Természetes gyógymódok

[gac]

Hitek és tények a fokhagymáról

A gyógynövények használata során tartsuk szem előtt a következőket:

• Csak megbízható helyről származó, ellenőrzött gyógynövényt vásároljunk!

• Ha magunk szedjük, gyűjtjük, győződjünk meg arról, hogy az adott növényfaj valóban azonos-e a keresett, a gyűjteni szándékozott fajjal! Kétség esetén forduljunk szakemberhez!

• Gyógynövények gyűjtése esetén legyünk figyelemmel arra is, hogy a gyűjtött növények egészségesek legyenek, ne gyűjtsünk olyan helyről, ahol a környezeti szennyezés veszélye fennállhat (ipari üzemek, autópályák, vegyszerrel kezelt területek környéke, stb.).

Homeopátiás golyócskák...A homeopátia felfedezője Samuel Hahnemann (1755-1843), aki korának neves orvosa volt. Sokat foglalkozott a krónikus betegségekkel, s ezek gyógyítási lehetőségeivel. Hahnemann elutasította azt a feltevést, hogy a betegséget az azt okozó károsító anyag szervezetből való „kiengedésével" kell gyógyítani. E helyett azt állította, hogy a betegségeket a test életerejének visszaállításával lehet kezelni. A klasszikus homeopátia lényegében olyan kezelési módszer, mely olyan orvosságokkal dolgozik – ezeket minimális mennyiségben adagolva –, melyek nagyobb mennyiségben olyan tüneteket okoznának, mint maga a kezelendő betegség. A homeopátiás gyógyítás a „hasonlót a hasonlóval" elvén alapul.

Hidroterápia

A víz gyógyító hatását már az ókorban is ismerték és használták. Ez a tudás a középkorban feledésbe merült, ám a XIX. századtól, Sebastian Kneipp munkásságának köszönhetően, ismét az érdeklődés előterébe került. A hidro- és balneoterápia eljárásainak alkalmazása személyreszabottan és differenciáltan történik. A cél a szükséges termikus, kémiai, mechanikus és hidroelektrikus hatás elérése - ezt a hőmérséklet, az alkalmazás idejének és módjának megfelelő megválasztása biztosítja. Manapság mintegy 120-féle kezelési módot alkalmaznak, locsolás, gőzfürdő, váltott hőmérsékletű fürdő, borogatás stb. formájában.

Fitoterápia

MedveszőlőlevélA medveszőlőlevél (Arctostaphylos uva-ursi) a hangafélékhez vagy erikafélékhez (Ericaceae) tartozó, Magyarországon nem őshonos, hűvösebb éghajlatot kedvelő gyógynövény.

Bár placebo-kontrollált kettős vak kísérletet még nem végeztek, tapasztalati (empirikus) úton hatékonynak tartják a vesemedence és a húgyutak kórokozó-mentesítésében, melyet – főleg szubakut és krónikus esetben – diuretikus (vizelethajtó) hatása is támogat. A gyógynövény vastag, bőrszerű levelei használatosak.

Hatóanyagait tekintve a 10-15%-os arányt képviselő arbutin a legjelentősebb. Az arbutin (és annak metilált változata) savas környezetben hidrolizálódik, a gyomor alacsony pH-jú közegében hidrokinonná alakul, mely a növény levelében eredendően csupán néhány tized százalékban van jelen.

Ennek a benzolvegyületnek a máj nem különösebben örül, a szervezet jórészt a vesén keresztül próbál megszabadulni tőle. Antibakteriális hatását itt várjuk el, mely leginkább lúgos közegben érvényesül, így a vegetáriánusok alkalikus vizeletében lehet a legaktívabb, avagy a gyógynövény alkalmazásakor sok zöldséggel, esetleg némi szódabikarbonáttal támogatható. Kezelés alatt érdemes csökkenteni a húsfogyasztást, valamint kerülni a C-vitamin (aszkorbinsav) és egyéb vizeletsavanyítók egyidejű bevételét.

Az európai népek hagyományos orvoslásában a különféle bőrgyulladásokat és nehezen gyógyuló sebeket többek között a mediterrán eredetű körömvirág szirmaiból (nyelves virágaiból) és teljes virágzatából (virágfészkeiből) készült forrázattal (vagy főzettel) átitatott vászonnal borogatták be, de megőrölt szirmokból és állati zsiradékokból, vagy növényi olajokból készült kenőcsökkel, illetve olajokkal is kezelték. A körömvirág virágfészkeinek hatóanyagai (flavonoidok, illóolaj, nyálkaanyagok stb.), valamint vizes, vizes-alkoholos és olajos kivonatai antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, hámosító, sebgyógyító és immunstimuláns hatásokkal rendelkeznek.

