Újszülött- és gyermekgyógyászat

128

Megvédhetjük-e gyermekeinket a táplálékallergiás megbetegedéstől?

A táplálékallergiás megbetegedések száma - a preventív törekvések ellenére - az egész világon emelkedik. Ennek oka - többek között - az iparosodásban, a növekvő környezetszennyeződésben, a növényvédő szerek használatában, az élelmiszerek előállításakor és tartósításakor alkalmazott eljárásokban keresendő.

A táplálékallergia kialakulásában örökletes és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Nem maga a betegség, hanem a hajlam örökölhető, és az allergia a környezeti tényezők hatására alakul ki. Az allergiára való öröklött hajlamot atópiának nevezzük.

Moro-reflexAz ember születése után szinte azon nyomban megkezdi "tanulmányait", megtapasztalja és rácsodálkozik a világra, melyhez a mozgást, a cselekvést hívja elsők között segítségül. A kisgyermekek mozgásfejlődése tág határok között tekinthető normálisnak, de a fejlődés alapja azonos, mégpedig az egyszerű reflexeknek, a hajlító és feszítő izmok közötti egyensúlynak, valamint a támasztási és egyensúlyi reakcióknak az összehangolt kialakulása.

Szokták mondani, hogy gyakorlat teszi a mestert, és bizony minden egyes kisgyermek rendületlen kitartással gyakorol, melynek eredményeképpen lépcsőfokról lépcsőfokra, egymásra épülően sajátítja el a mozgásformákat, leli bennük végtelen örömét, válik a mozgás mesterévé rövid időn belül.

A mozgásfejlődés már méhen belül megkezdődik. 8-10 hetes kortól mutathatók ki spontán mozgások, melyek idővel differenciálódnak és intenzívebbek lesznek. Nem véletlen, hogy az újszülött le tudja verni a mérleget, hiszen birtokában van már számos reflexes és akaratlagos mozgás. Végtagjait hajlítja-nyújtja, fejét oldalra fordítja, elemi mozgásmintái között ott a kúszás és mászás, reflexei között a Moro-, a kereső- és szopóreflex, hogy csupán néhányat említsünk. Egyértelműen a hajlító izmok tónusa dominál, karját és lábát behajlítja, hason fekve térdét maga alá húzza, medencéje megemelkedik, fejét oldalra fordítja.

Köhög a gyerek

Allergia: egyes idegen anyagokkal való "találkozásra" az immunrendszer túlérzékenyen reagál, azaz a szervezet fokozott védekezésbe kezd. A leggyakoribb allergiás megbetegedések: a szénanátha, az asztma, bizonyos bőrbetegségek. A szervezet túlérzékenységét kiváltó ún. allergének között megtaláljuk a háziport, a virágporokat, a vegyszereket, a gyógyszereket, az ételeket, a fémeket, a madártollat és az állati szőrt is.

A MOZGÁSFEJLŐDÉS ÁLLOMÁSAI SZÜLETÉSTŐL HÁROM ÉVES KORIG

Egy szülő számára a legfontosabb, hogy gyermeke egészséges legyen. Nehéz elfogadni és szembesülni azzal, hogy a gyermek egyik létfontosságú szerve nem működik megfelelően, és talán még nehezebb megtanulni - és megtanítani a gyermeket is - ezzel együtt élni. Magyarországon jelenleg több ezerre tehető a vesebeteg gyermekek száma, és mintegy 35-40 gyermek részesül dialízis kezelésben. Gyermekeken is történhet veseátültetés, vannak már kisdedkorban sikeresen veseátültetésen átesett betegek is. A veseátültetett 18 év alatti gyermekek száma 70 körül van.

A gyermekurológus az éjszakai ágyba vizelésről

A két betegség kapcsolata

Minden 100 újszülöttből 40 atopiás alkattal jön világra, azaz hajlama van valamilyen allergiás betegség megjelenésére. Ez a hajlam természetesen nem jelenti azt, hogy az emberiség 40 százaléka valóban valamilyen allergiabetegségben kell hogy szenvedjen.

Talán érdemes - néhány sorban legalább - a leggyakoribb allergiás betegségeket felsorolni.

Csecsemőkorban legelőször általában az ekcéma alakul ki. Ennek kiváltója többnyire valamilyen étel, a hazai csecsemőtáplálási szokások mellett leggyakrabban a tehéntej, a tojás, újabban a szója okozhatja.

Az atópiás dermatitisz (atópiás ekcéma) igen gyakori betegség: minden hatodik 5 év alatti gyermek érintett benne. Az öröklött hajlam és az immunrendszer labilitása krónikus bőrgyulladás formájában jelentkezik, mely igen kellemetlen viszketéssel jár együtt.

A betegség igen nehezen állítható meg, időről időre fellobban, kezelése évekre elhúzódik, ami az egész család életére kihat. A Heim Pál Kórház élen jár a betegség gyógyítása mellett abban is, hogy a családoknak megkönnyítse a betegség leküzdését: ezért működteti az atópia iskolát, amely 2004. augusztus 12-től már az interneten is megtalálható, az információk így mindenki számára könnyen hozzáférhetők.

Tehéntejet 1 éves kor előtt ne adjunk!A női tej összetétele a leginkább megfelelő az újszülött és a csecsemő szükségleteinek. Az egészséges, érett újszülött kizárólagos táplálékaként a születéstől 6 hónapos korig az anyatej javasolt, táplálási módként pedig a szoptatás.

