előforduló kötőhártya-gyulladás után – a szemhéjszél megbetegedésével találkozhatunk a legsűrűbben.
A szemhéj szélére lokalizálódó gyulladás különböző kórképekhez vezet.
A tél múltával már alig várjuk a tavaszt, a felmelegedést, a nyíló virágokat és fákat.
A tavasszal feléledő természet azonban nem mindenkinek jelent boldogságot. Az első tavaszi virágok kinyílásával a levegő megtelik pollenekkel és sokunk szeme szúrni, viszketni kezd, bevörösödik és a természet gyönyörű kibontakozását csak ablakon át tudjuk élvezni.
A brucellosis (febris undulans – hullámláz) ritkán előforduló fertőző betegség, Magyarországon évente egy-két esetet jelentenek.
Európában a spanyoloknál gyakoribb, a tengerentúlon Mexikóban, valamint a dél-amerikai országokban fordul elő.
Az emberi megbetegedésért főként a fertőzőtt, nem pasztőrözött tej, az ebből készült sajt fogyaszása felelős.
Kérdezzük nem egyszer, amikor mentőautót látunk szirénázva elhaladni mellettünk.
Valóban, a mentőgépkocsik (főként a rohammentők) – a forgalmi helyzettől függően – jóval nagyobb sebességgel is hajthatnának, legtöbbször mégsem teszik ezt.
A népszerű sorozat hatodik évadjának 11-es epizódja felett hosszasan rágcsálhatták ceruzájuk végét a szakértők és a forgatókönyvírók. Egy olyan betegség köré kellett diagnosztikus csapdákkal tűnődésre késztető történetet fabrikálniuk, mellyel még a különleges kórképekkel foglalkozó intézmények orvosai sem bizonyosan találkoznak pályájuk során.
A Behçet-betegség ritka variánsának, mások szerint inkomplett megnyilvánulásának tartott tünetegyüttest John Hughes és Peter Stovin brit orvosok írták le elsőként a múlt század ötvenes éveinek a végén.
Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.