A sópipával otthon is gyógyulhatnak a betegek

Európa leghíresebb barlangjaiból válogatták a hatóanyagokat.

A XX. század végén robbanásszerűen megnövekedtet az allergiás asztmás és egyéb légutakkal kapcsolatos megbetegedések száma. Légzőrendszerünket, nap, mint nap irritáló szennyeződések tömege éri. Mivel a levegőszennyezés káros hatásai kivédhetetlenek, légutainkat épp úgy tisztítani kellene, mint hajunkat, bőrünket.

A vastagbél nagyon fontos szervünk, hiszen nemcsak a táplálék emésztésében és a tápanyagok felszívásában, de szervezetünk védekezôképességében is kiemelkedô szerepet játszik.
A vastagbélben egymással egyensúlyban élnek a jótékony és káros baktériumok milliárdjai. Ezek alkotják a normál bélflórát, ami a felnőttek testtömegéből 1-1,5 kg-ot tesz ki!

Amikor ez az egészséges egyensúly megbillen, kellemetlen közérzet, rosz-szabb emésztés, hasmenés jelentkezhet.

Mit tehetünk a mikrobiális egyensúly helyreállításáért?

Hasznos tudnivalók a koratavaszi növényekről

A zord téli időjárást, a havat és fagyokat követően előbb-utóbb beköszönt a tavasz, az örök megújulás. A langyosodó hőmérséklet, az olvadó hó és jég nedvessége kipattantja a rügyeket, megindul a hajtások fejlődése, a magvak csírázása. A természet tavaszi megújulása sokunkat kicsal a parkba, az erdőbe, s bizony a hosszú tél után jólesik a séta, a mozgás vagy egyszerűen csak öröm gyönyörködni a növényvilág legfrissebb képviselőiben. Ismerkedjünk meg a korai növények néhány olyan fajával, melyek már a zord napok vége felé, meglepően hamar fejlődésnek indulnak, valamennyiünk örömére.

A kínai orvostudomány legismertebb, legelterjedtebb kezelési módjai az akupunktúra és az akupresszúra.

E gyógymódoknak nemcsak a testi betegségek gyógyítása, de a szervezet egészségének megőrzése, a testenergiaáramlását biztosító meridiánok (energiacsatornák) természetes állapotának fenntartása is a célja.

Az akupunktúrának többezer éves hagyománya van. Európában a jezsuita szerzetesek honosították meg a XVII. században.

Az ősi Kínában kezdetben követ vagy más kemény tárgyat nyomtak a fájó testrészhez.

Karizomzat boncolt részleteMinden, ami valaha történt velünk, nyomot hagyott a tudatunkban, a tudatalattinkban és a testünkben is. És nem csupán az esemény, de az arra adott érzelmi válasz (fájdalom, félelem, düh) is raktározódik bennünk: hasonló esetben ugyanúgy reagálunk majd. Ez a halmozódó stressz olyan blokkokat képez, amelyek végül testi tünetekhez is vezethetnek. Nem értjük, miért, holott valahol mélyen „tudjuk” az okokat. A kineziológus ezt a tudást hívja elő, de ha hatalmas beszélgetésekre számítunk, felejtsük el. Ő az izmainkkal kommunikál.

A kineziológia görög szóösszetétel: a kinesis mozgást, a logosz pedig tudományt jelent. A Magyarországon is elismert természetgyógyászati módszer arra irányul, hogy a szervezet energiaáramlásának útjában álló blokkokat feloldja, és beindítsa az öngyógyító folyamatokat.

Fáink, cserjéink közül kevés van, amely olyan gyakori lenne, mint a bodza, pontosabban a fekete bodza. Ez az akár néhány méteres magasságot is elérő cserje - melyet jogosan fának is tarthatunk - történelmi múltra visszatekintő gyógynövény is. A középkori német néphit szerint a bodzában lakott a parasztudvar jó szelleme, amely megóvta a családot a tűztől és más bajoktól. Az első magyar nyelvű füveskönyv, Melius Juhász Péter Herbáriuma (1578) főleg hurutos megbetegedések ellen ajánlotta, valamint: "torokgyékot mosd az vizével..., köszvényes lábra jó a levelét párlani". Cserjénk egyéves hajtásai zöldek, az idősebbek szürkésbarna színűek, felületükön jellegzetes paraszemölcsökkel.

Miért, meddig, hogyan?