A szoptatott csecsemő az anyatejjel a D- és a K-vitaminon kívül mindent megkap.A vitaminok a szervezet létfontosságú összetevői, az anyagcserefolyamatok mozgatórugói. Természetesen igaz ez a kisgyermekeknél is. A vitaminok közös jellemzője, hogy a szervezet teljességükben nem képes őket szintetizálni, legfeljebb előanyagaikból átalakítani. Ezért rendszeres bevitelükről a táplálkozással kell gondoskodni.

"A babám bőre kékes-vörös, az orra szortyog, és folyton sír..." Az élet első napjaiban ez teljesen normális jelenség, de higgye el, a baba külseje és viselkedése nagyon hamar meg fog változni! A gondos ápolás csodát tesz. Vannak persze szerencsés természetű újszülöttek, akik kezdettől nyugodtak, kiegyensúlyozottak, sokat alszanak, és azonnal jól szopnak.

DEFINÍCIÓ

Vírus által okozott, fertőző betegség, 14-21 napos lappangási idővel. A hólyagos bőrkiütések vírusokat tartalmaznak, ezek közvetlen érintkezés, a levegő, vagy cseppfertőzés útján terjednek rá más személyre.

TÜNETEK

Festett kavicsok

Egy XI. kerületi lakás első emeletén található az az alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Csengery Adrienne. Az előszoba színes, festett kövekkel van tele, az ágyneműtartóból pedig már kiválogatott, megmosott, festésre váró kavicsok bújnak elő. A kavics az alapítvány emblémája is. Schmidtné Balás Eszter, az alapítvány életre hívója a maga gyűjtötte, gyönyörű kavicsainál is büszkébb az első festett kavicsra. Ezt egy kisfiú készítette a terápia során, a kőre rajzolt vicsorgó arc saját dadogását ábrázolja. Azóta sokan és sok helyről küldtek különleges formájú, festett és még díszítésre váró köveket.

" Miért éppen a kavics? -

DEFINÍCIÓ

A súlyos veleszületett fejlődési rendellenességek csoportjába tartozó kórkép, melynek lényege az, hogy az emberi génállományt alkotó 46 kromoszóma helyett 47 van jelen, mégpedig a 21-es kromoszómapárhoz egy abnormális kromoszóma adódik. A kórkép másik elnevezése (21 triszómia) az előbbi kromoszómaeltérésre utal.

ELŐFORDULÁS

Hazánkban és a fejlett nyugati típusú társadalmakban minden 700-800 élveszületésre 1 Down-kóros magzat jut. Fogamzáskor az arány magasabb, közel kétszerese az előbbi értéknek, ami abból adódik, hogy a Down-kóros magzatok a terhesség korai szakaszában kb. 50%-ban elhaláloznak.

TÜNETEK

A pelenkadermatitis megelőzése

Több tízezer gyermeket érint Magyarországon, körülbelül nyolcszázezer 4–15 év közötti gyermek él, s közülük megközelítően ötvenezernek van ágybavizeléses problémája. A bepisilést ma is szégyellni való dolognak tartja a közvélemény, így gyermekek közel fele nem, vagy csak későn kap segítséget. A szülők – tévhitek alapján – sokszor szomjaztatják a gyermeküket, vagy éjszakánként rendszeresen kiviszik pisilni, pedig a helytelen gyakorlat súlyos károsodást okozhat a gyermek személyiségében.

Gyermekkori szívbetegségek

A gyermekkori, hirtelen kialakuló herefájdalmakról

A hirtelen kialakuló herefájdalom hátterében legtöbbször gyermekurológiai ellátást igénylő elváltozás van. A baj megállapításakor azonban nemegyszer nehéz feladat elé kerül az orvos, mivel több kórkép is hasonló panaszokkal, tünetekkel jár, és sokszor a radiológiai vizsgálatok (pl. ultrahangvizsgálat, a herekeringés úgynevezett Color Doppler-vizsgálata) eredményének birtokában is nehéz tisztázni a háttérben rejlő okot.

Gyerekszemek - figyelemfelkeltő tünetek

A gyermekszemészetben előforduló leggyakoribb elváltozás a látás-gyengeség. Az óvodás-, iskoláskorú népesség közel egynegyedének van - lenne - szüksége szemüvegre. Nem ennyire gyakori, de látványosabb, s ezért hamarabb kerülnek szakember elé a kancsal gyerekek. Kevesebb, de nem kevésbé jelentős a koraszülésekkel járó érzékszervi károsodások betegségcsoportja. Viszonylag korán felismerhetők a különböző veleszületett fejlődési rendellenességek, jelentkezhetnek egyes daganatos megbetegedések. A gyerekek hajlamosabbak fertőzésekre, és náluk a banális hurutok is hevesebb lefolyást mutathatnak.

Az újszülött fektetésével kapcsolatos vélemények időről időre megoszlanak, sőt, változnak is. Mérlegelni kell az egyes fekvési módok előnyeit és hátrányait, a kiválasztásnál szem előtt tartva azt, ami a csöppségnek a legmegfelelőbb.

Oldalak

Feliratkozás Újszülött- és gyermekgyógyászat csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×