A böjt bizonyos ideig tartó önkéntes nem evés, mely évezredek óta egyrészt szellemi gyakorlat, másrészt számos betegség kezelésének kelléke.

Az ókorban Hippokratész - a nyugati medicina atyja - hitt abban, hogy a test képes önmagát megújítani. Fontos gyógyító eszköznek tekintette a böjtöt. Ugyanígy Paracelsus is a legjobb gyógymódként hirdette. Az Ajurvéda medicina szintén a gyógyítás fontos építőelemének tekintette.

Zöld utat a zöld búzának!

Az új élet lehetőségét rejtő magvak tisztelete az ősidőkig vezethető vissza. Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy minden jelentősebb civilizáció (kínaiak, föníciaiak, egyiptomiak) foglalkozott csíráztatással. Bár a magvakban végbemenő anyagcsere-folyamatokat nem ismerték, csodát láttak a víz és a nap melege hatására kifejlődő új növényben. A csírákat nemcsak táplálónak tartották, hanem gyógyító, egészségmegőrző szerepet is tulajdonítottak azoknak.

Magok, termések, áltermések

Az erdőt-mezőt járó ember még januárban is sok érdekességgel találkozhat a természetben, hiszen a cserjék és fák rövidebb-hosszabb ideig őrzik terméseiket, magjaikat, melyek majd új és új növénygenerációkat hoznak létre. A magvak, termések sokszor nemcsak látványosak, hanem hasznos anyagokat is tartalmazhatnak. Ismerkedjünk meg néhány gyakori, közönséges képviselőjükkel.

Gyűjtsünk gyógynövényt

Reméljük, most már hamarosan élvezhetjük a kora tavaszi napok, hetek örömeit, a langyosodó hőmérsékletet, a levegő friss illatát, az ébredő természetet. A gyógynövények kedvelői már készülhetnek a növények gyűjtésére.

Idézzünk fel néhány jó tanácsot, szabályt a növények gyűjtéséről, szárításáról, tárolásáról.

• Csak olyan növényeket gyűjtsük, amelyeket biztosan ismerünk, szükség esetén ne restelljünk szakértőhöz fordulni (persze segíthet a szakirodalom is).

A gyógyító páfrányfenyő

Évszakok, hónapok, napok és az asztrológia Mindenki fogyókúrázik, különböző praktikákkal kínozza magát, hogy elérje a számára megfelelő testsúlyt. De mi a megfelelő? Ahogyan jól érezzük magunkat, vagy ahogy megfelelünk a külvilág elvárásainak? Ősszüleink nem számolták a kalóriákat, még a konyhai mérleget sem nagyon használták és mégis tudták, mit kell szervezetüknek biztosítania ahhoz, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Mindig az évszaknak és a napoknak megfelelően étkeztek és éltek, ezt a tudást adták tovább generációról generációra. Kakasszóval ébredtek, a naplementével feküdtek, de előtte még felnéztek az égre, hogy milyen színben bújik a nap a látóhatár mögé. Abból már tudták, milyen időjárásra fognak ébredni, e szerint osztották be napi teendőiket, határidőnapló nélkül. A csillagok állásából szervezték életüket, a vetést, az aratást, a betakarítást. A mai kor embere magas falakat, kerítést emel maga köré, hogy ne lássa a csillagokat.

OrbáncfűA gyógyszerkutatásnak és -gyártásnak köszönhetően az evidencia alapú orvoslás fegyvertárában számos készítmény található, melyek elsődleges feladata és hatása a felborzolt idegek elsimítása, nyugtatás, szorongásoldás, (el)alvászavarok leküzdése. Esetükben kézzelfogható veszély a hozzászokás és függőség kialakulása, mellékhatástól többnyire nem mentesek, tompíthatják a figyelmet, lassíthatják a reflexeket (gépkocsivezetés), huzamos alkalmazásuk abúzushoz, narkomániához, önveszélyes cselekedetekhez vezethetnek.

A természetgyógyászat fitoterápia szakágában alkalmazott "szelíden" nyugtató gyógynövények mentesek a fenti kockázatoktól, használatuk nem vezet kirívó pszichés következményekhez, nem befolyásolják az akaratot, érzékelést és reflexeket, magasabb dózis esetén sem valószínűsíthetők komplikációk, toxikus mellékhatások. Gyógynövények alkalmazásakor nem kell tartanunk a hozzászokástól (tolerancia, hatáscsökkenés), sem a függőség kialakulásától (dependencia).

Oldalak

Feliratkozás Természetes gyógymódok csatornájára

Honlapunk böngészésével hozzájárul ahhoz, hogy sütiket használjunk. További információ.×